Budaházy-ítélet: közel 125 év fegyház

Budaházy-ítélet: közel 125 év fegyház

Budaházy György 13, tizennégy társa 5-12 év fegyházbüntetést kapott az úgynevezett Hunnia- vagy más néven Magyarok Nyilai-perben. A nyomozást még 2008-ban rendelték el, de még csak az elsőfokú, nem jogerős ítéletnél tart az ügy. A tanácsvezető bíró elismerte, hogy voltak hibák és hiányosságok a vád oldalán, de nem tartotta megalapozottnak a politikai koncepciós eljárásról szóló sejtéseket.

„Álló ember nem maradhat!” – kiabálja a Fővárosi Törvényszék munkatársa a bíróság dísztermében Budaházy és társai elsőfokú büntetőperének kedd reggeli záró tárgyalása előtt negyed órával, miközben megpróbálja feltölteni a hallgatóság soraiban meghagyott egy-egy szabad széket. A karzatra sem mehet senki.

„Ezt a helyet Morvai Krisztinának foglalom – közli egy férfi. Eljött Toroczkai László és Novák Előd is. A folyosóról csak azokat engedik be, akik előzetesen regisztráltak, mivel – ahogy azt vártuk – hatalmas az érdeklődés. A vádlottak sincsenek kevesen – tizenheten várják a hamarosan kezdődő ítélethirdetést. Az ügyvédek padsora is csordultig – telt ház van.

„Budaházy! Budaházy!”

Mikor az első néhány vádlott bevonul, egyvalaki tapsolni kezd, de senki sem csatlakozik, így abbahagyja. A kezdés előtt a tévéstábok operatőrei és a híroldalak videósai a hallgatóságról készítenek vágóképeket, egy nő cserébe őket fényképezi. Budaházy „Szabadság!” felkiáltással lép be, őt kitörő taps és üdvrivalgás fogadja, majd vastaps mellett skandálják a nevét.

Halk moraj, köhécselés, a bíróság tanácsára várunk. A 24.hu riportere már most elfárad, leül a vádlottak padjára. Végre bevonulnak a talárosok, Kenéz Andrea tanácsvezető tájékoztatja a média képviselőit, hogy csak az I-III. rendű és a XVII. rendű vádlottak járultak hozzá az arcuk mutatásához. Ezután figyelmezteti a hallgatóságot a rend megtartására, majd felállítja a riportert a vádlottak padjáról.

Bíróság: Tizenhétből tizenöt terrorista

A bírónő kihirdeti az ítéletet: Budaházy 13 év fegyházat kap, a hallgatóság felhördül. Mindenki bűnös, tizenöten terrorcselekmény bűntettében, 5-12 év fegyházbüntetések repkednek. A hallgatóság mindnél ismét felmorajlik, különösen akkor, mikor az is kiderül, hogy a harmadrendű vádlott Sz. Endrét 10 évre ki is tiltják Magyarország területéről. Összesen majdnem 125 évnyi fegyházat osztanak ki.

Két vádlott terrorcselekmény bűntettében nem bűnös, egyikük kényszerítésért, a másik lőfegyverrel visszaélésért kap felfüggesztett börtönt. A többieknél – a bűnszervezetben való elkövetésre tekintettel – a bíróság kizárja a feltételes szabadság lehetőségét, viszont az őrizetben és előzetesben töltött idő minden napját, a házi őrizetben töltött időnek pedig minden ötödik napját beszámítják a büntetés idejébe. A vádlottakat a közügyektől is eltiltják.

A terrorcselekmény célzatánál a hivatkozott törvényi bekezdés a) és b) pontját találták megállapíthatónak, azaz a lakosság megfélemlítésének és állami szerv kényszerítésének szándékát.

A terrorcselekmény ide vonatkozó fordulatára nincs kialakult joggyakorlat – szögezi le Kenéz a szóbeli indoklás elején. Az idő haladtával a vádbeli cselekmények más kontextusba kerülnek – folytatja a jogász, de nyomatékosítja, hogy az Európában napjainkban tapasztalható iszlamista terrorizmussal jelen ügy nem állítható párhuzamba, nem összemosható, a terrorizmusnak tudniillik többféle fajtája van.

Koncepciós per vagy csak hibák?

Hosszadalmas, elhúzódó ügy volt – ismeri el a tanácsvezető, aki kifejti: a nyomozást még 2008-ban rendelték el; a vádbeli időszak hosszú, másfél évet fog át; tizenhét gyanúsítottat vádolt meg az ügyészség; két-három hónapos időközök voltak a többnapos tárgyalási etapok között, továbbá körülbelül 60 tanút és több szakértőt hallgatott meg a bíróság.

Kenéz Andrea elmondja, tény, hogy baloldali politikusok lakóházait, pártok irodáit, melegbárokat és a Vörös Csepel nevű szórakozóhelyet megtámadtak, hogy Csintalan Sándort bántalmazták, hogy egy ATM automatát megrongáltak, és hogy egy autóban, melyben vádlottak ültek, labdába rejtett robbanószert talált a rendőrség – ezeket a védelem sem kérdőjelezte meg, ugyanakkor a vádlottak bűnösségét ezekkel összefüggésben tagadták. A lőfegyverrel való visszaélést az ezzel érintett vádlott beismerte.

Az indoklás feleleveníti: a védelem a perben arról beszélt, hogy koncepciós elemek voltak az eljárásban, a vádlottak pedig – olykor kevéssé burkoltan – azt valószínűsítették, hogy a nyomozó hatóság bizonyítékokat hamisított. A védők a nyomozás egy részének törvényességét is támadták, például amiatt, hogy már megtörtént a nyomozás elrendelése, mikor a titkos információgyűjtést folytatták. (A nyomozás elrendelését követően már csak titkos adatszerzést lehet elrendelni, amelyre más szabályok vonatkoznak – a szerk.) A bíróság azonban egyetértett a vádhatósággal és a nyomozati bíróval abban, hogy a hasonló anomáliák ellenére a megszerzett bizonyítékok felhasználhatóak, törvényesek.

A nyomozás nem volt hibátlan és hiánytalan, az ügyészek pedig vádszerkesztési hibát követtek el – jelenti ki a tanács feje, hozzátéve, a bizonyítékok megbízhatóságát mindettől függetlenül a bíróság vizsgálta.
Az elnök nem tagadja azt sem, hogy a titkos hangfelvételt készítő tanú, B. szerepét illetően maradtak kérdőjelek a bíróság számára is, a titokgazda hatóság pedig – élve jogával – nem oldott fel számos rejtélyt vele kapcsolatban. A bíróság azonban itt is elfogadta az ügyészség álláspontját, miszerint ezek a fekete foltok nem teszik mellőzhetővé a hangfelvételeket, melyek egyébként „magukért beszélnek”. Ahogyan az sem, hogy a hangfelvétel elkészítésére B.-nek nem volt joga, a másodrendű vádlottat pedig a felvétel készítése közben kifejezetten provokálta. (A másodrendű vádlott, S. József egyébként polgári pert nyert B. ellen a felvételek nyilvánosságra hozatala miatt.)

Jöhet a másodfok

Az ítélet szóbeli indoklása jelenleg is tart, Kenéz Andrea olyan eljárási kifogásokra reagál hosszasan, mint például a védők jelenlétének kérdése nyomozati cselekményeknél.

Az a reakciók alapján már most biztosra vehető, hogy a vádlottak közül legalább 15-en fellebbezni fognak, és egy további társuk is nagy valószínűséggel így tesz majd. Erről viszont csak az indoklást követően nyilatkoznak majd, és akkor derül ki az is, hogy az ügyészség tudomásul veszi-e a határozatot.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »