Blair a politikai hajléktalanokon akar segíteni

A volt brit kormányfő félreértésnek nevezte azokat az elmúlt hetekben megjelent sajtóértesüléseket, amelyek szerint visszatérésre készülne a brit belpolitika élvonalába.

Tony Blair volt brit kormányfő közölte, hogy nem kíván visszatérni a brit politika első vonalába, de szeretne azokon segíteni, akiket a jelenlegi folyamatok “politikailag hajléktalanná” tettek.

A 63 éves Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, a New Statesman című tekintélyes baloldali brit folyóirat online kiadásán csütörtökön megjelent interjúban kijelentette azt is, hogy véleménye szerint meg lehet állítani a Brexit-folyamatot, vagyis Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból.

Blair félreértésnek nevezte azokat az elmúlt hetekben megjelent sajtóértesüléseket, amelyek szerint visszatérésre készülne a brit belpolitika élvonalába. Kijelentette: ezt nem tudná megtenni, mivel túlságosan ellenséges a hangulat vele szemben, és a média egy része “szó szerint megsemmisítő üzemmódra kapcsolna”, ha ő megpróbálna ismét vezető politikai szerepet betölteni.

A volt munkáspárti miniszterelnök közölte: tényleges politikai szerepvállalás helyett a közösségi média nyújtotta lehetőségeket felhasználva platformot szeretne létrehozni a politikai vita számára arról, hogy merre tartanak ma a modern nyugati demokráciák, és ebben a folyamatban hol van a haladó erők helye.

Az általa tervezett vitafórum pontos mibenlétét nem részletezte, de kijelentette: lesújtónak tartja a nyugati politika jelenlegi állapotát, amely csak Nagy-Britanniában “milliókat tett politikailag hajléktalanná”.

Tony Blair szerint a baloldali és a jobboldali populizmus furcsamód egy bizonyos ponton összeér, ugyanis mindkettő hajlamos az elszigetelődésre, egyaránt hajlik a protekcionizmusra, és mindkettő a globalizáció folyamatának megállítására törekszik.

A volt brit miniszterelnök kijelentette, hogy szerinte megállítható a Brexit-folyamat, ha a brit választók rájönnek, hogy mivel is jár Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése. London és az EU tárgyalásainak meghatározó eleme az lesz, hogy Nagy-Britannia megtarthatja-e teljes körű hozzáférését az unió egységes belső piacához. Ha igen, azzal számos olyan kötelezettség is jár – például az uniós bevándorolás kérdésében -, amelynek láttán az emberek “feltehetik a kérdést, hogy akkor minek lépünk ki” az EU-ból.

Ha viszont Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után elveszti hozzáférését az uniós belső piachoz, az nagyon fájdalmas gazdasági következményekkel járna, és akár tíz évig elhúzódó átalakítást is szükségessé tenne a brit gazdaságban.

A volt munkáspárti vezető szerint ebben a helyzetben azok is gyakorlatiasan szemlélik majd a következményeket, akik ideológiai megfontolásból szavaztak a kilépésre. Számukra nyitva kell hagyni azt a lehetőséget, hogy “azt mondhassák: a következmények ismerete nélkül hoztuk meg döntésünket, de most, hogy látjuk a következményeket, már nem vagyunk (e döntésünkben) annyira bizonyosak” – fogalmazott. Blair nem először veti fel e gondolatát.

A minap egy BBC-interjúban kijelentette: ha a kilépésnek olyan súlyos következményei lennének Nagy-Britanniára nézve, hogy a választók esetleg meggondolják magukat, akkor meg kell találni annak a módját, hogy e véleményüket kifejezésre juttathassák, akár egy új népszavazáson.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »