Bartók Bélát tartotta a század legnagyobb zeneszerzőjének Yehudi Menuhin

Bartók Bélát tartotta a század legnagyobb zeneszerzőjének Yehudi Menuhin

Száz éve, 1916. április 22-én született Yehudi Menuhin, minden idők egyik legnagyobb hegedűművésze. Magyarországon 1930-ban lépett fel először, és a második háború után első külföldi művészként adott koncertet hazánkban. A centenáriumról világszerte megemlékeznek.

New Yorkban született, orosz zsidó bevándorlók gyermekeként. Négyévesen kezdett hegedülni, családja vasszigorral egyengette útját, a gyakorlások mellett azt is előírták, hogy mit olvashat, kikkel barátkozhat. Kora ifjúságától napi nyolc órát gyakorolt, nem csoda, hogy a hangversenyeket szórakozásnak nevezte. Hétéves korában már a San Franciscó-i Filharmonikusokkal lépett fel, s alig múlt tízéves, amikor koncertje előtt rendőrkordonnal kellett visszatartani a rajongókat. Két évvel később Stradivarit kapott ajándékba, első lemezeit ezzel vette fel. 1935-ben világkörüli turnéján 63 városban 110 koncerten lépett fel, játékát hallva Albert Einstein így kiáltott fel: “Most már tudom, hogy van isten a mennyben!”

Húszévesen visszavonult, hogy technikáját fejlessze, megtanulja mindazt, amit – állítása szerint – addig ösztönösen játszott. A második világháború alatt félezer jótékonysági koncertet adott, játszott a bergen-belseni koncentrációs tábor túlélőinek is. 1947-ben a háború után első zsidó zenészként lépett fel Németországban, a zenekart a náci kollaboráns vádjába keveredett Wilhelm Furtwängler vezényelte. Az ötvenes évek végétől vezényelt is, 1959-ben a Londontól délre fekvő Stoke d’Abernonban telepedett le, ahol az általa felépített zeneiskolában a világ minden részéből származó tehetséges gyermekeket tanított. 1957-ben a svájci Gstaadban, két évvel később az angliai Bath fürdővárosban alapított fesztivált, s művészeti vezetője volt a windsori fesztiválnak is.

Azt vallotta, hogy a zene univerzális nyelv, maga a hit és a szeretet, amelynek segítségével az emberek jobban megérthetik egymást. Egész életében a muzsikát népszerűsítette, 1975-ben az ő kezdeményezésére nyilvánították a zene ünnepévé október elsejét. Zenei korlátokat nem ismert, fellépett Ravi Shankar szitárművésszel, Stéphane Grappelli dzsesszhegedűssel és a Beatles együttessel is. 1972-ben a Halászbástya Étteremben Boross Lajossal Brahms V. magyar táncát játszották közösen. Ő maga Bach d-moll szólópartitájának utolsó tételét nevezte a valaha létrehozott legtökéletesebb zenei építménynek.

1979-ben nemzetközi vonósnégyes versenyt alapított, amelyet a londoni Wigmore Hallban háromévente tartanak meg. Másfél évtizeddel később Brüsszelben útjára indította a MUS-E (Musique – Europe) multikulturális mintaprogramot, amelynek célja az elfogadásra, kreativitásra nevelés a művészetek által. Az ember zenéje címmel könyve és tévésorozata született. Növendéke volt a ma már szintén világhírű Nigel Kennedy brit és Vadim Repin orosz hegedűvirtuóz. 1991-ben Brüsszelben nevét viselő alapítványt hozott létre, amely a kulturális sokszínűséget kívánja elősegíteni.

Magyarországon 1930-ban lépett fel először, és a második háború után első külföldi művészként adott koncertet hazánkban. Bartók Bélát a század legnagyobb zeneszerzőjének tartotta, kiváló előadója és terjesztője volt műveinek. Ő volt az első nem magyar hegedűs, aki Bartók-műveket adott elő, és 1944-ben New Yorkban ő mutatta be a Szonáta szólóhegedűre című darabot, amelyet a komponista neki írt. Kodály Zoltántól is kért hegedűversenyt, de a teljes műnek csak töredéke készült el. Több magyar karmesterrel dolgozott együtt, Doráti Antallal negyven alkalommal játszották Bartók 2. Hegedűversenyét, a művet többször lemezre is rögzítették.

1969-ben az UNESCO nemzetközi zenei tanácsa, 1972-ben a londoni Trinity College of Music elnöke lett. Művészetét számos magas kitüntetéssel ismerték el, 1960-ban Nehru békedíjat, 1972-ben a Német Könyvkereskedelem Békedíját, 1980-ban a George Washington-díjat, 1986-ban a Kennedy Center díját, 1991-ben művészeti Wolf-díjat vehetett át, a következő évben az UNESCO tiszteletbeli jószolgálati nagykövetévé nevezték ki. 1985-ben brit állampolgár lett, 1993-ban II. Erzsébet uralkodó bárói címet adományozott neki, ezért kijárt neki a Lord megszólítás. Megkapta a francia Becsületrendet és a spanyol Asztúria hercege díjat, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. Világszerte több mint harminc egyetem fogadta díszdoktorává.

Menuhin 1999 tavaszán a Varsói Filharmonikusokat dirigálta Berlinben, amikor szívrohamot kapott, és március 12-én meghalt. Stoke d’Abernonban, nemzetközi iskolája területén, az általa ültetett fa alatt temették el. Néhány éve magyarul is megjelent Befejezetlen utazás – Életem emlékei című memoárkötete. A hegedűművész nevét viselő nemzetközi versenyt kétévente rendezik meg, a brüsszeli Európai Parlament épületében koncertterem, a budapesti Gellért Szállodában lakosztály viseli nevét.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »