Berlin üdvözli a török-orosz közeledést

A német kormány üdvözli Törökország és Oroszország közeledését, és nem számít arra, hogy az változást okozna a NATO viszonyaiban – mondta a német külügyminisztérium szóvivője hétfőn Berlinben.

Sawsan Chebli a kormányszóvivői tájékoztatón Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre tervezett szentpétervári találkozójával összefüggésben – kérdésre válaszolva – kiemelte, hogy az 1952 óta NATO-tag Törökország “fontos partner, és az is marad” az észak-atlanti szövetségben, és kedvező, de a NATO-kapcsolatokban semmiféle következménnyel nem járó fejlemény, hogy a török légierő által tavaly lelőtt orosz katonai repülőgép ügye után “ismét közeledik” egymáshoz a török és az orosz vezetés.

A júliusi törökországi puccskísérletről szólva hozzátette, hogy Markus Ederer külügyi államtitkár Ankarába látogat, tárgyal a török külügyminisztériumban és a puccsisták által bombázott parlamentben is. A német kormány ezzel a látogatással is kifejezi szolidaritását Törökországgal – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy nem újságírók mikrofonjai vagy tömegtüntetéseken használt hangosbeszélők révén, hanem közvetlen megbeszélésekkel kell fenntartani a kormányzati kapcsolatokat.

Hangsúlyozta, hogy a katonai államcsínykísérlet feltárásában be kell tartani a jogállamiság elveit, és megerősítette Berlin azon álláspontját, hogy folytatni kell az uniós csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, de a halálbüntetés esetleges visszaállítása a tárgyalások végét jelentené, mert a halálbüntetés nem fér össze az uniós alapértékekkel.

Az orosz-török kapcsolatok azután jutottak válságba, hogy tavaly novemberben a török légierő a szíriai határnál lelőtt egy Szu-24-es orosz vadászbombázót. Moszkva azt állította, hogy az orosz gép Szíria légterében repült, Ankara pedig azt, hogy megsértette a török légteret, ezért indokolt volt a lelövése. Moszkva gazdasági szankciókat foganatosított Törökország ellen, a két ország közötti párbeszéd gyakorlatilag leállt. Június végén azonban Erdogan bocsánatot kért az incidensért – amit Moszkva erélyesen követelt -, és ezzel megkezdődött a kétoldalú viszony rendeződése.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »