Botrány a Quaestor közgyűlésén

Botrány a Quaestor közgyűlésén

Maffia, maffia – kiáltásokkal fojtották bele a szót a Quaestor Hrurira felszámolójába a pénzük után futó károsultak a tegnapi közgyűlésen, amelyet azért hívott össze a Vectigalis Zrt., mert közölni akarta a kisbefektetőkkel, hogy szeptemberben várhatóan egyszerűsített eljárásban zárja le az ügyet. – Ez annyit jelent számunkra, hogy a jövőben egyetlen fillér kártérítésre sem számíthatunk – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a tüntetés egyik szervezője, Kálmán-Pikó István. Mindennek ismeretében nem lehet csodálkozni, hogy a „maffia” kifejezésnél durvább bekiabálások – „Börtönbe!” „Bitóra velük!” – is elhangzottak azon a tüntetésen, amely a közgyűlést megelőzte.

A pénzükre váró, elkeseredett Quaestor-károsultak türelme akkor fogyott el végleg, amikor a felszámoló Vectigalis bejelentette, egyetlen hatóság – sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróság – nem reagált megkeresésükre, hogy juttassák el hozzájuk a Hrurirával kapcsolatos eljáráshoz szükséges iratokat. Erre azért volna szükség, hogy megtudják, mekkora vagyon maradt a csődbe jutott brókerház után.

A nemtetszésüknek egyre erőteljesebben hangot adó károsultak elől végül megfutamodott a felszámoló.

Tudni lehet, hol a vagyon

Nem hiteles a felszámoló érvelése, hiszen a hatóságoktól kért információkon kívül még számos lehetősége lett volna a kártérítésre felhasználható vagyon feltárására, megtalálására – kezdte az érvek sorolását lapunknak Kálmán-Pikó István. – A közgyűlést összehívó levelére válaszolva jeleztük, hogy az egyszerűsített eljárással nem értünk egyet, mert nem igaz, hogy nem lelhető föl Hrurira-vagyon. Ingatlana valóban nincs a cégnek, de az éves beszámolók mellékletében részletesen szerepel, hogy a valós kötvényértéket az anyacégnek, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadónak (QPT) utalták át hitelként. Tehát tudni lehet, hová került a vagyon, ezért azt kértük, jelentkezzen be a QPT szintén folyamatban lévő felszámolásába, hogy az ott talált vagyonból elégíthesse ki a mi kárigényünket.

A kártalanítás szempontjából kiemelkedő jelentősége volna a pénzügyi tanácsadó egyik érdekeltségének, a Duna City Kft.-nek. Azért fontos ez a kevéssé ismert társaság, mert ugyan éppen végelszámolás alatt áll, de van egy olyan ingatlanja, amelynek értékesítésével jó eséllyel ki lehetne fizetni a kárigényeket. A 33 hektáros telek a Csepel-sziget északi csücskében található, pont ott, ahol a 2024-es, tervbe vett budapesti olimpia faluját szeretnék fölépíteni. Ez az a terület, amelynek hasznosításához 2014-ben a külügy cége, a Nemzeti Befektetési Ügynökség igyekezett külföldi befektetőket találni Igaz ugyan, hogy a terület az MKB Bank 11-12 milliárd forint értékű jelzáloghitelével terhelt, de ha csak a főváros külterületén átlagosnak mondott százezer forintos négyzetméterárral számolunk, akkor is 30-35 milliárd forintos értékről beszélünk. Nagyságrendileg többet ér azonban, ha figyelembe vesszük az olimpiai építkezési terveket.

Derült égből villámcsapás

Kálmán-Pikó István azt is elmondta, minderre fölhívták a felszámoló figyelmét, s felszólították, hogy jelentkezzen be a QPT eljárásába. Ezért érte őket derült égből villámcsapásként, hogy az idén júniusban lejárt jogvesztő határidőt elmulasztotta a Vectigalis. Ez egyben azt jelenti számukra, hogy a Quaestorral szemben nem, legfeljebb a felszámolóval szemben élhetnek kárigénnyel.

Furcsának tartja azt is, hogy a felszámoló felhívására a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását végző, s a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. hosszú ideig nem válaszolt a Vectigalis megkeresésére, majd közölte, a felszámoláshoz szükséges adatokat banktitokra hivatkozva nem tudja kiadni. – De a legnevetségesebb az, hogy nem kapott választ a QPT felszámolójától: vagyis saját magától kért és nem kapott választ – tette hozzá Kálmán-Pikó István. – Amikor ezzel szembesítettük, azt felelte, ő csak a levezetője volt az ottani felszámolói közgyűlésnek. Az is felháborító, hogy a számlavezető bank sem válaszolt a megkeresésre. Itt ugyanis ki lehetett volna deríteni, hogy egyáltalán átkerült-e a valós értékpapírok értéke a Hrurira számlájára. Ha nem, akkor nem volt valódi értékpapír-eladás, s ez esetben minden papír fiktívnek minősül, vagyis a Befektetővédelmi Alapnak az összes károsultat ki kellene fizetni, ami 22 ezer pénzére váró egykori ügyfél számára jelentene megoldást. Végül az is felháborító, hogy a kisbefektetők által benyújtott kárigényt nem összesítette a felszámoló.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »