Bosch, egy őrült lángelme

Bosch, egy őrült lángelme

Vajon van-e értelme moziba vinni egy dokumentumfilmet, amely egy festményről szól, még akkor is, ha az egy Hieronymus Bosch-darab? A kérdés csak addig foglalkoztatott, amíg nem kezdtek előjönni az ismeretlen dolgok az épp ötszáz éve elhunyt németalföldi festőóriás életútjában.

Kevés betegebb festő alkotott a világtörténelem során, mint a németalföldi Hieronymus Bosch. Látomásos kompozíciói még ötszáz évvel a halála után is maiként hatnak, s művészete a dantei apokalipszissel megfűszerezett késő középkori keresztény ember minden félelmét, vágy- és rémálmát sűrítette vizuális formába. Kétség sem fér hozzá, hogy a Jheronimus van Aken néven született, 1516. augusztus 9-én elhunyt művész alkotásai évszázadok óta értelmezési viták tárgyai, és épp ezért sose „fejtik meg” őket.

A mester talán legismertebb alkotása A gyönyörök kertje, amely név is csak a modern kor szüleménye, merthogy eredetijét nem ismerjük. Ez a jelenleg a madridi Prado Múzeumban őrzött négy méter széles, háromosztatú táblakép áll a Pannonia Enterteinment által két éve elindított ismeretterjesztő mozifilmsorozat, A művészet templomai következő epizódjának középpontjában. A doku érdekessége, hogy Bosch-szakértők mellett olyanok is beszélnek a műalkotással kapcsolatos benyomásaikról, mint például Salman Rushdie és Orhan Pamuk írók, Renée Fleming opera-énekesnő vagy épp William Christie világhírű karmester és csembalóművész.

S hogy miért nem unalmas a mozi? Mert ahány ember, annyi értelmezés. Ez Bosch alkotásának talán legnagyobb talánya, ahogy a dokumentumfilmet rendező José Luis López-Linares sem akar semmit sem leleplezni, egyszerűen csak beszélteti a vendégeit, mit éreznek, miképp vélekednek a feltételezések szerint a burgundiai hercegi udvar tanácsának vezetője, II. Nassaui Engelbert által megrendelt alkotásról. Külön izgalmas, ahogy szépen előjönnek a Bosch körüli ismeretlen dolgok. Alig tudunk valamit ugyanis a szerzőről, így az is csak feltételezés, hogy 1450 körül születhetett. Tagja volt viszont az 1318-as alapítású „titkos” rendnek, az ’s-Hertogenboschban alapított Áldott Hölgy (Szűz Mária) Testvériségnek. Aki így néz a képre, akár szabadkőművesek rejtett szimbolikával felvértezett üzenetének is hiheti. Hogy így volt-e, biztos nem derül ki, a testvériséghez pedig elsősorban azért csatlakoztak, mert búcsúcédulákkal vett a tagoknak rövidített tartózkodást a purgatóriumba.

Aki pedig arra kíváncsi, mekkora felhajtás volt az alkotás körül már keletkezésekor, elég, ha végigkíséri útját Madridba. A kép 1517-ben III. Nassaui Hendrick orániai herceg brüsszeli palotájában állt, majd az orániai-nassaui uralkodóházat alapító, egyúttal a spanyolok ellen kitört németalföldi forradalom vezetőjéhez, Csendes Vilmoshoz került. 1567-ben a Németalföldre benyomuló Alba hercege hajszát indított a mű után, s rejtekhelyét úgy sikerült megtalálnia, hogy a kínvallatásnak alávetett őrök körmeit letépkedtette. Így került a festmény aztán Spanyolországba, ahol II. Fülöp király végül egy aukción megvette, és a halálos ágyán is azt nézte. Az alkotásból aztán olyanok merítettek ihletet, mint a négyévszak-arcokat növényekből megfestő Arcimboldo vagy a modern szürrealisták: Dalí és Miró.

A Bosch-film szeptember elsejétől látható az Urániában és számos vidéki nagyvárosi moziban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 31.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »