Bukás az unortodox gazdaságpolitika

Bukás az unortodox gazdaságpolitika

Hiába érkezett több ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz Brüsszelből, az állami korrupció, vagyis a kormányzat által favorizált cégekre kiírt közbeszerzések ellehetetlenítették a piaci versenyt Magyarországon. Azt is mondhatnánk, a hazai versenyképesség azért csökken, mert a cégek nem fejlesztenek, hiszen úgysem a legjobb vállalkozás nyer a pályázatokon.

Hiába kerültek egyensúlyba Magyarország pénzügyei makroszinten, ha mindeközben a hazai gazdaság egészének versenyképessége történelmi mélypontra zuhant. Lényegében ezt állapította meg a Világgazdasági Fórum legfrissebb elemzése, amely szerint Magyarország hat helyett rontott, ezzel a 69. helyre esett vissza a listán. Még szembetűnőbb, hogy az Európai Unió 28 tagállama közül hazánk mögött csak a lényegében becsődölt Görögország, a hozzá ezer szállal kötődő Ciprus és az újonnan csatlakozott Horvátország kullog. Már a bolgár és a román gazdaság is lekörözte hazánkat versenyképességben. Miközben a kelet-közép-európai régió, úgy tűnik, kiheverte a pénzügyi válság okozta sokkot, és a 2009-et megelőző szintre tornázta fel magát, hazánk esetében tovább romlott a vállalkozói környezet minősége. A felmérés szerint a kedvezőtlen trend 2011, az unortodox gazdaságpolitika térhódítása óta töretlen.

Félrevezető a felmérésA Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a kutatás nagyrészt szubjektív gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapul. A tárca szerint a vállalatvezetők túl szubjektíven ítélik meg a helyzetet, emiatt „az egész felmérés torz”. A Világgazdasági Fórum 138 országot vizsgált, a rangsor alapját képező index a legátfogóbb a világon, összesen 114 mutatóból áll össze.

A kutatásban közreműködő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet szerint versenyképességünkben nyolc olyan pont is mutatkozik, amely a világon a legrosszabbak között van. Ezek közül kiemelkedő az állami korrupció, vagyis az a jelenség, hogy a „kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek”. Ez lényegében azt jelenti, hogy nem a legjobb árat adó, legfelkészültebb, vagyis legversenyképesebb cég nyeri el a megrendelést, hanem az, amelyik elég közel van a tűzhöz. A vállalkozások vagy beállnak a sorba, és a politikában „jól fekvő” cégeknek lesznek az alvállalkozói, vagy más piacokon keresnek lehetőségeket. Ez azonban nem egyszerű, mivel a magyar gazdaságot a külföldi autógyártókon kívül lényegében az uniós támogatások terhére kiírt állami közbeszerzési piac tartja lélegeztetőgépen. A versenyképesség romlása abban mutatkozik meg, hogy a cégek, érzékelvén a részrehajló kormányzati döntéseket, nem fejlesztenek, nem fektetnek be, hiszen úgysem térül meg a beruházás, ha nem a legjobb cégek nyernek a pályázatokon. A Központi Statisztikai Hivatal múlt hónapban közölte, hogy az idei második negyedévben lényegében zuhanórepülés-szerű, húszszázalékos csökkenést produkáltak a beruházások. Az uniós források ciklusváltása mellett komoly figyelmeztetés, hogy a magángazdasági beruházások már évek óta nem nőnek, sőt már az amortizációt sem pótolják.

Az állami korrupció térhódítása mellett a felmérés szerint további gondot jelent a hazai vállalkozói körnek a túl magas adóteher, az alacsony képzettség és a forráshoz jutás nehézsége.

Megjegyzik, hogy a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését, emellett komoly gondok vannak a hazai pénzpiaccal is. A vállalatoknak csupán elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacról forrást bevonni. A vállalkozások döntő többsége inkább banki hitelből jut megfelelő finanszírozáshoz, nemzetközi öszszehasonlításban még mindig magas kamatok mellett. Ez azért beszédes, mert a kormány éppen a hazai vállalkozók megsegítése miatt államosított részben vagy egészben közpénzmilliárdokért kereskedelmi pénzintézeteket.

Az elmúlt évek egyedüli pozitívuma a makrogazdaság, vagyis az ország pénzügyeinek stabilitása volt. Nőttek a lakosság megtakarításai, javultak az államháztartás mutatói, annak ellenére, hogy az államadósság továbbra is nő (a 2010-es húszezermilliárd forintról tavalyra 25 ezer milliárd fölé nőtt), igaz, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya csökken. Sajnos a jelek szerint a jövőben sem számíthatunk lényeges változásra, mivel a magyar a felsőoktatás és szakképzés színvonala nemzetközi összehasonlításban kifejezetten rossz.

A régióban egyébként egyértelműen Csehország számít a legjobbnak versenyképesség szempontjából, majd Szlovénia következik. A lista első helyezettje egyébként Svájc, amit Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követ. Az Európai Unióban Hollandia végzett az élen, megelőzve Németországot és Svédországot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »