Budapest nem kap EU-s pénzt az M3-as metróra – Jön az újabb gigahitel

Budapest nem kap EU-s pénzt az M3-as metróra – Jön az újabb gigahitel

Népszabadság

139 milliárd forintos hitel felvételére kényszerül Budapest az M3-as metró felújításához. A Népszabadság információi szerint Brüsszel megüzente, hogy mi is értsük: a főváros nem kap uniós támogatást leghosszabb metróvonalának felújításához. Az Európai Bizottság már korábban jelezte: a szimpla felújításról szóló projektekre nem adnak pénzt.

Ugyan az eredeti tervekben még szó volt a vonal északi, Káposztásmegyerig való meghosszabbításáról, ám ezt az ötletet mára elvetették. A formálódó uniós döntésben az is nagy szerepet játszhatott, hogy az eredeti tervekkel ellentétben csak részleges akadálymentesítésre kerül majd sor.

Ettől függetlenül a kormány várhatóan benyújtja a támogatási kérelmet és megvárja a hivatalos elutasítást, ami bizonyára remek alkalom lesz a Brüsszellel szembeni szabadságharcos frázisok újabb elsütögetésére.

Jövő tavaszig azonban aligha zárul le a hivatalos procedúra, holott már novemberben neki akartak feküdni a felújításnak. A tenderek egy része meg is jelent, de szerződéseket aligha köthet a főváros fedezet nélkül. Pénz viszont egyáltalán nincs.

A kormány csupán feltételesen vállalt garanciát, amit most a főváros hitelfelvételbe kényszerítésével tudna le.

Az uniós támogatáskérelem kódolt sikertelenségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kormány máris tárgyalásokat kezdeményezett az Európai Beruházási Bankkal (EIB) az újabb hitelről, amelyről a legutóbbi kormányülésen Tarlós István főpolgármestert is tájékoztatták.

A főpolgármester – mivel nem nagyon tehet mást – reméli, hogy a kormány által korábban a fővárosnak ígért 139 milliárdos uniós támogatást más projektre megkaphatja a város, ám erre igencsak kevés esély mutatkozik.

A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint az M3-as metróvonal infrastruktúrájának EIB-hitelkeret megemelésével történő finanszírozásáról szóló tárgyalások most kezdődnek el Tarlós István, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter között. Ismerve a kormány és a főpolgármester közötti nem túl rózsás viszonyt, az eredmény szinte borítékolhatóan bukó lesz.

Az EIB-hitelt a fővárosi önkormányzat venné fel állami garanciavállalás mellett, ami így nem járna államadósság-növekedéssel. Budapest viszont újfent masszívan eladósodna, ráadásul a főváros egyre szűkülő forrásaiból ekkora összeget képtelen lenne önállóan visszafizetni (ha hozzávesszük, hogy a régi metrókocsik felújítása is kölcsönből történik, még reménytelenebbnek tűnik a helyzet).

Ráadásul a kormány minden bizonnyal megkéri majd a garanciavállalás árát, miközben az eddigieknél is szorosabb függési viszonyba kényszeríti a városvezetést.

Jól jelzi ezt a buszpótlás ügye. A főváros 150 lengyel buszt vásárolt volna a felújítás idejére, hogy hatékonyan kiválthassa a metróközlekedést, ami egyúttal javította volna a BKV versenyképességét is.

A tendert le is bonyolították, a szerződést megkötötték, mire a kormány megvétózta a projektet:

májusban módosította a garanciavállalás feltételeit, így a főváros nem vehette meg a buszokat.

A kormány kérésére inkább szolgáltatást vásárol tíz évre. Ez a BKV számításai szerint évente nagyjából 2 milliárd forinttal, tíz év alatt 23 milliárddal kerül többe. A többletköltséget állítólag az állam állja, de ha úgy, ahogy az a HÉV-ek átadásánál zajlott, akkor Budapest továbbra sem számíthat semmi jóra.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »