Béremelést hoz az átszervezés

Béremelésre fordítja az állam a minisztériumi háttérintézmények átalakításának köszönhetően megtakarított több milliárd forintot.

Ezt mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a szervezeti struktúra változása nem okoz majd zavarokat az ügyintézésben, a digitalizációs fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság gyakorlatilag semmit sem érez majd az átalakításból.

Több milliárd forintos megtakarítást jelenthet az államnak a háttérintézményi rendszer átszervezése – nyilatkozta lapunknak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a több mint ötven minisztériumi háttérintézményt és központi hivatalt érintő intézkedéssorozat eredményeként jelentős kapacitás szabadul fel. Így az állam nemcsak a bérköltségeken, hanem az egyéb szolgáltatási és ingatlanfenntartási kiadásain is spórolni tud.

A megtakarított összeget a kormány a közigazgatási rezsicsökkentés folytatása mellett az állami alkalmazottak béremelésére fordítja – jelentette ki az államtitkár. Jelezte: a közszféra bizonyos területein, így a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatásban dolgozóknál már elindult a bérrendezés. Hamarosan pedig azon kormánytisztviselők bérrendezése is megkezdődik, akik évtizedek óta változatlan bérek mellett foglalkoznak a lakossági ügyekkel.

A jelenlegi tervek szerint első körben július elsejétől a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott járási hivatali tisztviselők kaphatnak béremelést. Így a kormányhivatalok és a 197 járási hivatal mintegy 17 ezer ügyintézője és ügykezelője már a nyáron nagyobb fizetést vihet haza. Ezt követően január elsejétől a kormányhivatalok megyei szinten foglalkoztatottjainak illetményét emeli meg a kormány. Ezzel a lépéssel 16 800 köztisztviselő bére emelkedik majd. Az illetményemelkedés átlagos mértéke 30 százalékos lesz. A legnagyobb béremelésre a legalacsonyabb keresetű, középfokú végzettséggel rendelkező ügyintézők és ügykezelők számíthatnak, esetükben – teljesítményarányosan – akár 50-70 százalék is lehet az illetményemelkedés mértéke.

Csepreghy Nándor: A cél a gyors és hatékony állami működés

Ismeretes, hogy a kormány döntése értelmében a 90 központi hivatalból és költségvetési szervből összesen 44 szűnik meg 2017. március 31-ig. A 44 szervből 43 jogutódlással – köztük a nyugdíjfolyósító és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az uniós és nemzeti agrár-vidékfejlesztési pénzeket kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal –, egy háttérintézmény pedig jogutód nélkül fejezi be működését. Vannak olyan intézmények is, amelyek nem szűnnek meg, csak egyes feladataik kerülnek át a kormányhivatalokhoz. Ilyen például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vagy a Bevándorlási Hivatal.

– Az intézményrendszer átalakításának fő célja, hogy a bürokrácia csökkentésével gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb legyen az állam működése – mutatott rá Csepreghy Nándor.

Elmondása szerint az átszervezés a közigazgatásban dolgozók húsz százalékát érinti, elsősorban olyan feladatkörökben lehet leépítésre számítani, amelyek eddig a bürokratikus rendszer kiszolgálását segítették.

– Az állam azonban akkor sem engedi el a dolgozói kezét, ha már nincs szükség a munkájukra az államigazgatáson belül. A versenyszférával folytatott egyeztetések alapján olyan átképzési programban vehetnek részt, ami hozzájárul ahhoz, hogy sikeresen elhelyezkedhessenek a piacon – mondta, majd hozzátette: az nem megoldás, ha az állami alkalmazottakat elbocsátjuk, majd a versenyszféra helyett a szociá­lis ellátórendszerbe kerülnek. Idén így hozzávetőlegesen 3000 közalkalmazott kerülhet át a versenyszférába.

A következő hetekben felmérik, hogy milyen feladatokhoz pontosan mekkora személyzetre van szükség, mivel a cél, hogy a szükséges, de épp elégséges kapacitás álljon rendelkezésre. A miniszterhelyettes szerint a háttérintézmények integrálása nem jár majd az ügyintézés lassulásával.

Csepreghy Nándor szerint kellően kiérlelt, előkészített az átalakítási folyamat, ráadásul a digitalizációs lépések is abba az irányba hatnak, hogy az állampolgárok ne tapasztaljanak semmit az átalakításból. – Meglévő struktúrába integrálódnak be a háttérintézményi szereplők, ezért az átmeneti időszakban sem áll le az élet. Olyan állami rendszerekről beszélünk, amelyek a folyamatokat menedzselik, nyilvántartják az érintettek adatait, és az őket kezelő szervek átalakítása miatt sem áll le a működésük – tette hozzá.

A háttérintézmények megszüntetésének ütemterve

2016. szeptember 1.: Balassi Intézet, Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet, Honvédelmi Minisztérium egyes hivatalai, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Közlekedésbiztonsági Szervezet, Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, Nemzeti Információs Infrastruktúra-fejlesztési Intézet, Türr István Képző- és Kutatóintézet, BM Nemzetközi Oktatási Központ, Design Terminál (jogutód nélkül szűnik meg).

2017. január 1.: Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, Nemzeti Művelődési Intézet, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (március 31-ig Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal néven működik, majd beolvad az Államkincstárba), Országos Vérellátó Szolgálat, Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ, Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, Herman Ottó Intézet, Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, Földmérési és Távérzékelési Intézet, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Igazságügyi Hivatal, Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézetek, Külügyi és Külgazdasági Intézet, Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság.

2017. március 31.: Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Országos Közegészségügyi Központ, Országos Epidemiológiai Központ.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Földet a gazdáknak program befejezésével szűnik meg.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »