Célzott likvidálások: vitatják a drónháború számait

Célzott likvidálások: vitatják a drónháború számait

Akár száztizenhat ártatlan civil is meghalhatott Obama drónháborújában a háborús övezeteken kívüli országokban, mint amilyen például Pakisztán. Ezek ráadásul a kormányzat számai, a valós adatok ennél jóval magasabbak is lehetnek.

Régi tartozását rótta le pénteken az Obama-kormányzat azzal, hogy nyilvánosságra hozta, összesen hányan veszítették életüket azokban a dróntámadásokban, amelyeket a „hagyományos” háborús övezeteken kívül hajtottak végre.

Háborús övezeten kívülinek számítanak ebben az esetben az USA szempontjából azok a kaotikus körülmények közé süllyedt országok, ahol nincs állandó, aktív katonai jelenléte, de az amerikai hadvezetés alkalmanként él a „célzott likvidálásnak” is nevezett, legtöbbször, de nem kizárólag drónokkal végzett légicsapások eszközével. Ilyennek számítanak jelenleg például Pakisztán törzsi területei, Líbia, Szomália és Jemen.

A most nyilvánosságra került adatok szerint 2009 és 2015 között legkevesebb 64, legfeljebb 116 olyan polgári személy halt meg, akik elpusztítása a műveleteknek nem volt célja, azaz ártatlanul vesztették életüket, mert rossz időben voltak rossz helyen. Mindeközben, a Washington által közzétett adatok szerint, az akciók során 2500 olyan személyt öltek meg, akik valamely terrorcsoport tagjai voltak.

Az a tény, hogy a polgári áldozatok becsült számának minimuma és maximuma ennyire széles skálán mozog, azt húzza alá, hogy a kormányzat sokszor nem tudja pontosan, hogy a csapásban meghaltak milyen szervezethez tartoztak valójában. (Azaz, ha az egyik szervezethez tartozónak véljük őket, legitim célpontnak tekinthetők, ha a másikhoz, akkor viszont nem.)

A drónok alkalmazása régóta komoly vita tárgya a tengerentúlon, már csak azért is, mert, ahogy a New York Times szombati cikke fogalmaz: a drón program Obama elnökségének egyik emblematikus, hovatovább személyes ügye: igaz, hogy a programot George W. Bush elnök indította, ám Obama a drónok használatát jelentősen bővítette, és nem egy esetben közvetlen szerepet vállalt az automata repülőgépek által végrehajtott légicsapások jóváhagyásában, amelyek között ott volt egy amerikai állampolgár ellen 2011-ben Jemenben végrehajtott csapás is: Samir Khan az al-Kaida blogereként híresült el, de így a kormányzat saját állampolgárát bírósági ítélet nélkül likvidálta.

Semmit nem tudunk a pontos számokról

Jogvédő csoportok és oknyomozó újságírók korábban jóval magasabbra becsülték az ártatlan áldozatok számát a pénteken közölteknél. A Bureau of Investigative Journalism (BIJ) szerint például ezek a dróntámadások 380-801 polgári áldozatot követeltek eddig, és felhívják a figyelmet, hogy miközben a polgári áldozatokra vonatkozó adatok jelentősen eltérnek, a támadásokban meghaltak összesített száma elég közel esik a Fehér Ház és a szervezet adataiban, ami mindenképpen azt veti fel, hogy sok olyan áldozatot, akit BIJ a polgári személyekhez sorol, a kormányzat nem.

Más civilszervezetek becslése is magasabb, mint az adminisztrációé: a New America Foundation 219, a Long War Journal 212 halottat emleget.

A kormány azzal védekezik, hogy ezek a szervezetek sokszor félinformációk alapján dolgoznak, vagy pedig olyanoktól kapnak adatokat, akiknek érdekében áll félrevezetni a közvéleményt. Azt azonban a kormány sem tagadja, hogy rendkívül nehéz összeszedni a dróntámadások pontos eredményeit. Sem a hadsereg, sem a CIA nem adott ki eddig pontos számokat, ráadásul a támadásokról is csak ritkán árulnak el részleteket.

Akik kiállnak a távirányítású eszközök mellett, azt mondják: a légicsapások kulcsfontosságúak abból a szempontból, hogy megakadályozzák a terrorszervezetek Amerika-ellenes törekvéseit. Legutóbb egyébként éppen egy dróntámadásnak köszönhetően tudták kiiktatni az afganisztáni tálibok vezetőjét, Manszúr mollát, akinek az afgán–pakisztáni határnál bukkantak a nyomára. Ráadásul – az amerikai kormány szerint – mindent megtesznek a polgári veszteségek elkerülése érdekében is.

Az erőszak eszközei

A most kiadott hivatalos adatok alapján 2009 óta 473 támadást hajtottak végre, amelyek következtében 2372–2581 ellenséges harcost – jórészt az Al-Kaida embereit és tálibokat – öltek meg. Ezen szervezetek harcosai mellett a drónok olyanokat is célba vettek, akik „folytatólagos fenyegetést” jelentettek az Egyesült Államok számára, bármit is jelentsen ez pontosan.

A hivatalos adatok fogadtatása vegyes volt. A New York Times vasárnapi keltezésű, a lapban hétfőn megjelent, az eredményekre reagáló cikkében volt megszólaló, aki dicsérte Obamáékat, mert végre nem titkolóznak a terrorellenes háború áldozatairól, más viszont úgy látja, az adatok felhívják a figyelmet a dróncsapások egyértelmű hátrányaira. Akbar S. Ahmed egykori pakisztáni diplomata, egyetemi professzor a New York Timesnak azt mondta: a drónok ahelyett, hogy csökkentenék az erőszakot Jemenben vagy Pakisztánban, maguk is az erőszak eszközeivé váltak.

Csak olaj a tűzre?

„Miért ölted meg a családomat?” Az amerikai dróntámadásokat elítélő falfestmény Jemenben Fotó: Khaled Abdullah Ali Al Mahdi / Reuters

Kicsit több mint fél évvel ezelőtt egyébként egykori drónirányítók írtak nyílt levelet Barack Obamának, kérve az elnököt a légicsapások taktikájának átgondolására, mivel úgy látták, a támadások egyre több embert vezetnek a terrorizmus útjára. Az ártatlanok megölése ugyanis gyűlöletet ébreszt, amelynek hatására a Közel-Keleten az emberek könnyedén valamely terrorszervezet, például az Iszlám Állam karjában találhatják magukat.

Obama mindenesetre pénteken aláírt egy rendeletet, ami szerint innentől a mindenkori washingtoni kabinetnek évente be kell majd számolnia a légicsapások halálos áldozatainak számáról.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »