Célkeresztben Matolcsy és a Magyar Nemzeti Bank!

Megállna egy szóra? Miért gazdálkodik saját zsebpénzeként a Magyar Nemzeti Bank nyereségével? A Magyar Nemzeti Bank a törvények felett áll?

Különös pillanatok kísérték e héten is a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Sem az MSZP, sem a Jobbik, sem az LMP harcosait nem fogta vissza gyávaság. Szembetűnő bátorsággal szervezték a Magyar Nemzeti Bankostromát.  Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, hangzavarokat, bekiabálásokat, – mondj le, nevetséges vagy stb. – udvariasan mellőzve, és természetesen a Magyar Nemzeti Bank  elnökének,Matolcsy Györgynek a válaszait sem hamisítva idézzük.

Megállna egy szóra?

Dr. TÓTH BERTALAN, (MSZP): – Elnök Úr! Dakota mondás szerint, ha a kocsmában mindenki azt mondja, hogy részeg vagy, ne várd meg, amíg kidobnak, ideje hazamenni. Ez jutott eszembe, elnézve, hogyan próbálta meg minden eszközzel titkosítani a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványainak közpénzfelhasználását. Azt, hogy az MNB alapítványai közpénzből közfeladatokat látnak el és közérdekű adatokat kezelnek, elmondtuk mi is. Elmondták jogvédő civil szervezetek, elmondták független szakértők. Elmondta a Magyar Tudományos AkadémiaKözgazdaság-tudományi Bizottsága, az Adatvédelmi Hatóság elnöke, a köztársasági elnök, kimondta a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla, a Kúria és múlt héten kimondta az Alkotmánybíróság is. Döntése nyomán pedig mindenki számára nyilvánvalóvá vált: attól még a közpénz nem veszti el közvagyon jellegét, hogy önre, azaz Matolcsy Györgyre van bízva.

– Elnök Úr! Az Alkotmánybíróság döntése azt is egyértelművé tette, hogy az MNB-alapítványok, így az is, amelynek ön a kuratóriumi elnöke, törvényellenes gyakorlatot folytatnak. Törvényellenesen tagadják meg több mint egy éve a közérdekű adatok kiadását. Törvényellenes gyakorlatot tartanak fenn, és fizetnek ügyvédeket, hogy eltitkolják az adatokat. Ezzel a döntéssel az is egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak, így ajánlatkérőnek minősülnek. Ezután kérdezem én:

– Mit kíván tenni az MNB által alapított Pallas Athéné alapítványok törvényes működésének helyreállítása érdekében?

– Mikor szünteti meg a titkolózást, és mikor adja ki az igényelt közérdekű adatokat?

– Az ön által vezetett Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány megalapítása óta hány közbeszerzési eljárást kezdeményezett beszerzései során?

– Az ön által vezetett Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány megalapítása óta hány közbeszerzési eljárást kezdeményezett beszerzései során?

Dr. MATOLCSY GYÖRGY, (Magyar Nemzeti Bank elnöke): – Képviselő Úr! Mint azt ön is tudja, a Magyar Nemzeti Bank közpénzzel gazdálkodik, közvagyont épít a közjó érdekében. Van egy alapokmányunk, van egy társadalmi felelősségvállalási programunk, és ahogy ez az Európai Unió jegybankjainál általában szokás, oktatási, szociális célokra és más felelősségvállalási programban szereplő célokra közpénzt csoportosítunk át. Tehetjük ezt azért, mert a Magyar Nemzeti Bank új vezetése elérte, hogy már nem vesztesége van a jegybanknak, hanem eredménye, mégpedig igen jelentős pozitív eredménye. Akkor, amikor ez nem így volt, fel sem merült egy társadalmi felelősségvállalási program, bár akkor is működtek alapítványok a Magyar Nemzeti Bank keretei között.

– Eldőlt egy vita. A Magyar Nemzeti Bank, amikor vagyonrendelésről döntött, azt feltételezte, hogy közpénzből közösségi vagyon jön létre, és a közösségi vagyon nem megy tovább, ez tény, a privát vagyon körébe, és el kívántuk választani az állami vagyont a civil vagyontól. Most döntött végül az Alkotmánybíróság, hogy a közpénzjellegét nem veszítette el a Magyar Nemzeti Bankból a közösségi vagyon felé áramló vagyon. Miután volt egy elsőfokú bírósági ítélet, ami nem így rendelkezett, miután volt egy magyar nemzeti banki törvényt módosító törvény, amellyel összhangban működtek az alapítványok, és arról kiderült, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálta, azt gondolom, teljesen világos, hogy minden Pallas Athéné alapítvány minden közérdekű adatot kiad majd. Természetesen tiszteletben tartjuk, én is mint a Domus Animae Alapítvány elnöke tiszteletben tartom az alkotmánybírósági döntést. Így minden közérdekű adat nyilvánosságra kerül.

– Eldőlt egy vita. A Magyar Nemzeti Bank, amikor vagyonrendelésről döntött, azt feltételezte, hogy közpénzből közösségi vagyon jön létre, és a közösségi vagyon nem megy tovább, ez tény, a privát vagyon körébe, és el kívántuk választani az állami vagyont a civil vagyontól. Most döntött végül az Alkotmánybíróság, hogy a közpénzjellegét nem veszítette el a Magyar Nemzeti Bankból a közösségi vagyon felé áramló vagyon. Miután volt egy elsőfokú bírósági ítélet, ami nem így rendelkezett, miután volt egy magyar nemzeti banki törvényt módosító törvény, amellyel összhangban működtek az alapítványok, és arról kiderült, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálta, azt gondolom, teljesen világos, hogy minden Pallas Athéné alapítvány minden közérdekű adatot kiad majd. Természetesen tiszteletben tartjuk, én is mint a Domus Animae Alapítvány elnöke tiszteletben tartom az alkotmánybírósági döntést. Így minden közérdekű adat nyilvánosságra kerül.

Dr. TÓTH BERTALAN: – Elnök Úr! Ezt már több szakértő is elmondta, de mi is állítjuk, hogy a jegybank nyeresége nem az ön páratlan tehetségétől van, hanem a forint tudatos gyengítéséből, ezzel pedig felbecsülhetetlen károkat okoztak a devizahitellel rendelkező családoknak.

– Azt a vitát, amit ön említett, csak ön tartotta fenn. Tehát ön vitában áll a köztársasági elnökkel, az Adatvédelmi Hatóság vezetőivel, a parlamenti pártokkal, a Tudományos Akadémia szakértőivel, a jogvédő szervezetekkel, tehát mindenkivel vitában áll azzal kapcsolatban, hogy nem ismerték el, hogy közpénzzel gazdálkodnak az alapítványok, holott ez mindenki számára egyértelmű volt. Én nagyon bízom benne, hogy az ön tudata most már átlátja ezt a helyzetet.

– Azt a vitát, amit ön említett, csak ön tartotta fenn. Tehát ön vitában áll a köztársasági elnökkel, az Adatvédelmi Hatóság vezetőivel, a parlamenti pártokkal, a Tudományos Akadémia szakértőivel, a jogvédő szervezetekkel, tehát mindenkivel vitában áll azzal kapcsolatban, hogy nem ismerték el, hogy közpénzzel gazdálkodnak az alapítványok, holott ez mindenki számára egyértelmű volt. Én nagyon bízom benne, hogy az ön tudata most már átlátja ezt a helyzetet.

Dr. MATOLCSY GYÖRGY: – Képviselő Úr! Visszautasítom azt a feltételezését, sőt vádját, hogy a Magyar Nemzeti Bank bármilyen árfolyam-politikai megfontolásból bármilyen döntést hoz. A Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, sem gyengíteni, sem erősíteni nem kívánta és a jövőben sem kívánja a magyar nemzeti fizetőeszközt.

– Tiszta víz került a pohárba. Az Alkotmánybíróság végül döntött. Ezt mindenki figyelembe veszi. Azt javaslom, hogy az Állami Számvevőszéket kérje fel az Országgyűlés, hogy a Pallas Athéné alapítványokat visszamenőleg is, jelenleg is és előre is ellenőrizze. Legyen minden egyes alapítványi döntés fölött a mai kontrollok mellett még egy kontroll, az Állami Számvevőszék kontrollja. Én nem vagyok érdekelt az ön pereskedéseiben, de nyilvánvalóan minden közérdekű adat nyilvánosságra kerül, és még egyszer javaslom az Állami Számvevőszék bekapcsolását a kontrollba. 

Miért gazdálkodik saját zsebpénzeként a Magyar Nemzeti Bank nyereségével Matolcsy György úr?

VOLNER JÁNOS, (Jobbik): – Mindenkit meglepett ebben az országban az, hogy milyen óriási nyereségre tett szert a Magyar Nemzeti Bank, többen még a forrását is vitatják ennek a nyereségnek, de azért 260 milliárd forint, amivel önök föltőkésítik jelenleg a Pallasz Athénéről elnevezett alapítványokat, nem kis pénz. Úgy gondoljuk, hogy ennek a pénznek jobb helye is lenne annál, mint hogy ön és a stábja eldöntse szabadon a sorsát, az ellenőrzést meghiúsítva. Éppen ezért értékeltük sikerként azt, hogy amikor én személyesen Áder Jánoshoz fordultam, és megkértem a köztársasági elnök urat, hogy küldje el előzetes normakontrollra a nemzeti banki pénz titkosításáról szóló törvényjavaslatot. A köztársasági elnök úr ezt megfogadta, az Alkotmánybíróság pedig igazat adott az én álláspontomnak, miszerint ez a pénz továbbra is közpénz, és nem lehet úgy gazdálkodni vele, hogy eldugjuk az ország nyilvánossága elől ennek az elképesztő vagyontömegnek a sorsát. Válaszoljon erre, legyen kedves, jegybankelnök úr!

– Milyen módon lesz ellenőrizhető ennek a pénznek a sorsa?

Továbbá az is érdekel minket, hogy az eddigi költések hogyan történtek?

– Pontosan minek alapján választ a Magyar Nemzeti Bank befektetési célt magának?

– Miért zsebpénzként gazdálkodik azzal a nyereséggel a jegybanki vezetés, ami egyébként a tulajdonosi jogokat gyakorló államot illetné?

– Miért zsebpénzként gazdálkodik azzal a nyereséggel a jegybanki vezetés, ami egyébként a tulajdonosi jogokat gyakorló államot illetné?

 Dr. MATOLCSY GYÖRGY, (Magyar Nemzeti Bank elnöke): – Képviselő Úr! A Magyar Nemzeti Bank vezetése a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény előírásai szerint működik és gazdálkodik a rábízott közpénzzel. Három mandátumot kaptunk önöktől, a törvényhozástól: az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás mandátumát, és ha ezeket teljesíti Magyarország és a Magyar Nemzeti Bank, akkor a gazdaságpolitika támogatásának mandátumát. Miután teljesítjük az első két mandátumot, ezért kötelességünk a magyar kormány gazdaságpolitikájának támogatását minden lehetséges eszközzel elérni. Ennek keretei között indított a Magyar Nemzeti Bank olyan programokat, nagyjából 12 programot, amelynek eredményeképpen nem vesztesége, hanem jelentős eredménye van a magyar jegybanknak. Ennek egy részét, egész pontosan 280 milliárd forintot költöttünk olyan társadalmi felelősségvállalási programokra, amelyek keretei között hat alapítvány működik.

– A Pallasz Athéné alapítványokat – ez most már végleges – az Alkotmánybíróság döntése szerint a közpénzzel kapcsolatos nyilvánosság szabályai érték el. Tehát most pont került a közpénz és a közösségi vagyon vitatott kérdésére. Ezt követően minden adat nyilvánosságra kerül, és azt gondolom, hogy ebből pontosan lehet majd látni, hogy miért, mikor és milyen összegeket költött a közvagyon erősítésére a hat Pallas Athéné alapítvány.

– A Pallasz Athéné alapítványokat – ez most már végleges – az Alkotmánybíróság döntése szerint a közpénzzel kapcsolatos nyilvánosság szabályai érték el. Tehát most pont került a közpénz és a közösségi vagyon vitatott kérdésére. Ezt követően minden adat nyilvánosságra kerül, és azt gondolom, hogy ebből pontosan lehet majd látni, hogy miért, mikor és milyen összegeket költött a közvagyon erősítésére a hat Pallas Athéné alapítvány.

VOLNER JÁNOS: – A Jobbik komoly áldozatvállalásokkal teli harca kellett ahhoz, hogy végre eljussunk odáig, hogy az Alkotmánybíróság nem engedi a továbbiakban eltitkolni egy elképesztő nagyságú pénz sorsát. A mi indítványunkra cselekedett úgy a köztársasági elnök úr, hogy világossá tette az Alkotmánybíróság azt, hogy ez a pénz továbbra is közpénz, és ellenőrizhetőnek, átláthatónak kell lennie. Az pedig, elnök úr, amire ön hivatkozott, valóban ilyenek a törvények, de ezeket a törvényeket a parlament fideszes többsége hozta, nyilván azért, hogy ezzel a pénzzel is úgy lehessen gazdálkodni, mint ahogy egyébként jó néhány hasonló állami intézmény gazdálkodik a pénzzel. Nem kis részben ennek köszönhető, hogy Magyarországon 400 milliárd forintot meghaladó kárt okoz évről évre a korrupció. Mi azt szeretnénk, elnök úr, hogy ellenőrizhető legyen az Országgyűlés bizottságai által az, hogy ön pontosan mire költ és milyen megfontolásokból pénzt. Ez a szándék tiszta és nemes. Ami pedig a jegybanknál folyik, az pedig, úgy gondolom, hogy egy joggal ellenőrizendő tevékenységnek számít. 

VOLNER JÁNOS: – A Jobbik komoly áldozatvállalásokkal teli harca kellett ahhoz, hogy végre eljussunk odáig, hogy az Alkotmánybíróság nem engedi a továbbiakban eltitkolni egy elképesztő nagyságú pénz sorsát. A mi indítványunkra cselekedett úgy a köztársasági elnök úr, hogy világossá tette az Alkotmánybíróság azt, hogy ez a pénz továbbra is közpénz, és ellenőrizhetőnek, átláthatónak kell lennie. Az pedig, elnök úr, amire ön hivatkozott, valóban ilyenek a törvények, de ezeket a törvényeket a parlament fideszes többsége hozta, nyilván azért, hogy ezzel a pénzzel is úgy lehessen gazdálkodni, mint ahogy egyébként jó néhány hasonló állami intézmény gazdálkodik a pénzzel. Nem kis részben ennek köszönhető, hogy Magyarországon 400 milliárd forintot meghaladó kárt okoz évről évre a korrupció. Mi azt szeretnénk, elnök úr, hogy ellenőrizhető legyen az Országgyűlés bizottságai által az, hogy ön pontosan mire költ és milyen megfontolásokból pénzt. Ez a szándék tiszta és nemes. Ami pedig a jegybanknál folyik, az pedig, úgy gondolom, hogy egy joggal ellenőrizendő tevékenységnek számít. 

Dr. MATOLCSY GYÖRGY: – Képviselő Úr! Éppen néhány perccel ezelőtt tettem javaslatot, és csak javaslatot tehetek, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja visszamenőlegesen, jelenleg is és előre tekintve is a hat Pallas Athéné alapítvány és más MNB-s alapítványok gazdálkodását. Emellett például az Értéktár-programot, amely egy társadalmi vagyont gyarapító program – az Európai Unió jegybankjainak több mint felénél van képzőművészeti gyűjtemény – miért is ne lehetne a parlament egyik-másik vagy több bizottságának megismernie, hozzászólnia, meghallgatások keretei között, ahogy ez volt és jelenleg is gyakorlat az Európai Központi Banknál. Azt gondolom, hogy valamennyi ilyen jellegű programot be lehet mutatni.

A Magyar Nemzeti Bank a törvények felett áll?

SCHMUCK ERZSÉBET,  (LMP): – Elnök Úr! Az elmúlt másfél évben szinte nem volt olyan hónap, amikor az MNB valamilyen üggyel nem hívta volna fel magára a figyelmet. Egymás után vásárolták a műkincseket, a túlértékelt ingatlanokat, több esetben kimutathóan offshore cégektől, majd létrehozták az alapítványokat, közel 300 milliárd forintot juttatva nekik. Belefogtak az alternatív, unortodox oktatási rendszer létrehozásába, több pénzt elköltve erre, mint amit a felsőoktatási intézmények egy év alatt kapnak. De a titkosítási szándékukkal minden határon túlmentek. Ezzel durván megsértették az Alaptörvényt.

– Az Alkotmánybíróság két ponton is alaptörvény-ellenesnek találta a törvénymódosítást. Kimondta, hogy az MNB által létrehozott alapítványoknak juttatott pénz közpénz, és hogy nem lehet olyan törvényt alkotni, ami visszamenőlegesen kizárja az adatnyilvánosságot. Az Alkotmánybíróság határozatában úgy fogalmazott, hogy az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt. Éppen ezért az Alkotmánybíróság által elutasított törvény ismételten rávilágít az MNB működésének exlex állapotára. A jegybanktörvény pontosan meghatározza, hogy mely feladatok tartoznak az MNB alapfeladatai közé, de a törvényben, még nagyítóval sem lehet megtalálni, hogy az MNB jogosult lenne az LMP által kifogásolt pénzköltésekre. Ezért is kérdezem elnök úrtól:

– Mikor hozza nyilvánosságra az MNB az általa létrehozott alapítványok gazdálkodásának adatait?

-Mikor állítja vissza a jegybank vezetése az MNB törvényes működését?

– Hajlandó-e felszámolni a pénzszórásra alkalmas alapítványokat?

– Mikor szüntetik meg az alapfeladatok ellátásával összeegyeztethetetlen költéseket?

– Mikor szüntetik meg az alapfeladatok ellátásával összeegyeztethetetlen költéseket?

Dr. MATOLCSY GYÖRGY, (Magyar Nemzeti Bank elnöke): – A Magyar Nemzeti Bank törvényes működését talán az állami intézmények közül a legnagyobb mértékben egy sor intézmény ellenőrzi. Ilyen a felügyelőbizottság, ilyen az ÁSZ, ilyen az Országgyűlés Gazdasági bizottsága, és ilyen az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság is.

– Képviselő Asszony! Törvényes működés keretei között a Magyar Nemzeti Bank a gazdaságpolitika támogatásának mandátuma keretei között egy sor olyan döntést hozott, amelyeket ön kifogásol. Sajnos pontatlanul bánik a számokkal, hiszen a Magyar Nemzeti Bank által oktatási célokra az alapítványok rendelkezésére bocsátott vagyonnak csak a hozadéka használható föl. Semmi esetre sem jelent 280 milliárd forint elköltést, mert ez egy vagyonmegőrző, -megtartó alapítványi kör. Nem tűnik el a vagyon, ott van, sőt jelentős mértékben, döntő többségében állampapírokban, illetőleg a piaci ingatlanértéknél már most is magasabb értéket mutató ingatlanokban.

– Tehát egy nagyon sűrű és megbízható ellenőrzési keretek között működő jegybankról van szó. Az exlex állapot nemhogy nem állja meg a helyét, hanem pont fordítva van: ez az az állami intézmény, amelyet sűrűn, megbízhatóan ellenőriznek mind belföldön, mind külföldön. Természetesen azt a kérdést is föl lehetne tenni, hogy kinek az érdeke, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságának valamennyi adatát ki kell adni. Kiadtuk. Kinek az érdeke? Egyetlenegy európai uniós jegybanknál nincs ilyen gyakorlat, hogy minden jegybanki adatot ki kell adni. Azt pedig, hogy az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, tiszteletben tartjuk, és minden közpénzre vonatkozó adatot az alapítványok természetesen a jövőben kiadnak.

– Tehát egy nagyon sűrű és megbízható ellenőrzési keretek között működő jegybankról van szó. Az exlex állapot nemhogy nem állja meg a helyét, hanem pont fordítva van: ez az az állami intézmény, amelyet sűrűn, megbízhatóan ellenőriznek mind belföldön, mind külföldön. Természetesen azt a kérdést is föl lehetne tenni, hogy kinek az érdeke, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságának valamennyi adatát ki kell adni. Kiadtuk. Kinek az érdeke? Egyetlenegy európai uniós jegybanknál nincs ilyen gyakorlat, hogy minden jegybanki adatot ki kell adni. Azt pedig, hogy az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, tiszteletben tartjuk, és minden közpénzre vonatkozó adatot az alapítványok természetesen a jövőben kiadnak.

SCHMUCK ERZSÉBET: – Elnök úr, úgy látszik, hogy felfogásbeli különbség van a jegybanktörvényt illetően. Önök úgy látják, hogy amit nem tilt, azt szabad, mi pedig úgy látjuk, hogy ami a törvényben rögzített, azt kell végrehajtani. Ha összeadjuk az összegeket, amelyeket önök elköltöttek az elmúlt másfél évben, ez közel 400 milliárd. Mi úgy látjuk, hogy ennek a 400 milliárdnak sokkal nagyobb helye lenne az egészségügyben, az oktatásban, esetleg az emberek bérének az emelésében, mint ahogy önök ezt a 400 milliárd forintot elköltötték. Tehát mi azt gondoljuk, hogy az alapítványokat mihamarabb meg kellene szüntetni. Egyébként az LMP törvénymódosítást nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben azt javasolja, hogy az eredményt a költségvetésnek fizesse be a jegybank. Szeretném megtudakolni elnök úrtól, hogy ön támogatja-e ezt a javaslatunkat?

SCHMUCK ERZSÉBET: – Elnök úr, úgy látszik, hogy felfogásbeli különbség van a jegybanktörvényt illetően. Önök úgy látják, hogy amit nem tilt, azt szabad, mi pedig úgy látjuk, hogy ami a törvényben rögzített, azt kell végrehajtani. Ha összeadjuk az összegeket, amelyeket önök elköltöttek az elmúlt másfél évben, ez közel 400 milliárd. Mi úgy látjuk, hogy ennek a 400 milliárdnak sokkal nagyobb helye lenne az egészségügyben, az oktatásban, esetleg az emberek bérének az emelésében, mint ahogy önök ezt a 400 milliárd forintot elköltötték. Tehát mi azt gondoljuk, hogy az alapítványokat mihamarabb meg kellene szüntetni. Egyébként az LMP törvénymódosítást nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben azt javasolja, hogy az eredményt a költségvetésnek fizesse be a jegybank. Szeretném megtudakolni elnök úrtól, hogy ön támogatja-e ezt a javaslatunkat?

Dr. MATOLCSY GYÖRGY: – Talán érdemes még egyszer elmondani, tisztelt képviselő asszony, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény szerint gazdálkodik. Ha a törvény azt mondja, hogy a gazdaságpolitikát minden módon és minden eszközzel támogathatja a Magyar Nemzeti Bank, ha az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás feltételei teljesülnek, akkor mindazokat a döntéseket, amelyeket egyébként állami és nem állami szervek ellenőriznek – hiszen például az Európai Unió és az Európai Központi Bank is ellenőriz -, meg lehetett, szerintem meg is kellett hozni.

– Szó nincs 400 milliárd forint elköltéséről! Még egyszer: a 300 milliárd forinthoz közelítő, 280 milliárd forintos vagyonrendelésnél a vagyonmegtartó alapítványok esetében csak a hozam elköltéséről van szó. A Magyar Nemzeti Bank elnöke természetesen minden olyan racionális javaslatot támogat, amely összhangban van az Európai Unió elveivel és gyakorlatával. Köszönöm szépen! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »