"Bizalomerősítő" beszélgetésen közölte a NATO Moszkvával, hogy "nem ismeri el a kelet-ukrajnai területek feletti igényt, és elítéli a Krím bekebelezését"

Bizalomerősítő, őszinte és nyílt párbeszéd kezdődött a NATO és Oroszország között az átláthatóság növelése érdekében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán a NATO-Oroszország Tanács ülését követően.

A főtitkár kijelentette, a katonai szövetség tevékenysége, beleértve a katonai tevékenységet is, átlátható. A NATO arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa Oroszországnak a bizalom visszaállítása érdekében. A szerdai tanácskozás lehetőség volt arra, hogy mindkét fél elmagyarázza lépéseit, és megvilágítsa annak okait – mondta.

Elmondta, a NATO arról tájékoztatta Oroszországot, hogy nem ismeri el "a kelet-ukrajnai területek feletti orosz igényt", és elítéli a Krím "jogellenes és törvénytelen bekebelezését". A NATO-szövetségesek egyértelművé tették, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását, és kiállnak területi integritása mellett. A tanácskozás során a NATO-szövetségesek hangsúlyozták a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásának szükségességét.

"A minszki megállapodás minden aláírójának tartania kell magát a kötelezettségvállalásaihoz. Oroszországnak jelentős felelőssége van e tekintetben" – mondta a főtitkár. Hangsúlyozta, hogy "Oroszország ukrajnai fellépése aláásta az euro-atlanti biztonságot, valamint a NATO-Oroszország kapcsolatokat".

A konfliktust békés, diplomáciai úton minél hamarabb rendezni kell a katonai szövetség és Oroszország közötti bizalmi viszony rendezése érdekében – tette hozzá.

Egy neve elhallgatását kérő NATO-forrás az MTI-nek elmondta, hogy Oroszország véleménye szerint Ukrajna miatt nem lehet teljesíteni a minszki megállapodásban foglaltakat. Tagadta, hogy lenne katonai érintettsége a kelet-ukrajnai válságban, ugyanakkor kész arra, hogy folytassa a tárgyalásokat.

Nem tetszik az oroszoknak a balti erősítés

A NATO Baltikumba és Lengyelországba rotációs alapon telepítendő, 4 zászlóalj méretű, mintegy 4000 főt felsorakoztató erőit és az újonnan létrehozandó parancsnokságokat Oroszország negatívan értékelte. A tanácskozás orosz résztvevői kijelentették, hogy Moszkva válaszlépésekre kényszerül, noha annak részleteiről nem számoltak be – mondta a tanácskozás részleteit ismerő forrás. Hozzátette, Moszkva már korábban jelentős erőket csoportosított nyugati határainak közelébe, most pedig három hadosztályt, azaz legalább 30 ezer katonából álló egység telepítését tervezi a térségben.

A diplomata elmondta, hogy jelentős nézetkülönbségek vannak a konkrét kérdések kapcsán NATO és Oroszország között, de mind a két fél nyitott a párbeszédre.

Noha egyeztetésekre van szükség, jók a kilátások arra, hogy újrainduljon a tanácskozás és építő párbeszéd folyjon a felek között a feszültség csökkentése érdekében – tette hozzá.

Közel kétéves szünet után második alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten. Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, s elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. Diplomaták szintjén utoljára 2016 áprilisában beszélt egymással az észak-atlanti szövetség és Oroszország, előtte a dialógust – 2014 júniusa óta – az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették.

A Tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bevonják a transzatlanti katonai szövetség munkájába, és bizalmat teremtsenek a két fél között. Huszonnyolc tagja van, plusz Oroszország.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »