Borús kép harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után

Borús kép harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után

Harminc évvel az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt súlyos balesetet követően borús képet festett a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet tanulmánya az 1986. április 26-án történt katasztrófa helyszínének jelenlegi állapotáról, és sokkal több erőfeszítésre buzdította Kijevet és a nemzetközi közösséget. 

Chernobyl02_b

A környezetvédő csoport jelentésében úgy vélte, sem az ukrán vezetés, sem a nemzetközi közösség nem dolgozott ki fenntartható tervezetet a balesetben leginkább érintett zóna rehabilitálására.

Biztonságba kell helyezni az atomhulladékot

A Greenpeace nyomatékosan arra szólított fel, hogy az 1986. április 26-án felrobbant 4. energiablokk építés alatt álló védőburkának elkészülését követően se hagyja egyedül a gondokkal a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) a gazdaságilag gyengélkedő Ukrajnát – írta az MTI. A védőburok megépítése több mint kétmilliárd eurót tesz ki, és a projekthez negyven ország járul hozzá. Tobias Münchmeyer, a Greenpeace munkatársa úgy vélte, a reaktorban keletkező, óriási mennyiségű atomhulladék biztonságba helyezése milliárdokba fog kerülni.

Az ukrajnai atomerőműben 1986-ban történt gáz- és kémiai robbanás a világ egyik legsúlyosabb atomerőművi katasztrófáját okozta, aminek következtében radioaktív stroncium-, cézium- és plutóniumfelhő borította be az északi félteke jelentős részét, egészen a brit szigetekig. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország nyugati részének súlyosan sugárszennyezett területein több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A hivatalos adatok szerint a balesetnek 56 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, aminek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Orvosi vélemények szerint a katasztrófát követő 70 évben még 40 ezer haláleset várható.

Akik nem akarják elhagyni Csernobilt

Több mint százan élnek továbbra is Csernobil környékén – írta az AFP hírügynökségre hivatkozva a Hotnews.ro. A környékbeliek, akiknek átlagéletkora 75 év, az atomkatasztrófa után a sugárzás és betegségveszély ellenére visszatértek hazájukba. A 78 éves Jevgenyij Markevics azt mondta, ő már csak Csernobilban akar élni, ahová 1945-ben telepedett le a családja. Az atomkatasztrófa idején éppen az iskolában tanította diákjait, és mint mondta, senki nem világosította fel őket arról, mi is történt valójában. Miután kitelepítették otthonából, Markevics többször is megpróbált bejutni a lezárt területre, még rendőrnek is kiadta magát, hogy visszatérhessen. Végül munkát vállalt a sugárzást felügyelő hivatalban, azóta nem hagyta el Csernobilt.

A 77 éves Valentina Kuharenko azt mondta, nekik, öregeknek nincsen már amitől félniük. „Nagyon szeretem a szülőföldemet. Remélem, Csernobil egyszer majd ismét gyermekzsivajtól lesz hangos” – mondta a nő. A Hotnews szerint 1986 óta először 1999-ben született gyerek Csernobilban, egy Maria nevű kislány. Kórosan vérszegény volt, így a család elhagyta lakóhelyét.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »