Brüsszel tovább aggályoskodik

Brüsszel tovább aggályoskodik

Az Európai Bizottság megindította szerdán Lengyelországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszát, és megküldte a lengyel hatóságoknak az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénymódosításokkal kapcsolatos ajánlásait.

Az Európai Bizottság megindította szerdán Lengyelországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszát, és megküldte a lengyel hatóságoknak az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénymódosításokkal kapcsolatos ajánlásait.

Erről Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke számolt be a bizottság szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a bizottság megvizsgálta a legfrissebb fejleményeket, és úgy találta, hogy számos aggályos kérdést nem sikerült eloszlatnia a varsói parlament által előző héten elfogadott új alkotmánybírósági törvénynek.

Kiemelte, a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére a bizottság úgy látja, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri Lengyelországban, ezért konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára a kifogásolt kérdések megoldására.

A brüsszeli testület kiemelten fontosnak tartja, hogy az alkotmánybírósági törvény módosításakor tartsák tiszteletben a varsói alkotmánybíróság december 3-i és 9-i, illetve március 9-i ítéleteit, valamint a Velencei Bizottság márciusi állásfoglalását. Emellett az alkotmánybíróság ítéleteinek teljes körű végrehajtására és a bíróság döntéseinek automatikus közzétételére is felszólították Lengyelországot.

Az Európai Bizottság, amely a mechanizmus első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a jogállamiság lengyelországi helyzetéről, három hónapot adott Varsónak arra, hogy rendezze a problémás kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről.

Sajtótájékoztatóján Timmermans azt hangoztatta, hogy az alkotmánybíróság megfelelő működése az egyik legfőbb biztosítéka a jogállamiság érvényesülésének.

Utóbbi pedig az “egyik fő pillér, amelyen az uniónk nyugszik” – mondta.

A varsói parlament által előző héten elfogadott, de még az államfő aláírására váró törvény az előterjesztői szerint lezárja a taláros testület körüli válságot, ellenzéki politikusok azonban úgy vélik, hogy az sérti a hatalom megosztásának elvét és megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.

A lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt az év elején megindított jogállamisági mechanizmus végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja az uniós szerződés 7. cikke szerinti, ugyancsak többlépcsős eljárás keretében. Mindazonáltal erősen kétséges, hogy ehhez meglenne az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.

Ez az első alkalom, hogy alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben. Az uniós “jog őrzőjének” is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az októberi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint azonban a vitatott törvénymódosítások megfelelnek a jogállamiság elveinek.   

Varsó szerint elhamarkodott a jogállamisági mechanizmus új szakaszának megindítása

Elhamarkodottnak minősítette az Európai Bizottság (EB) lépését a lengyel külügyi tárca abban a közleményben, amellyel arra reagált, hogy a brüsszeli testület szerdán megindította Varsóval szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszát.

A lengyel külügyminisztérium hivatalos honlapján közzétett közlemény szerint az EB lépése azért elhamarkodott, mert a vitatott új alkotmánybírósági törvény még nem hatályos. Az EB így “saját, az uniós szerződésekben leírt feladatok teljesítéséhez szükséges tekintélyét teszi ki kockára” – áll a dokumentumban.

Az uniós alapszerződésre utalva a minisztérium leszögezi: a brüsszeli testület szerdai lépése a lengyel kormány részéről “kérdéseket ébreszt afelől, hogy az EB betartja-e a tagállamok kormányaival való lojális együttműködés elvét”.

A varsói állásfoglalás szerint a vitatott törvény “számos, az alkotmánybíróságok működésére vonatkozó európai szabályozással teljességgel egybehangzó államberendezkedési megoldást” tartalmaz, ezen belül azokat is, amelyek összhangban vannak a Velencei Bizottság korábban megfogalmazott javaslataival.

Beata Szydlo lengyel kormányfő már kedden egy sajtóértekezleten azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a brüsszeli testületnek a szerdai ülésén nem a lengyel jogállamisággal, hanem a legégetőbb európai problémával, mégpedig a terrorizmussal kellene foglalkoznia.

A lengyel parlament alsóháza múlt pénteken szavazott meg egy új alkotmánybírósági törvényt ahelyett a jogszabály helyett, amelyet az EB a februárban elindított jogállamisági mechanizmus első szakasza során kifogásolt. A törvényt Andrzej Duda államfő még nem hagyta jóvá.

Az új törvény az EB által korábban vitatott változathoz képest némileg korlátozza az államfőnek az alkotmánybíróságra vonatkozó jogosítványait, és kissé bővíti az alkotmánybíróság elnökének hatáskörét. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) kompromisszumnak tekinti az új változatot, a lengyel ellenzéki pártok szerint ez továbbá is megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »