Churchill napra pontosan megjósolta saját halálát

Churchill napra pontosan megjósolta saját halálát

Nagy-Britannia legismertebb miniszterelnöke, Sir Winston Churchill unokája, Celia Sandys egy különleges történetről számolt be a minap a sajtónak. Elmondása szerint nagyapja egyszer azt állította, hogy ugyanazon a napon fogja itt hagyni az árnyékvilágot, mint édesapja, Lord Randolph Churchill tory politikus, aki 1885. január 24-én hunyt el. „Jóslata” valóra vált.

A brit háborús miniszterelnök közel tíz évvel halála előtt egy alkalommal barátainak elmondta, úgy véli, ugyanazon a napon fog meghalni, mint édesapja, azaz január 24-én, mondta Churchill unokája vasárnap a sajtónak. A Chasing Churchill: Travels With Winston Churchill című könyv szerzője hozzátette: mikor a miniszterelnök halála előtt megbetegedett, a rokonok és a barátok meg voltak győződve, hogy nem tévedett, és utasították a Buckingham-palotát, hogy kezdje meg az állami temetés előkészületeit.

„Kilencvenedik születésnapján, 1964. november 30-án ültünk a családdal az asztal körül, és ott lebegett felettünk a ki nem mondott gondolat: már nem lesz sokáig velünk. Hat héttel később stroke-ot kapott, és tíz napra ágyba került. Amikor a királynő titkára hívott minket telefonon, és kérdezte: „hogy van?”, kiérződött a hangjából, mit is kérdez valójában: „mikor kezdhetjük el a temetés előkészületeit?”

Az egykori miniszterelnök magántitkára, Anthony Montague Browne minden alkalommal ennyit mondott: még néhány nap. Sokan nem értették, honnan tudja, hogy még napokig élni fog Churchill, hiszen bármelyik pillanatban kiszállhatott belőle a lélek. Browne viszont emlékezett főnöke szavaira, így január 24-hez számította a napokat.

„Január 24-én korán reggel összegyűltünk az ágya körül, hogy közösen mondjunk búcsút, és napra – talán percre is pontosan – 70 évvel az édesapja halála után ő is találkozott a Teremtővel. Hátborzongató volt” – mesélt az egykori brit miniszterelnök utolsó reggeléről Sandys, a Churchill család utolsó élő tagja, aki jelen lehetett a megboldogult halálos ágyánál.

Kis túlzással tulajdonképpen maga a csoda, hogy Churchill megérhette a 90. születésnapját, ugyanis a halál szele többször is megérintette hosszú élete során. Számos baleset érte. Fiatalkorában volt agyrázkódása, megrepedt egy veséje, később majdnem belefulladt egy tóba, többször leesett a lováról, New Yorkban pedig elütötte egy autó, mert elfelejtette, hogy az USA-ban jobbkezes közlekedés van. A Churchillt 1921-túl 1935-ig, majd a II. világháború alatt szolgáló testőr, Walter H. Thompson mintegy húsz alkalommal mentette meg a politikus életét, többek között srapneltől, valamint arab, indiai és ír nacionalisták, náci ügynökök és görög kommunisták merényleteitől.

Mindemellett közismert, hogy a háborús miniszterelnök már fiatalon, idősebb korában meg pláne nem vetette meg a szivart, valamint az alkoholt. Míg előbbit a korban stresszoldónak véltek az orvosok, az utóbbit hatékony gyógyszernek. A fentebb említett New York-i balesete után – ahol fejsérülést szenvedett és két bordája is eltört – orvosa napi öt felesnek megfelelő tömény szesz fogyasztását írta fel páciensének, aki már a búr háború frontvonalára is több karton brandyt vitt, mint váltásruhát, életének utolsó tíz évében pedig minden ebédhez megivott egy üveg pezsgőt.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »