Belső emberek szabotálhatják Európa légi forgalmát?

Ötven, iszlamista szervezetekkel kapcsolatban lévő személy bújhat meg a zaventemi Brüsszeli repülőtér dolgozói között, Franciaországban pedig múlt év végén hasonló ok miatt rúgtak ki hetven embert a két legforgalmasabb párizsi légikikötőtől. A dolog még úgy is kockázatos, hogy a nemzetközi repülőterek biztonsági szempontból kritikus részeire csak napi ellenőrzés után lehet bejutni. Magyarországon felvétel előtt a Terrorelhárítási Központ is ellenőrzi azok hátterét, akik a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér lezárt részeire juthatnak be. Az ellenőrzéseket évente-kétévente megismétlik.

Múlt héten látott napvilágot a zaventemi Brüsszeli repülőtér rendőrségének nyílt levele, amelyben azt állítják, hogy nagyjából ötven Iszlám Állam-szimpatizáns dolgozik nap mint nap Belgium első számú légikikötőjében, ahol márciusban kettős robbantást hajtott végre a terrorszervezet. A szélsőségesek állítólag takarítóként, felszolgálóként, csomagellenőrként tevékenykednek a létesítményben, többen ugyanakkor olyan biztonsági besorolással rendelkeznek, amellyel a legelzártabb, biztonsági szempontból legkényesebb területekre is bejuthatnak – akár a gépek pilótafülkéjébe is.

Tavaly decemberben ráadásul a két legforgalmasabb francia légikikötő, a Charles de Gaulle és az Orlyi repülőtér hetven alkalmazottjától vonták meg a biztonsági belépőt, miután a hatóságok gyanítani kezdték, hogy szélsőséges muzulmán körökkel tartottak fenn kapcsolatot. A két reptéren – ahol összesen körülbelül 85 ezer munkavállalónak van biztonsági felhatalmazása – mintegy 4000 alkalmazott öltözőszekrényének tartalmát is átvizsgálták, a veszélyesnek ítélt személyek közül többeket házi őrizetbe helyeztek. A Charles de Gaulle és a Liszt Ferenc repülőtér között a kevésbé forgalmas napokon is négy, az Orlyi és a Liszt közt pedig heti szinten négy repülőjáratot üzemeltetnek különböző társaságok.

Kötelező ellenőrzés

Mielőtt azonban pánik lenne rajtunk úrrá, fontos leszögezni: 2004 óta az Európai Unió minden nemzetközi repülőterén kötelező átvizsgálni a kényes részekhez hozzáférő alkalmazottakat minden alkalommal, amikor belépnek a védett zónába. Az Egyesült Államokban a 2001-es terrortámadások után vezették ezt be, viszont a britek például már az 1988-as lockerbie-i merénylet óta átvilágítanak minden egyes reptéri dolgozót minden alkalommal, amikor olyan területre lép, ahonnan hozzáférhet a repülőgépekhez.

A „belső emberek” jelentőségét jól mutatja, hogy noha a mostani merénylők a Brüsszeli repülőtér előcsarnokában ki tudták ugyan oltani mintegy két tucat ember életét, ha valakik segítenek robbanószert juttatni egy utasszállító fedélzetére, az áldozatok száma akár több száz is lehet.

Rendszeres háttérellenőrzés Ferihegyen

Magyarország esetében a rendőrségen kívül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal repülőtéri igazgatósága, az Alkotmányvédelmi Hivatal légi forgalmi és repülőtéri kirendeltsége, valamint a Terrorelhárítási Központ is ellenőrzi azokat a dolgozókat, akik belépőkártyát igényelnek a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér valamely kritikus területére – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre küldött válaszából. Ilyen kritikus terület például a légi irányítás.

Ha bármilyen információ felmerül, amely a munkavállaló előéletével vagy jelenlegi életvitelével kapcsolatban „a repülőtér zavartalan működésére, illetve biztonságára kockázati tényezőt jelenthet”, a hatóság megtagadhatja a belépést a repülőtérre. Az ellenőrzésre nemcsak egyszer, a munkavállalás kezdetén kerül sor, hanem rendszeresen évente, illetve visszatérően kétévente, a belépőkártya érvényességi idejének lejártakor.

Tizenegy évig tartó sikeres küzdelem

Fontos megemlíteni, hogy bár 2004-ben két csecsen merénylő sikeresen robbantott fel két orosz utasszállító gépet, a következő hasonló incidensre csak 2015 októberében került sor, amikor az Iszlám Állam pusztított el egy szintén orosz csarterjáratot, ráadásul belső segítséggel – hívta fel a figyelmünket Rácz András, a Finn Külügyi Intézet terrorizmussal is foglalkozó szakértője. Hangsúlyozta:

a folyamatos próbálkozások ellenére hasonló támadásra tizenegy éven keresztül nem került sor, minden akciót sikerült megakadályozni.

Az állandó személyzet-ellenőrzés gyenge pontja lehet ugyanakkor Rácz András szerint, ha egy terrorszervezettel kapcsolatba hozható személy felügyeli azt a detektorkaput, amelyen a gépek utasait engedik át, így ellenőrizve azt, hogy van-e náluk fegyver vagy akár robbanóanyag. Így ugyanis akár segíthetik is veszélyes anyagok utastérbe jutását. Ugyanez igaz a poggyászokat ellenőrző személyzetre, illetve a repülőtéri dolgozók átvilágítását végzőkre is.

Most akkor ki számít terroristának?

Könnyű lenne azt mondani, hogy az összes gyanús személyt ki kell rúgni a kritikus helyekről, ez azonban jogilag nagyon nehezen megindokolható. Egyrészt nehéz pontosan lehatárolni, hogy ki tekinthető kockázatos személynek. „Ha valakiről kiderül, hogy terrorista, akkor tiszta sor, hogy veszélyt jelent, és minimum el kell küldeni. De ha valaki csak iszlamista videókat néz az interneten vagy radikális eszmékkel szimpatizál, az nem bűncselekmény, ergo jogilag nem is lehet kizáró ok” – magyarázta Rácz. Ráadásul az alkalmazottak ilyen részletességű, a magánéletük mélységeire is kiterjedő átvilágítása csak bonyolult jogi eljárást követően valósulhat meg, ami teljesen indokolt is, lévén az illetők legelemibb személyiségi jogairól van szó.

Rácz András emellett arra is figyelmeztet, hogy ha a muszlimokat pusztán a vallásuk miatt kezdenék diszkriminálni, az sokkal komolyabb gondot is okozhatna. A vallási alapú megkülönböztetés ugyanis magában hordozza azt a veszélyt, hogy Európa magára haragítana egy már itt élő, húszmillió főből álló közösséget, ami hosszú távon sokkal veszélyesebb lenne, mint egy-egy terrortámadás.

Rendőrségen kívül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Igazgatóság, az Alkotmányvédelmi Hivatal Légiforgalmi és Repülőtéri Kirendeltség, valamint a Terrorelhárítási Központ is végez háttérellenőrzést


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »