Bántalmazott ország

A polgárinak hazudott „illiberalizmusból” nem fakad semmi: se progresszió (évtizedek óta egy helyben toporgunk), se konkrét elnyomás (nem vág be senki egy kocsi csomagtartójába, ha kimondom a véleményemet). A jogállamiság mégis haláltusáját vívja, és ezt némán tudomásul vesszük. Bosszankodunk ugyan egy kicsit, de aztán megyünk a dolgunkra.

A modern magyar demokrácia egyik legsötétebb fejezetének lehettünk szem- és fültanúi múlt héten kedden a Nemzeti Választási Irodánál. Gondoljunk csak bele: egy alkotmányos jogállamban (nem röhögni) az Országgyűlés törvényesen megválasztott ellenzéki képviselője népszavazási kezdeményezést akar leadni az NVI-nél, de nem várt akadályokba ütközik, amikor a kormánypárt igazgatójához köthető Fradi Security kidobói és még néhányan az útját állják (mondjuk ki: egy csapat kigyúrt, rossz arcú kopasz formáról van szó).

Hírdetés

A focirajongók gyűrűjében egy öreg nénike áll magányosan mappával a kezében, látszólag ő is népszavazási kezdeményezést szeretne leadni. Az újságírói kérdésekre, miszerint van-e összefüggés az ő és a bejáratot eltorlaszoló kopasz horda ittléte, valamint az MSZP kezdeményezése között, flegmán csak annyit felel: „ez magánügy”. De nem magánügy. Olyannyira nem az, hogy érti mindenki: mindnyájunknak szól, de ami talán még fontosabb: nem csak nekünk, hanem rólunk is.

Bővebben!


Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »