Brüsszel vizsgálódik – Magyarország nem enged

Nem okozott földindulást az Európai Bizottság levele, amelyben azt kérte néhány hete, hogy Magyarország függessze fel az összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra kiírt közbeszerzési eljárásokat – derül ki a Világgazdaságnak adott válaszokból. Pedig a 2020-ig tartó uniós ciklus eddigi legnagyobb infrastruktúra-beruházása került veszélybe.
A Világgazdaság birtokába került levélben a bizottság kifejezetten kéri a felfüggesztést, mert aggályosnak tartja, hogy az egyes projektek helyett 70 milliárd forintos tömbökben hirdették meg a munkákat, ezzel szűkítve a versenyt.

Továbbá azt sem látja indokoltnak, hogy a hat régióban várható négy-négy nyertes a szerződéskötés után rögvest megkapja a támogatási összeg 50 százalékát előlegként. Vagyis nemcsak négy évre bebetonoznának néhány nyertest, hanem azonnal ki is stafíroznák őket. A bizottsági szakértők holnap érkeznek konzultációra, de a szóban forgó közbeszerzéseket menedzselő Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. válaszai alapján úgy tűnik, a magyar fél nem hajlik a brüsszeli kérésre. „A megkeresésben foglaltak nem indokolják az eljárás felfüggesztését” – így a programiroda, amely úgy értelmezi, hogy a bizottság „csupán tájékoztatást, információkat kért”.

Az 50 százalékos szállítói előleg valóban fontos eszköz a kifizetési célok elérésében – rögzítette a programiroda, de szerinte hasonlóan fontos a gyorsított pályázati felhívásokra vonatkozó feladatok elvégzése és a könnyített biztosítéki rendszer. Arra a kérdésre, hogyan kerülhető el a forrásvesztés, hogyan oldható fel az amiatti vita, hogy a magyar fél – egy kormányrendeletben is rögzített módon – 50 százalékos támogatási előleget akar fizetni, a bizottság viszont csak 10-30 százalékot lát indokoltnak, bizonytalanabb a válasz. Még folynak az egyeztetések a bizottság képviselőivel, május közepén vezetői szintű egyeztetések is lesznek, „ahol remélhetőleg rendeződik az ügy”. 

A szerződéskötés után nyomban kifizetett milliárdok sorsáról, a szabad pénzek felhasználásáról is érdeklődött a Világgazdaság. A nagyberuházásoknál a hónapokig húzódó előkészítő szakaszban még nem merül fel nagy költségigény, tehát indokolt a kérdés, hogy a szabad pénzeszközöket mire kell használniuk a nyertes kivitelezőknek. Az előleget „az uniós projektek előrehaladása érdekében kell felhasználni” – így a válasz. A szabálytalanul felhasznált forrás „adók módjára  behajtható, vagy végső soron a szállító gazdasági tevékenysége is ellehetetlenülhet az adószámának törlése miatt” – véli a szervezet. Bár ebből az nem derül ki, miként hajtanák be a tízmilliárdos nagyságrendű előleget mondjuk egy bedőlt cégtől.

Ha minden az eredeti forgatókönyv alapján zajlik, akkor a nyertesek – a közbeszerzési törvény szerint – csak a munka felének erejéig vehetnek igénybe alvállalkozókat. Így kérdés, miként teljesül a közbeszerzési törvény preambulumában szereplő, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása. A programiroda azonban nem lát problémát. A cél az volt, hogy a közbeszerzési szerződéseket elsősorban azok a gazdasági szereplők teljesítsék, amelyek valódi – a közbeszerzés tárgya szerinti – gazdasági tevékenységet folytatnak, a közbeszerzési versenyben részt vettek és abban elnyerték a szerződés teljesítésének jogát. Az új közbeszerzési törvény kifejezetten támogatja a kis- és középvállalkozások versenybe való bevonását. A versenybe való könnyebb belépést több elv is biztosítja, például a normatív alkalmasság, melynek lényege, hogy fixen meghatározzák, az ajánlatkérő mit kérhet referenciaként. Továbbá az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek.

Szerző: Vitéz F. Ibolya


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »