Bizonylatok, bizonytalanságok

VEZÉRCIKK – Egyelőre nem tűnik egyértelműnek, milyen pozitívumokat hordoz az iskolaigazgatói és aligazgatói tisztségekre kiírt, szerdán kezdődött országos versenyvizsga és annak decemberben várható végleges eredménye.

Bár a szakértői kormány szándéka az volt (és ezt még mandátuma év végi lejárta előtt meg akarta valósítani, azért történik tanév közben a cécó), hogy szakmai alapon kiválasztott vezetőket állítson az iskolák élére, a jelek szerint ez nem fog zökkenőmentesen megtörténni. Kiderült ugyanis, országszerte az iskolák legalább 10 százalékának irányítására nem akadt jelentkező – ez az arány érvényes a magyar tannyelvű intézetekre is.

Itt azonban nemcsak a számok lehetnek lényegesek (tíz szazalék ugyanis nem mondható kevésnek), legalább ennyire fontosak az okok. Az senki számára nem hathat a meglepetés erejével, hogy az oktatási rendszer megannyi területét és módszertanát jellemző következetlenség, bizonytalanság, káosz az iskolaigazgatói versenyvizsgára is érvényes. Egyrészt a jelentkezők közül sokan a bürokratikus metódusok, papírhegyek, bizonylathalmazok útvesztőiben rekedtek, például nem vizsgázhattak, mert nem tagjai az úgynevezett országos iskolamenedzseri testületnek, másrészt számos tanintézet-vezetőnek valószínűleg elment már a kedve a munkájától.

Merthogy nálunkfelé nem fenékig tejfel egy iskola élén állni, persze nemcsak azért, mert anyagilag aligha kifizetődő. A vizsgán menedzseri képességeiket kell bizonyítaniuk, holott munkájuk tekintélyes részét a valóságban az tölti ki, hogy papírmunkát végeznek, kimutatásokat készítenek, apró dolgokról is lépten-nyomon be kell számolniuk a tanfelügyelőségnek. Tapasztalt igazgatók gyakran panaszkodnak, hogy a frontvonalon állnak, hiszen a szülők, a tanári kar és a tanfelügyelőség is őket hibáztatja, ha valami nem megy simán, ugyanakkor jókora nyomás nehezedik rájuk, a mozgásterük pedig kevés.

És hogy mi lesz azokkal az iskolákkal, amelyek élére nem jelentkezett senki, vagy ha igen, nem sikerül neki a megmérettetés? Nos a második félévig mindenképpen maradnak a dolgok a régiben. A végleges eredmények után pedig valószínűsíthetően átgondolja a minisztérium, hogyan tovább. Csak remélni tudjuk, hogy a bársonyszékben ülők döntéseinek eredményeképpen minden egyes iskola élén szakmai alapon kiválasztott, rátermett és lelkes vezetők állnak majd. Valamikor a homályos, távoli jövőben.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »