Bebetonozza hatalmát Aliyev

Bebetonozza hatalmát Aliyev

Az Aliyev család hatalomban maradását és az öröklés megkönnyítését szolgálta az azerbajdzsániak elsöprő többsége által támogatott, az alkotmány módosítását célzó népszavazás. A magyar kormánnyal különleges kapcsolatokat ápoló bakui hatalom az eredmények fényében nemcsak könnyebben építheti a „monarchiát”, hanem a választások előre hozásával megoldhatja az olajárak eséséből következő gazdasági válság elmélyülése miatti jelenlegi legnagyobb gondját, és Aliyev még a népszerűség vészes csökkenése előtt prolongálhatja országlását.

Összesen 29 alkotmánymódosítási javaslatról kellett dönteniük az azerieknek a gazdasági helyzet rohamos romlásával hirtelen kiírt hétfői népszavazáson. Méghozzá úgy, hogy a feltett kérdésekről nem szavazhattak külön-külön, csak egészében fogadhatták vagy utasíthatták el. Így aztán az országot apja 2003-as halála óta irányító Ilham Aliyev nyugodtan átvihette, hogy ötről hét évre módosuljon az elnöki mandátum időtartama, bevezessék az első alelnöki, továbbá az alelnöki tisztségeket, és amennyiben idő előtt távozna a hatalomból az államfő, akkor jogkörét ne a kormányfő, hanem az első alelnök vegye át. A módosítások értelmében az államfőnek joga lesz feloszlatni a törvényhozást, és idő előtti parlamenti választásokat kiírni, továbbá a jövőben az elnökválasztáson 35 évnél fiatalabb jelölt is indulhat, a parlamentbe pedig – a korábbi 25 éves kor helyett – már 18 éves kortól választhatók a képviselők. Az már csak hab a tortán, hogy tovább kurtítják az egyesülési jogot, az állam pedig szükséghelyzet esetén kisajátíthatja az állampolgárok tulajdonát.

Mindez azért volt fontos, mert a gazdasági helyzet drámai romlása miatt az 54 éves Aliyev előre akarja hozni a 2018-ra esedékes elnökválasztást, távlati célként pedig megágyaz a dinasztikus utódlásnak. Ennek szellemében az első alelnöki poszt várományosa szemrevaló felesége, Mehriban Aliyeva, nagyapja után a Heydar nevet kapó 19 éves fia pedig akár már most képviselő s adott esetben elnökjelölt lehet.

S hogy miért oly érdekes ez Magyarországon? Hát azért, mert a 9 milliós kaukázusi ország Magyarország stratégiai partnere, és a „baltás gyilkos” felelőtlen szabadon bocsátása óta különösen szoros a kapcsolat Budapest és Baku között. Olyannyira, hogy bár az elnök családja milliárdos offshore ingatlanvagyont birtokol, a keleti nyitás keretében a magyar Eximbank 200 millió dolláros kölcsönt ad a bajban lévő azeri gazdaság megsegítésére. Ezek után talán nem véletlen, hogy az exit poll felméréseket egyébként a Fidesszel is szoros kapcsolatot ápoló, Aliyev rendszerének évek óta tanácsadóként dolgozó amerikai Arthur J. Finkelstein cége végezte.

Putyin nem siet. Semmilyen logikát nem lát az oroszországi elnökválasztás előre hozásában Alekszej Muhin. A Kremlhez közel álló politikai tanácsadó szerint az ezt felvető, a gazdasági helyzet romlására alapozó cikkek semmi mást nem szolgálnak, mint az ilyen „értesülésekre” érzékeny apparátus gyengítését, a politikai helyzet elbizonytalanítását. E forgatókönyvnek ellentmond az is, hogy amennyiben az elnök a ciklus vége előtt lemond mandátumáról, nem jelöltetheti magát újra. Muhin úgy véli, Putyin egyáltalán nem távozni készül, hanem a hatalmi rendszer paradigmaváltásán dolgozik – minden arra utal, hogy 2024-ig mindenképpen számolni kell vele. (MN)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »