Brexit: végre kiderül, mit akarnak a britek

A brit vállalatok 42 százalékának befektetési döntéseire hatással van az ország kilépése az Európai Unióból, 98 százalékukét negatívan befolyásolja – derült ki vasárnap. A Brit Iparszövetség felmérésében 357 vállalatot kérdeztek meg, de hasonló eredményeket hozott nemrégiben a Brit Kereskedelmi Kamara és a Deloitte kutatása is. Mindkettő azt mutatta, hogy a vállalatok a szolgáltatási szektorban, illetve a pénzügyek terén is visszafogják a befektetéseiket a Brexitet övező bizonytalanságok miatt.

Forrás: AFP

Pedig a valódi tárgyalások még el sem kezdődtek, David Davis Brexit-miniszter és Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója egy hónapja csak „megismerkedett” egymással. „A kemény munka most kezdődik” – mondta Barnier a hétfőn kezdődő négynapos fordulóról, és sürgette a briteket, hogy tudassák végre Brüsszellel, pontosan mit is akarnak. A jelek szerint azonban ebben maguk a britek sem értenek egyet, Theresa May kormányának miniszterei is nyilvánosan vitatkoznak a célokról és a követendő taktikáról. Boris Johnson külügyminiszter például a hét elején közölte a parlamentben, hogy az EU „fújhatja”, ha nagyobb lelépési díjat akar, két nappal később viszont Davis közleményben tudatta, hogy meg fognak egyezni az összegről. Ez volt egyébként az első alkalom, hogy Nagy-Britannia írásban elismerte, lelépési díjat kell majd fizetnie.

Hivatalosan senki nem mondott összeget, Xavier Bettel luxemburgi kormányfő még áprilisban 40–60 milliárd euró közé tette, de a sajtó spekulációi szerint elérheti akár a 100 milliárd eurót is. Ez az egyik legnehezebb tisztázandó kérdés, és az állampolgári jogok, valamint az ír határ mellett az első, amelyben Brüsszel szerint „jelentős haladást” kell elérni, mielőtt továbbléphetnének a britek számára fontos szabadkereskedelmi megállapodáshoz.

May egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy kész az úgynevezett hard Brexitre, vagyis arra, hogy megállapodás nélkül lépjenek ki az unióból, ha nem sikerül kompromisszumra jutni. Ezt azonban a gaz­dasági szereplők és a közvélemény sem támogatja – derült ki egy friss felmérés eredményéből. A londoni King’s College, a Rand Europe és a Cambridge Egyetem kutatása szerint a megkérdezettek számára fontosabb az egységes európai piachoz való hozzáférés és a szabad kereskedelem az EU-val, mint a munkavállalók szabad mozgása – a brit kormány viszont azt állítja, hogy éppen utóbbira mondtak nemet tavaly a kilépésről szóló népszavazáson. Vagyis a britek a norvég modellt követnék, még akkor is, ha ez együtt jár a szuverenitás bizonyos fokú feladásával.

A hard Brexit veszélyeire figyelmeztet a Lordok Háza bizottsági jelentése is, értesült az Independent. Eszerint az ország nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, ha Nagy-Britannia nem jut hozzá létfontosságú hírszerzési adatokhoz az Europoltól és a schengeni információs rendszertől, márpedig így lesz, ha a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nem ismeri el az Európai Bíróság hatáskörét.

Tony Blair látja a kiutat

Tony Blair szerint Nagy-Britanniának meg kellene fontolnia, hogy az Európai Unió tagja maradjon, ha Brüsszel hajlandó a reformokra és arra, hogy „valahol félúton találkozzék velünk”. A volt munkáspárti kormányfő szombaton megjelent írásában azt állítja, hogy Brüsszel hajlandó lenne kompromisszumra. Nem ért egyet Blair felvetésével a Munkáspárt jelenlegi vezetője, aki ezúttal is megismételte, hogy tiszteletben tartják a választók döntését. Corbyn egyébként csütörtökön két és fél órán keresztül tárgyalt Michel Barnier-vel Brüsszelben, Nicola Sturgeon skót és Carwyn Jones walesi első miniszter társaságában. A megbeszélés után Corbyn nem árulta el, akarja-e, hogy Nagy-Britannia része maradjon az egységes európai piacnak, azt viszont elmondta, hogy vámmentes kereskedelmi kapcsolatot szeretne Európával.

 

Csábítják a bankárokat Londonba

A Brexit ellenére a nemzetközi bankok folyamatosan betöltik az üres londoni állásokat – értesült a Reuters a Haystől. A pénzügyi fejvadász cég nem kapott jelentős felkérést európai állások betöltésére, annak ellenére, hogy több külföldi pénzintézet már bejelentette részlegek áthelyezését a kontinensre. „Az a helyzet, hogy egyelőre kevés vagy semmi mozgást sem látunk. A londoni bankvilág számára pozitív hír, hogy a távozók helyét betöltik” – mondta a hírügynökségnek Paul Venables, a Hays pénzügyi igazgatója. A rivális PageGroup arra emlékeztetett, hogy a pénzintézetek csak jelentéktelen számú munkaerő átköltöztetését jelentették be.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »