Ázsia szívében az Iszlám Állam?

Közép-Ázsia diktátorai számára komoly fejtörést jelentenek a régióban megjelent és aktívan toborzó iszlám radikálisok, akik akár Oroszországba is beszivároghattak. Nem tudni pontosan, hány dzsihadistáról beszélhetünk, ahogy azt sem, mennyire komoly a veszély. Az évekig a térségben élő és tanító Dunay Pállal, a NATO-t és Európát érintő biztonsági kérdések professzorával (George C. Marshall European Center for Security Studies) beszélgettünk.

– A szeptember közepén Tádzsikisztánban elkapott, iszlamistának mondott emberek kapcsolatban állhattak az Iszlám Állammal, vagy az ellenzék letöréséről volt inkább szó?
– A közép-ázsiai államok többsége, beleértve Tádzsikisztánt is, rendkívül szerény állambiztonsági kapacitással rendelkezik. Ebben a tekintetben éppúgy, mint sok másban, külső támogatásra szorul. Ezt a támogatást részben multilaterális keretben, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében, részben pedig kétoldalú alapon Oroszországtól kapja. Oroszország Tádzsikisztán függetlenné válása óta folyamatosan jelen van fegyveres erővel az országban – harminchat éve pedig a szovjet fegyveres erők részeként. A 201-es gépesített lövész hadosztály támaszpontját a közelmúltban kibővítették, elektronikus hírszerzést is folytatnak onnan.

A szeptemberi események összetett okokra vezethetők vissza. Az ellenzéki Iszlám Megújulás Pártját az év elején kiszorították a politikából, majd betiltották. Érthető, hogy ez nem szolgált örömére Abdulhalim Nazarzodának, aki ennek a pártnak a tagjaként emelkedett a védelmi miniszter helyettesének posztjára. Ezt követően, szeptember elején lázadást keltett Emomali Rahmon elnök rezsimje ellen, több katonai objektumot megtámadtak, aminek végén leszámoltak vele és társaival. Akik figyelték az eseményeket, a legérdekesebbnek azt láthatták, hogy Oroszország azonnal a legmagasabb szinten biztosította az államfőt támogatásáról, Vlagyimir Putyin elnök hamarosan Dusanbéba is utazott, amit nemrég az elnöki látogatás viszonzása követett Szocsiban. Látható, hogy a tádzsik rezsim egyre kevésbé ellenőrzi a területén zajló vagy onnan kiinduló eseményeket. Amikor felkelők elfoglalták Kunduz városát Afganisztán észak-keleti részén, a jelek szerint tádzsik és üzbég nyelven beszéltek, ez a két nemzeti kisebbség nyelve Afganisztánban. Míg korábban attól tartottunk, hogy az afganisztáni belső instabilitás terjed át Tádzsikisztánra, amelynek több mint 1200 kilométer hosszú ellenőrizhetetlen határa van Afganisztánnal, ma már egyre reálisabbnak tűnik ennek fordítottja.

Ahogy másfél évtizedig mindig az Al-Kaidától féltünk, és majd minden terroristacsoportot vele azonosítottunk, ma már más a helyzet, most egy ideig mindenkit az Iszlám Állammal fogunk azonosítani, ha lesz rá ok és bizonyíték, ha nem.

Az iszlám fenyegetés segíthet az érdeklődés fenntartásában. Hiába kelt mindez negatív képet Közép-Ázsiáról, az odafigyelés még ezen az áron is megéri – mondta az MNO-nak Dunay Pál Fotó: George C. Marshall European Center for Security Studies

– Miért aggódnak annyira a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének államai a radikális iszlamizmus miatt? Volt-e már bármilyen olyan lépésük, amely az általuk nemzetbiztonsági veszélyforrásnak tekintett csoportok felszámolására irányult?
– A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete hat tagból áll, amióta Üzbegisztán kikerült belőle. Ebben a keretben is – a Sanghaji Együttműködési Szervezeten és a Független Államok Közösségén kívül – együttműködnek a terrorizmus elhárításában éppúgy, mint a kábítószerek elterjedésének megakadályozásában. Az utóbbi az úgynevezett Kanal művelet, amelyben sok nem a szervezethez tartozó állam is részt vesz, beleértve Iránt és az USA-t is.

Az iszlám radikálisok elleni küzdelem állandóan napirenden van, bár azzal, hogy Üzbegisztánt kirekesztették a szervezetből, jelentősége csökkent, hiszen a Hizb ut-Tahrir, amely egy a saría törvénykezés szerint működő kalifátusban tömörítené a muszlim országokat, és elődje, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom elsősorban ott volt aktív. Mivel azonban Üzbegisztán többször azzal vádolta Tádzsikisztánt, hogy menedéket nyújt a terroristáknak – ahogy Magyarország egykor Carlosnak –, a téma továbbra is érinti a szervezetet.

– Valóban toboroz az Iszlám Állam Közép-Ázsiában?
– Az Iszlám Állam globálisan végez toborzást, ez a személyes kapcsolat mellett nagy részben interneten folyik. Közép-ázsiai repülőtereken sokszor lehet találkozni fiatal és középkorú férficsoportokkal, akik viszonylag kevés csomaggal kelnek útra.

Megbízható adatok nincsenek, mindenekelőtt azért, mert az államoknak maguknak sincs pontos képük a helyzetről.

Bizonyos esetekben lehet tudni, hogy egy-egy térségbeli ország állambiztonsági szervei a nyilvános adatoknál akár tízszer is magasabb számokkal dolgoznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az utóbbiak megbízhatóbbak. A közelmúltig a kockázatok is alacsonyak voltak. Most ez kezd megváltozni, elsősorban az orosz erőfeszítések miatt. A közép-ázsiai polgárok toborzása mindemellett távolról sem csupán Közép-Ázsiában zajlik. Jelentős részt tesznek ki azok, akik Oroszországban dolgoznak gyakran nyomorúságos körülmények között, családjuktól elszigetelten, ahol viszonylag könnyű meggyőzni őket. Oroszország október 13-án kezdett adatokat is nyilvánosságra hozni az Iszlám Államhoz csatlakozott orosz állampolgárokról. Számukat 2500-ra tették, akik közül 160-an már meghaltak.

– Mi lehet az oka annak, hogy az Iszlám Állam sikeres a térségben?
– Az tény, hogy Közép-Ázsiában egészen a közelmúltig könnyebb volt toborozni. A muszlim hívők nyitottabbak voltak a radikális iszlám nézetek iránt. Több közép-ázsiai állam is rendkívül korrupt, és kevéssé gondoskodik lakosságáról. Márpedig az IÁ-nak van egy korrupcióellenes oldala is. A jövedelmek Közép-Ázsiában alacsonyak, ami a szervezethez csatlakozást anyagilag is előnyössé teszi. Nem hivatalosan a harcosok 4000-5000 dolláros havi jövedelméről vannak híradások. Egyes régióbeli államokban azért is sikeres a terrorszervezet, mert a muftik nagy része a rezsimet támogatja, míg mindenki tudja, hogy az korrupt, képtelen a lakosság érdekében való kormányzásra, és nem nyújt életperspektívát. Néhány mufti erre válaszul radikális nézeteket oszt. Általában csak egy-egy ilyen vezető van, de vannak körök, amelyek kifejezetten a radikális gondolkodású híveket tömörítik.

– Nem túlozzák el a közép-ázsiai államok a dzsihadisták jelentette veszélyt?
– A veszély valós, ám valóban fel van fújva.

– Miért?
– Ezt részben az ismeretek hiánya, részben a bürokrácia belső működési törvényei indokolják. Végül, de nem utolsósorban Közép-Ázsia iránt csökkent a külvilág, mindenekelőtt a Nyugat érdeklődése. Ennek okai között szerepelt az ISAF (Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő, afganisztáni NATO-erő) felszámolása 2014 végén éppúgy, mint az amerikai Manasz légitámaszpont 2014. júniusi bezárása Kirgizisztánban.

Az iszlám fenyegetés segíthet az érdeklődés fenntartásában. Hiába kelt mindez negatív képet Közép-Ázsiáról, az odafigyelés még ezen az áron is megéri.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »