Budapest nem lesz Manhattan

Budapest nem lesz Manhattan

Budapesten is megépülhetnek az első felhőkarcolók. Legelőször Angyalföldön és Újbudán magasodhatnak ilyen épületek, de a főpolgármester és a budapesti főépítészek mindenkit megnyugtattak: ezek a tornyok szimbolikus, szoborszerű jelek lesznek, a Hungária körúton belül a jövőben sem építhetők ilyenek.

Az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő terület, a közelmúltban Göncz Árpád néhai államfőről elnevezett városrész fejlesztése a hetekben váltott ki élénkebb érdeklődést. A kormány hivatalos honlapján ugyanis megjelent egy tervezet, amely szerint az egykori Volán-buszpályaudvar mára lebontott helyén, pontosabban a XIII. kerületi Váci út, Árboc utca, Esztergomi út és Róbert Károly körút által határolt területen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítanák azt a több mint 100 milliárd forintos beruházást, amely egy 90 méter magas irodaház-együttes felépítésével húsz új munkahelyet hozna létre.

A kormánydöntés megszületése előtt a Pest Megyei Kormányhivatal 2016. március 31-i határozatával elfogadta a Finta és Társai Építészstúdió Kft. által benyújtott előzetes vizsgálati eljárásra vonatkozó kérelmét. A hatósági határozat szerint „Az irodaház-komplexum létesítésének és üzemeltetésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a tervezett beruházás nincs összhangban a „településrendezési eszközökkel”, s ezt az építési engedély kiadásáig orvosolni kell. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a beruházás érdekében módosíttatják a fővárosi rendezési szabályzatot (frsz), illetve megszerzik a szükséges vízjogi létesítési engedélyt, akkor az építési engedély kiadásának nincs akadálya.

– A módosítást a főváros megindította a hatályos szabályzat elfogadásakor hozott határozata értelmében – közölte lapunkkal Csohány Klára, a XIII. kerület főépítésze. Hozzátette: a módosítás véleményezése már megtörtént, és az tartalmazza a lehetőséget a 90 méteres épületek megépítéséhez.

Egy épületről volna szó, csaknem 15 ezer négyzetméteres beépítéssel, benne három toronyház-egységgel, a szint alatt 2400 férőhelyes mélygarázzsal. Az irodák mellé kereskedelmi létesítményeket is terveztek. A beruházó az a HB Reavis-csoport, amelynek nevéhez a II. kerületi, Bem téri Radetzky-laktanya botrányos bontása is fűződik.

Az újbudai helyszínen a Garancsi István Fidesz-közeli vállalkozóhoz köthető Property Market Kft. szintén nemrégiben jelentette be BudaPart néven a Kopaszi-gáthoz közeli területek fejlesztését, s a tervezett lakó-, iroda- és szórakoztatónegyedben egy 120 méter magas toronyház építését.

– Folyamatosan tárgyalunk a BudaPart fejlesztőivel és szakembereivel a Dombóvári út mentén elképzelt magasház ügyében – mondta el lapunknak Takács Viktor, Újbuda főépítésze. Hozzátette: a fővárosnál jelenleg is folyamatban van a településszerkezeti terv (tszt) módosításának véleményezése. Szerinte ma már nem az a kérdés, hogy épülhet-e egy ilyen, a magasházak között alacsonynak mondható épület, hétköznapi nevén toronyház, hanem az, hogy milyen legyen, és Budapesten hol épülhet meg. Hozzátette: amennyiben a fővárosi szabályozás lehetővé teszi, a kerületi képviselő-testület is dönthet a helyi rendelet módosításáról, akár már kora ősszel.

– Mivel Budapesten nagy csoportokban nem valószínű a toronyházak építése, ezért különösen fontos, hogy egy-egy önmagában álló épület mennyire tud jelképszerűvé válni. Véleményem szerint a torony arányait a nyilvánvaló biztonsági megfontolások mellett elsődlegesen építészeti formálás alapján kell kialakítani. Egy egyedi torony – funkciótól függetlenül – karcsúbb, szoborszerűbb lehet, mint azt a jelenlegi építési szabályozás megengedi – fűzte hozzá Takács Viktor.

Mártonffy Miklós fővárosi főépítész lapunknak elmondta: ahhoz, hogy a befektetők által Angyalföldön konkrétan tervezett 90 méter magas épületek megvalósíthatók legyenek, nem kell módosítani a vonatkozó fővárosi rendeleteket, a tszt-t és az frsz-t, de új kerületi szabályozási tervet kell készíttetni, amelyet a kerületi képviselő-testületeknek kell elfogadniuk. – Más eljárás vonatkozik lágymányosi helyszínre, ahova viszont 120 méteres „felhőkarcolót” álmodott a terület tulajdonosa, mert ebben az esetben a tszt és az frsz módosítása is szükséges, amit a Fővárosi Közgyűlésnek kell jóváhagynia – mondta Mártonffy.

A Fővárosi Közgyűlés által 2015-ben elfogadott, többször említett tszt és az frsz 120 méter magas toronyház építését a városban egyetlen helyszínen, Észak-Csepelen teszi lehetővé. Olyan magasház építése, amely 65 méternél nem magasabb, jelenleg csak néhány, a városközponttól távolabb eső ponton lehetséges az előbbi helyszíneken kívül például Kőbányán.

– Azzal, hogy a jövőben esetleg a módosuló szabályok alapján több helyszínen is építhető lesz toronyház, Budapestből nem lesz Manhattan. Nemcsak azért, mert a korábbi és az új jogszabályok egyaránt védik a főváros épített örökségét, a történeti városrészeket, hanem azért is, mert a historikus városkép és sziluett védelme érdekében magasházak a Hungária körút vonalánál beljebb nem építhetők – közölte Mártonffy Miklós.

Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester nemrég kijelentette: legfeljebb féltucatnyi felhőkarcoló épülhet Budapesten, de csak jelekként, amelyekre szükség van a XXI. században.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »