Azonnal, de azonnal!

A haveroknak. Ismét elválnak egymástól a szavak és a tettek? Milyen eszközökkel segíti a kormány a tejtermelőket? Miért nem tudja a kormány teljesíteni az ígéreteit az oktatásban? Milyen intézkedéseket tesz a kormány a magyar emberek biztonságának megóvása érdekében?

Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze”. /Patriae fumus igni alieno luculentior./

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve –tallóztunk.

A haveroknak …

GÚR NÁNDOR, (MSZP): – A haveroknak mindent, egyébként a többi embernek meg semmit, ‑ ez így rendben van, ez az önök filozófiája! Rogán Antal korábban a Gazdasági bizottságot vezetve ilyen offshore típusú háttércégeket jelölt ki a letelepedési kötvény eladására. 300 ezer euró ma az az összeg, amiért egy kötvényt eladnak, ebből 34 ezret ezek az offshore hátterű cégek kaszálnak. A haverok ott vannak, ők gondoskodnak arról, hogy megfelelő kézbe kerüljenek a pénzek. Ezek a haverok adminisztrációs költséget is felszámolnak, nagyjából 25-30 millió forintot kaszálnak egy kötvény után,  jól járnak. A vásárlók sem járnak rosszul, ők öt év után visszakapják a pénzüket, de azt a 34 ezer eurót ‑  nagyjából 10 millió forint egy kötvény után, amit ezek az offshore hátterű cégek kapnak ‑ az adófizetők fizetik vissza. Nem mások, az adófizetők! Értik?! A haverok, amit megkaptak, az adófizetők fizetik vissza.

– Olcsóbb lenne az államnak még az is, ha a piacról finanszírozná a dolgait, és nem az lenne a cél, hogy a haverok, meg a Jóisten tudja már, hogy kik még, akik jól járnak. De hát, gondoljunk csak bele: ez a legnagyobb fokú aljasság! Az adófizető emberekkel fizettetik vissza azt, ami a haverokhoz kerül. Államtitkár Úr! Nagyon egyszerűek a kérdések, nagyon korrekt, tisztességes válaszokat várok!

– Ezeket az offshore hátterű cégeket ki ellenőrzi?

– Hogyan ellenőrzik?

– Gyakorlatilag ezeket a pénzmozgásokat lehet egyáltalán ellenőrizni, vagy a korrupció melegágyát teremtik meg ezzel?

– Miért az emberekkel fizettetik meg azt, ami a haverokhoz kerül?

– Miért az emberekkel fizettetik meg azt, ami a haverokhoz kerül?

TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor képviselő úr az előző parlamenti ülésen is már feltette ezt a kérdést, akkor is megválaszoltuk neki, most is meg fogjuk. Remélhetőleg egyszer majd meg is fogja érteni, mert jól érzékelhető, hogy nem tájékozott kellőképpen erről a kötvényértékesítési és letelepedési lehetőségről.

– Tehát tisztázzuk! Először is nyilvánosan határozta meg a Gazdasági bizottság, és közzétette, hogy melyek a feltételek. A feltételek között egyértelműen meghatározásra került, hogy meg kell jelölni, hogy kik beazonosítható módon a cég tulajdonosai. Tehát nem offshore és offshore hátterű; teljesen nyilvánosan tudható, hogy kik a tulajdonosok. Megismétlem: a döntés nyilvános, hiszen a Gazdasági bizottság hozza, és nyilvánosságra is kerül a honlapon.

– Az sem igaz, hogy itt az adófizetők bármit is fizetnek ebből a rendszerből, hiszen amikor valaki magyar államkötvényt vásárol, amikor az államnak átadja valaki a magántőkéjét, annak felmerülnek bizonyos költségei kamatformában vagy más juttatás formájában. Semmi más egyéb nem történik jelen esetben sem, mint az, hogy egy külföldön tevékenységet végző cég magyar államkötvényt vásárol, és az államkötvényre jutó jutalékot, kamatot kvázi az állam az időszak letelte után, öt év után fizeti ki. Tehát az adófizetők e tekintetben semmilyen módon nem károsulnak, semmilyen más költséget nem fizet az adott forgalmazó cégnek. Tehát a képviselő úr ezen állítása sem valós. 

– Az sem igaz, hogy itt az adófizetők bármit is fizetnek ebből a rendszerből, hiszen amikor valaki magyar államkötvényt vásárol, amikor az államnak átadja valaki a magántőkéjét, annak felmerülnek bizonyos költségei kamatformában vagy más juttatás formájában. Semmi más egyéb nem történik jelen esetben sem, mint az, hogy egy külföldön tevékenységet végző cég magyar államkötvényt vásárol, és az államkötvényre jutó jutalékot, kamatot kvázi az állam az időszak letelte után, öt év után fizeti ki. Tehát az adófizetők e tekintetben semmilyen módon nem károsulnak, semmilyen más költséget nem fizet az adott forgalmazó cégnek. Tehát a képviselő úr ezen állítása sem valós. 

GÚR NÁNDOR: – Államtitkár Úr! Úgy van ez, tudja, mint amikor a közérdekű adatokat titkosítják vagy épp a közpénzeket, a közvagyont, annak az ellenőrzését lehetetlenítik el, a felhasználás ellenőrzését. Úgy van ez akkor is, amikor a parlament jóváhagyása nélkül akarnak költeni forrásokat, mindegy, hogy mire, mennyit vagy mikor. Úgy van ez! Korábban ez úgy nézett ki, hogy a fedezet nélküli kötelezettségvállalás Btk.-s kategória volt. Szóval, úgy fest, hogy a törvényeket illesztik gyakorlatilag ahhoz, hogy minden rendben legyen, a korrupció lehetőségét bővítik, illetve a szabad rablásnak a terepét alakítják ki.

– Nagyon egyszerűen a történet erről szól. Mesélhet itt bármit Tállai András államtitkár, mesélhet itt bármit! A lopás az lopás, erkölcsi kérdésként kell kezelni a történetét, és nem csak a törvény keretei között. És a haverok pénzét ne mások és legkiváltképpen ne az adófizető állampolgárok fizessék meg! Ha ez így fog működni, akkor lehet majd arról beszélni, hogy Magyarország jobban teljesít, meg hogy reformok működnek meg egyéb más meséket.

– Nagyon egyszerűen a történet erről szól. Mesélhet itt bármit Tállai András államtitkár, mesélhet itt bármit! A lopás az lopás, erkölcsi kérdésként kell kezelni a történetét, és nem csak a törvény keretei között. És a haverok pénzét ne mások és legkiváltképpen ne az adófizető állampolgárok fizessék meg! Ha ez így fog működni, akkor lehet majd arról beszélni, hogy Magyarország jobban teljesít, meg hogy reformok működnek meg egyéb más meséket.

TÁLLAI ANDRÁS: – Hát, egy kicsit nagyobb szerénység kellene a képviselő úr részéről, hiszen nem is olyan régen még ön mellett ültek a következő emberek, mondom a nevüket: Simon Gábor. Mond önnek valamit? Költségvetési csalás, százmilliókkal nem tud elszámolni. Vagy Hagyó Miklós is ön mellett ült nem régen még a frakcióban. Mielőtt ön korrupcióról beszél, számoljon el pártjának, frakciójának a hitelességével! Azt gondolom, hogy ezeket a kormány felé odadobált vádakat, vádaskodásokat meg kellene előbb gondolni, hiszen ezek nincsenek tényekkel megalapozva. Az általam elmondott két személy, aki még nemrég ön mellett ült a frakcióban, ez viszont olyannyira tényszerű, hogy jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy ezek az emberek korruptak. 

Ismét elválnak egymástól a szavak és a tettek?

BANA TIBOR, (Jobbik): – Miniszter Úr! Idézetekkel kezdeném: „Föl kell tennünk a kérdést, hogy lehet-e helyes egy menekültpolitika, ha ellentétben van a népakarattal.” Orbán Viktor mondta ezt pénteken a Kossuth Rádióban, és a miniszterelnök úr hozzátette: „Alapvető kérdésekben, amelyek népek sorsát határozzák meg, nem az a kérdés, hogy mi mit gondolunk, hanem hogy mit gondolnak az emberek. Ezért meg kell őket kérdezni, meg kell őket hallgatni, és a véleményüket, döntésüket el kell fogadni.” Ez hangzott el tehát a Kossuth Rádióban, és egyébként is azt tapasztalhatjuk, hogy a szavak és a tettek ismét nincsenek összhangban egymással: a kormány által megfogalmazott hangzatos ígéretek és a valóság olyan messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.

– Önök népszavazást kezdeményeznek a kvótarendszerrel kapcsolatban. Ezt nemhogy támogatja a Jobbik, hanem már fél évvel korábban felvetettük a referendum szükségességét, sőt elmondtuk, hogy a visszatoloncolásokkal szemben is érdemben fel kellene lépnünk. Önkormányzati szinten pedig képviselőink megtették a javaslataikat Körmend és Szentgotthárd vonatkozásában is, hogy nemcsak a visszatoloncolások ellen, hanem az ellen is álljanak ki a képvi­selő-testületek, hogy újra menekülttáborokat létesíthessenek ezekben a városokban, szülővárosomban, Körmenden és városomban, Szentgotthárdon. Minden lehetséges eszközzel tiltakoztunk tavaly ősszel is a lépések ellen, de sajnos most azt kell látnunk, hogy még rosszabb lehet a helyzet, hiszen egyértelműen abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy hosszabb ideig maradhatnak migránsok a két városban, Körmenden, a város területén belül, belügyminisztériumi területen, míg Szentgotthárdon pedig ugyan a város közigazgatási határán kívül, de nagyon közel Szentgotthárd városához, és tavaly is már ez komoly problémákat okozott. Akkor is tüntetésekkel tiltakoztunk ez ellen. Most azt látjuk, az a félelmünk, hogy ide fogják áthelyezni a migránsokat, sőt meg is jelentek a felhívások a Vas Megyei Kormányhivatal részéről, ahol különböző munkaköröket hirdettek meg: szociális munkás, gondnok beosztásban. Úgyhogy kérném, tegye tisztába azt a kérdést, miniszter úr:

– A valóság hogyan is áll összhangban az önök által megfogalmazott szavakkal?

– A valóság hogyan is áll összhangban az önök által megfogalmazott szavakkal?

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): – A legfontosabb kérdés a bevándorlás ügyében annak tisztázása, hogy ma Magyarországon, az ország területén hány bevándorló van. Míg más országok területén tízezerszám, sőt százezret elérő számban, Németországában millió számban vannak bevándorlók, olyanok, akik menekültként vagy gazdasági bevándorlóként jöttek, Magyarországon, azt mondhatjuk, hogy főszabály szerint az ország területén néhány százan vannak. A 28 európai uniós tagországából Magyarország kivételes helyzetben van, kivételesen biztonságos hely­zetben. Ez annak a bevándorláspolitikának az ered­ménye, amely képes volt a Magyarországra nehezedő nyomást tavaly csökkenteni a biztonsági zárral, azzal a jogi eszközzel, amit az önök segítségével a kormány kapott a parlamenttől, és azzal a segítséggel, amit a rendőrök és a honvédek nyújtottak a határnál.

– 2016-ban fenyeget annak a veszélye, hogy a tavalyi események megismétlődnek, akár százezres nagyságrendben ragadhatnak a Balkánon Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája miatt olyan bevándorlók, akik gazdasági vagy társadalompolitikai céllal jönnek, és nem politikai menekültek, ezért föl kell készülnünk a magyar-horvát, magyar-szerb határszakasz után a magyar-román határszakasz védelmére is.

– Magyarország egyetlenegy bevándorlási pontot, bevándorlótábort sem létesít. Mi olyan, őrzött átmeneti szállásokat tartunk fönn, ahol ideiglenesen kerülnek elhelyezésre a határt illegálisan, törvényellenesen átlépők. Hogy milyen célt szolgálhat az egyébként az önkormányzatokkal egyeztetett szentgotthárdi és körmendi átmeneti szállás, őrzött átmeneti pont, arra jó példa a Keleti pályaudvarnál történtek. A Keleti pályaudvarnál összegyűjtöttük az embereket, majd Hegyeshalomhoz szállítottuk őket, átmeneti, ideiglenes jelleggel, arra a néhány percre, amíg még Magyarországon tartózkodtak.

– Magyarország egyetlenegy bevándorlási pontot, bevándorlótábort sem létesít. Mi olyan, őrzött átmeneti szállásokat tartunk fönn, ahol ideiglenesen kerülnek elhelyezésre a határt illegálisan, törvényellenesen átlépők. Hogy milyen célt szolgálhat az egyébként az önkormányzatokkal egyeztetett szentgotthárdi és körmendi átmeneti szállás, őrzött átmeneti pont, arra jó példa a Keleti pályaudvarnál történtek. A Keleti pályaudvarnál összegyűjtöttük az embereket, majd Hegyeshalomhoz szállítottuk őket, átmeneti, ideiglenes jelleggel, arra a néhány percre, amíg még Magyarországon tartózkodtak.

BANA TIBOR: – Miniszter Úr! Arról, hogy mennyire lesz átmeneti ez a szállás, sokat elmond a már említett nagyfai táborbezárás, valamint az, hogy szociális munkás, pénzügyi intéző, gondnok és hasonló funkciókat hirdettek meg mindkét város vonatkozásában, tehát hosszabb távon terveznek bevándorlókat elhelyezni a két településen. Mi minden lehetséges eszközt meg fogunk ragadni, hogy ezt megakadályozzuk.

– Kivételesen biztonságos helyzetben van az ország, ezt mondja miniszter úr. Nem ez a helyzet, a körmendiek és a szentgotthárdiak nem ezt érzik. Most a tavaly őszihez képest még rosszabb állapotokkal kell majd szembesülni, ha ezt hagyjuk, és ezért is szólítottuk fel Körmend fideszes polgármesterét, Bebes Istvánt és Szentgotthárd kormánypárti polgármesterét, Huszár Gábort a lemondásra, mert nem képviselik a lakosság érdekeit, nem álltak ki a körmendiek és a szentgotthárdiak érdekében.

– A Fidesz-frakció közleményében is határozottan fogalmaztak múlt héten azzal kapcsolatban, hogy ki döntheti el azt, hogy hova érkezzenek migránsok. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az önök döntésének következtében most éppen a nyugati szakaszon fognak feltorlódni. A miniszterelnök úr harcias szavai továbbra sem állnak összhangban a valósággal. Védjék meg a körmendieket, védjék meg a szentgotthárdiakat, védjék meg a magyarokat! 

– A Fidesz-frakció közleményében is határozottan fogalmaztak múlt héten azzal kapcsolatban, hogy ki döntheti el azt, hogy hova érkezzenek migránsok. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az önök döntésének következtében most éppen a nyugati szakaszon fognak feltorlódni. A miniszterelnök úr harcias szavai továbbra sem állnak összhangban a valósággal. Védjék meg a körmendieket, védjék meg a szentgotthárdiakat, védjék meg a magyarokat! 

LÁZÁR JÁNOS: – Képviselőtársam! Ez mind nagyon szép, és alapvetően egyet is értünk, azonban azt a kérdést tisztázni kell, hogy tavaly mennyi ideig maradtak Körmenden vagy Szentgotthárdon a bevándorlók. Nem hiszem, hogy az ott élők életét, életminőségét ez érdemben befolyásolta. Amennyiben előáll egy kritikus helyzet, átmeneti őrzött szállásokat hozunk létre, és természetesen Szentgotthárdon és Körmenden az önkormányzattal szorosan tárgyalunk, együtt­mű­kö­dünk, sőt készek vagyunk az önkormányzatok kéréseit teljesíteni annak érdekében, hogy ez a lakosság számára a legkisebb terhelést se jelentse.

– Egyébként pedig teljesen egyetértünk a körmendi választópolgárokkal és a szentgotthárdi választópolgárokkal abban, hogy bevándorlási tábornak nincs helye egyik városban sem. Olyan átmeneti őrzött szállásokra, amelyek rövid, néhány percig biztosítják az ott tartózkodást, meggyőződésem szerint azonban szükség lehet. Fölkészülünk a legrosszabbra. Abban bízunk, hogy Brüsszel olyan sikeres beván­dor­­láspolitikát folytat már 2016-ban, hogy erre nem lesz szükség.

Milyen eszközökkel segíti a kormány a tejtermelőket?

FIRTL MÁTYÁS, (KDNP): – A tej és a tejtermékek világpiaci kereslete az utóbbi években folyamatosan csökken. A fő tejtermékimportőrök közül Kína és Oroszország vásárlásai egyaránt elmaradtak a korábban tapasztalt mértéktől. Kínában a gazdasági növekedés lassulása, a magas készletszint, míg Oroszország esetében a továbbra is életben lévő, a mezőgazdasági termékekre kivetett, széles körű embargó jelenti a problémát. A tejtermékek így az Európai Unió piacán maradnak, ami tovább csökkenti a felvásárlási árakat az Unió területén és a külkereskedelmi folyamatokon keresztül Magyarországon is. Míg 2014 februárjában a nyers tej termelői ára 109 forint volt tejkilogrammonként, addig jelenleg a nyers tej átvételi ára a kistermelőknél 60-65 forint, míg a nagyobb volument előállítóknál 80 forint.

– A kormány döntése értelmében a Földművelésügyi Minisztérium a tejtermelő gazdák megsegítése érdekében 11,4 milliárd forint többlettámogatást biztosít 2016-ban, valamint az ágazat jelentős nehézségére tekintettel a minisztérium megkezdte a tejstratégia összeállítását, amely piaci és ágazati helyzetelemzés, illetve a rendelkezésre álló pénzügyi és jogszabályi keretek mentén konkrét intézkedéseket tartalmaz. Államtitkár Úr!

– A tejstratégia összeállításának a keretében milyen konkrét intézkedésre lehet számítani?

–  Mikorra valósulhatnak meg ezek az intézkedések?

– Milyen egyéb eszközöket tervez a kormány, hogy a tejtermelés hosszú távon újra nyereséges lehessen?

– Milyen egyéb eszközöket tervez a kormány, hogy a tejtermelés hosszú távon újra nyereséges lehessen?

Dr. NAGY ISTVÁN, (földművelésügyi minisztériumi államtitkár): – Legelőször is, elismerésemet fejezem ki a magyar tejtermelőknek, hogy most már huzamosabb ideje önköltségi árszint alatt termelnek és kitartanak. Én nagyon remélem, hogy kitartásuk a kormány intézkedései és a világpiac helyzetének javulása miatt is eredményre fog vezetni a jövőben. A pótlólagos források közül a tejtermelőknek nyújtható rendkívüli ideiglenes támogatás közel 6 milliárd forintos összegének kifizetése most márciusban várható, a nemzeti költségvetésből biztosított 11,44 milliárd forintból április közepétől és május utolsó hetétől kezdődően történik a kifizetés. Ez literenként gyakorlatilag 25 forintos támogatást jelent a tejtermelők számára. Megkezdődött a rendszerszerűen ütemezett források rendelkezésre bocsátása is, hiszen az a célunk, hogy minden rendelkezésre álló forrást kifizessünk, hogy könnyítsük az anyagi helyzetüket. Ez összesen 38 milliárd forintot tesz ki. A kifizetésükre 2016 során folyamatosan kerül sor, és tejliterre vetítve további újabb 25 forintos támogatást jelent.

– A felsorolt támogatások mellett és azon túl a tárca fontosnak tartja a tej- és tejtermékágazat szakpolitikai kérdéseit egy tömör ágazati stratégiában is megjeleníteni, különös hangsúlyt helyezve az ágazat szervezettségének, transzparenciájának, a feldolgozóipar teljesítményének a javítására, a fogyasztás ösztönzésére. A stratégia összeállítását az összes érdekelt fél bevonásával megkezdtük. Az európai döntéshozó fórumokon is napirenden lévő válsággal kapcsolatosan rövidesen agrárminiszteri tanácsülésre kerül sor. A tagállamok, köztük Magyarország is számos javaslatot nyújtottak be a megvitatásra. Fontosnak tartjuk egy újabb válságkezelő csomag életbe léptetését is. 

– A felsorolt támogatások mellett és azon túl a tárca fontosnak tartja a tej- és tejtermékágazat szakpolitikai kérdéseit egy tömör ágazati stratégiában is megjeleníteni, különös hangsúlyt helyezve az ágazat szervezettségének, transzparenciájának, a feldolgozóipar teljesítményének a javítására, a fogyasztás ösztönzésére. A stratégia összeállítását az összes érdekelt fél bevonásával megkezdtük. Az európai döntéshozó fórumokon is napirenden lévő válsággal kapcsolatosan rövidesen agrárminiszteri tanácsülésre kerül sor. A tagállamok, köztük Magyarország is számos javaslatot nyújtottak be a megvitatásra. Fontosnak tartjuk egy újabb válságkezelő csomag életbe léptetését is. 

FIRTL MÁTYÁS: – Államtitkár Úr! Valóban elismerés jár a tejtermelőknek. Nagyon fontos nekünk, akik már egypár évtizedet megéltünk, hogy az a helyzet még egyszer ne tudjon kialakulni Magyarországon, hogy egy egész állatállomány kivágásra kerül olyan problémák miatt, hogy valamit nem megfelelő módon kezelünk. Éppen ezért fontos az, amit jelzett a kormányzat, illetve amit a mezőgazdasági tárca tesz ennek érdekében. Én nagyobb hangsúlyt helyeznék arra, hogy a fogyasztás emelése érdekében bármilyen rendszereken keresztül – isko­la­tejrendszer, szociális ágazat ‑ minél több tejet el tudjunk adni, és a gazdáknak a lehetőséget biztosítani tudjuk. De ugyanilyen fontos számomra ‑ bár már elment a külügyminiszter úr ‑ a külgazdasági területen is azoknak a piacoknak a felkutatása, amelyek lehetőséget tudnak teremteni a magyar tej elhelyezésére a továbbiakban. Ezek azok a pontok, amelyekben előre kellene tudnunk jutni.

FIRTL MÁTYÁS: – Államtitkár Úr! Valóban elismerés jár a tejtermelőknek. Nagyon fontos nekünk, akik már egypár évtizedet megéltünk, hogy az a helyzet még egyszer ne tudjon kialakulni Magyarországon, hogy egy egész állatállomány kivágásra kerül olyan problémák miatt, hogy valamit nem megfelelő módon kezelünk. Éppen ezért fontos az, amit jelzett a kormányzat, illetve amit a mezőgazdasági tárca tesz ennek érdekében. Én nagyobb hangsúlyt helyeznék arra, hogy a fogyasztás emelése érdekében bármilyen rendszereken keresztül – isko­la­tejrendszer, szociális ágazat ‑ minél több tejet el tudjunk adni, és a gazdáknak a lehetőséget biztosítani tudjuk. De ugyanilyen fontos számomra ‑ bár már elment a külügyminiszter úr ‑ a külgazdasági területen is azoknak a piacoknak a felkutatása, amelyek lehetőséget tudnak teremteni a magyar tej elhelyezésére a továbbiakban. Ezek azok a pontok, amelyekben előre kellene tudnunk jutni.

Dr. NAGY ISTVÁN: – Képviselőtársam! Teljességgel egyetértek önnel a fölvázolt javaslatokban, sőt annyival szeretném kiegészíteni az ön által elmondottakat, hogy nem is kellene a fogyasztást emelnünk, bár nagyon jó lenne. Csak amikor a fogyasztó választ és a polcon a tejért nyúl, akkor az a kérésünk, hogy a magyar tejet válassza, mert pontosan annyi tejet termelünk, amennyit képesek lennénk felhasználni és a magyar tejipar feldolgozva a piacra juttatni. Csak azon múlik, hogy a fogyasztóink támogatják-e a magyar tejtermelőket azzal, hogy magyar tejet vásárolnak. Az Európai Unióban pedig azt képviseljük, hogy a csekély összegű, támogatás felső határának emelése megtörténjen. Az intervenciós és magán tárolási rendszerek feltételeinek kedvezőbbé tétele, újabb promóciós lehetőségek biztosítása, pont azért, hogy felhívjuk a vásárlók figyelmét a tej hasznosságára. Ezenkívül a szerződéses fegyelem erősítését, valamint a fontos exportpiacaink erősítését és visszaszerzését mind-mind kiemelt célnak tekintjük.

Miért nem tudja a kormány teljesíteni az ígéreteit az oktatásban?

IKOTITY ISTVÁN, (LMP): – Államtitkár Úr! A kormány egyetlen ígéretét sem tudja tisztességesen teljesíteni. Még azt a keveset, amit az oktatásban hosszú huzavona után végre megígértek, sem sikerül megoldani tisztességesen. Mondok egy aktuális példát: tavaly év végén harangozták be a felsőoktatási béremelést. Ez nem valósult meg. Az eredeti tervekhez képest végül az idén év elején pótlékot kaptak csupán az egyetemeken, főiskolákon dolgozók. Az egyetemeken és főiskolákon oktatóknak nem az alapbérét növelték meg, hanem mindenkivel aláírattak egy szerződést a bérükhöz kapcsolódó pótlék kifizetéséről. Ezek az év végén lejáró időleges szerződések. Az oktatók munkáját segítőket a közoktatáshoz hasonlóan a felsőoktatásban is becsapták, központi támogatásból ők sem kaptak semmit.

– A Fidesz-KDNP-kormánnyal ellentétben az LMP azt vallja, hogy Magyarországnak nem összeszerelő üzemekre, hanem magas hozzáadott értékű munkahelyekre van szüksége. Ehhez invesztálnunk kell az oktatásba, ezen belül a felsőoktatásba. A minőségi oktatás alapfeltétele az egyetemeken, főiskolákon dolgozók biztos egzisztenciája. Államtitkár Úr!

– Csodálkoznak a tüntetéseken, amikor egyértelműen bebizonyosodott, hogy csak az oktatás szereplőinek közös összefogása, a pedagógusok, oktatók, szülők, diákok vagy hallgatók példás kiállása, határozott érdekérvényesítése hozhat eredményt?

– Csodálkoznak azon, hogy nem hisznek a kormány ígéreteinek és látszatintézkedéseinek, amikor nap mint nap tapasztalják, hogy a pozitív változásokat sem tudják rendesen végrehajtani?

– Miért nem valósult meg a felsőoktatási béremelés?

– Miért nem valósult meg a felsőoktatási béremelés?

Dr. PALKOVICS LÁSZLÓ, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! A kormány betartotta minden olyan ígéretét, amit tavaly a felsőoktatási béremeléssel kapcsolatosan megígértünk. Az ígéret az volt, hogy ez év januárjától 15 százalékkal, a jövő év januárjától még 5, 2018 januárjától pedig még 5 százalékkal növekszik az oktatók, kutatók és a felsőoktatásban részt vevő tanárok illetménye. Miután ez a módosítás bekerült, ennek egy technikai megoldása az a rendeleti felhatalmazó, amely illetménypótlékként határozza meg egészen addig a 2016-os évre vonatkozóan az összegében egyébként abszolút módon ugyanazt az összeget jelentő kiegészítést, amely a költségvetési törvény módosításáig vagy a 2017-es költségvetésig ezt a helyzetet rendezi. Ebben megállapodtunk a szakszervezetekkel, és azt gondolom, hogy az egyetemi oktatók ezzel ugyanilyen módon egyetértettek.

– Második kérdése az egyetemen nem oktató, nem kutató és nem tanári, tehát az oktatást segítő alkalmazottak jövedelmének az alakulása. Itt szintén megállapodtunk az érdekeltekkel abban, hogy kitűzünk egy illetménynövekedési minimumot, 150 ezer forintot, amit azonban pont amiatt, mert az egyetemek nem hasonlóak egymáshoz, az egyetemekre bíztuk, hogy hogyan oldják meg. Az egyetemek az elmúlt két hónapban, s azt gondolom, ez hamarosan látszani is fog majd a jövedelempapírokon, megállapodtak a szakszervezetekkel abban, hogy ez az emelkedés milyen formában jelenik meg differenciáltan, az egyetem szerkezetéből adódóan. Azt gondolom, hogy a kormány itt is teljesítette azt az ígéretét, amit tettünk. Az egyetemek ezt az összeget ki fogják fizetni, és erre rendelkezésre is állnak, azok a források, amelyek az egyetemek határozottabb és jobb gazdálkodásából származnak.

– Második kérdése az egyetemen nem oktató, nem kutató és nem tanári, tehát az oktatást segítő alkalmazottak jövedelmének az alakulása. Itt szintén megállapodtunk az érdekeltekkel abban, hogy kitűzünk egy illetménynövekedési minimumot, 150 ezer forintot, amit azonban pont amiatt, mert az egyetemek nem hasonlóak egymáshoz, az egyetemekre bíztuk, hogy hogyan oldják meg. Az egyetemek az elmúlt két hónapban, s azt gondolom, ez hamarosan látszani is fog majd a jövedelempapírokon, megállapodtak a szakszervezetekkel abban, hogy ez az emelkedés milyen formában jelenik meg differenciáltan, az egyetem szerkezetéből adódóan. Azt gondolom, hogy a kormány itt is teljesítette azt az ígéretét, amit tettünk. Az egyetemek ezt az összeget ki fogják fizetni, és erre rendelkezésre is állnak, azok a források, amelyek az egyetemek határozottabb és jobb gazdálkodásából származnak.

IKOTITY ISTVÁN: – Államtitkár Úr! Számos egyetemen oktató keresett meg azzal, mutatva ezt a szerződést, amelyben az szerepel, hogy az alapbére nem változik, azonban pótlékot kap az év végéig. Lehet, hogy önök megállapodtak a szakszervezetekkel, de a sajtóban mindenhol azt hangoztatták, és az egyetemi oktatók is úgy tudták, hogy ők béremelést fognak kapni. Hogy egy pótlék miért nem béremelés, azt nagyon jól mutatja az, ami a közoktatásban történt az elmúlt években: amikor elvették a pótlékaikat, azt egy szóval sem említették meg. Amikor ezt a 15 százaléknak megfelelő pótlékot adott esetben befagyasztják vagy elveszik tőlük, akkor sem kell ezt majd megemlíteni, tehát ugyanazzal a lendülettel elvehetik tőlük. Önök azt hangoztatják, hogy béremelést adtak, azonban nem történik bércsökkenés, mégis egyik pillanatról a másikra azt veszik észre, hogy 15 százalékkal kevesebbet fognak kapni.

– Államtitkár Úr! A felsőoktatásban oktatókat csalogatni kéne erre a pályára, nem pedig alacsony fizetésekkel elriasztani őket, hogy külföldre menjenek, vagy a piacon próbáljanak megélni!

– Államtitkár Úr! A felsőoktatásban oktatókat csalogatni kéne erre a pályára, nem pedig alacsony fizetésekkel elriasztani őket, hogy külföldre menjenek, vagy a piacon próbáljanak megélni!

Dr. PALKOVICS LÁSZLÓ: – Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy ez a kérdés néhány héten belül tisztázódni fog, amikor is a 2017-es költségvetés tervezésekor ez egyértelműen látható lesz. Azt hiszem, hogy azt a bizalmat, ami a kormány és a felsőoktatási intézmények között az elmúlt időszakban kialakult, mutatja a felsőoktatási stratégia elfogadása, illetve azoknak az elemeknek a betartása, amelyeket a kormány vállal. Azt hiszem, ez elegendő alapot ad arra, hogy az elkövetkező három hetet ilyen módon tudjuk áthidalni.

Milyen intézkedéseket tesz a kormány a magyar emberek biztonságának megóvása érdekében?

Dr. VAS IMRE, (Fidesz): – A migránsokkal szembeni hazai védekezés eddigi teljes költségeit szinte teljes egészében Magyarország biztosította, ami mára már elérte a 85 milliárd forintot. Ehhez az Unió csak csekély mértékben járult hozzá. Tudjuk tehát, hogy mekkora terhet ró a válság a tranzitországokra, így Magyarországra. Elhangzott, hogy a kormány felkészült arra is, hogy ha Magyarországon a magyar-román határszakaszon alakul ki nyomás, akkor két-három hét alatt fizikai határzárat tudunk felépíteni, illetve tovább tudjuk erősíteni a meglévő határszakaszainkat, így elsősorban a magyar-szerb határszakaszt. Ennek fényében kérdezem:

– Milyen újabb intézkedéseket tesz a kormány a magyar emberek biztonsága érdekében?

– Milyen újabb intézkedéseket tesz a kormány a magyar emberek biztonsága érdekében?

VARGHA TAMÁS, (honvédelmi minisztériumi államtitkár): – Magyarország kormánya a legmesszebbmenőkig elkötelezett a magyar emberek biztonságának megóvása mellett. Minden, amit a magyar kormány tett vagy tesz, azt azzal a céllal tette és teszi ma is, hogy a magyar polgárokat megvédje, és szavatolja családjaink, gyermekeink biztonságát. Nem engedhetjük, nem engedjük, és nem is fogjuk megengedni, hogy Magyarországon, itt a hazánkban hasonló erőszakos cselekmények megtörténjenek, és hogy bármely magyar városban, faluban, településen félelemben kelljen élnie bárkinek.

– A kormány felkészült a válság kezelésére, és az elmúlt év derekán egy olyan három részből álló védvonalat állított fel, amely sikeresen kezelte a bevándorlás okozta veszélyhelyzetet. Ez jól működik. Ha azt látjuk, hogy a bevándorlók száma növekszik, és a bevándorlók egyre nagyobb számban rongálják meg ezt a fizikai védvonalat, akkor fel kell készülnünk arra, hogy ezt megerősítsük, és ezt meg is fogjuk tenni.

– Az sem zárható ki, hogy a bevándorlók Románia felé indulnak el, ezért fel vagyunk készülve arra, hogy a magyar-román határszakaszon is az ideiglenes biztonsági határzárat megépítsük, ehhez minden szükséges előkészületet meg is tettünk. Ezek az intézkedések azok, amelyek a magyar emberek biztonságát garantálják. Ha kitekintünk Magyarországon kívülre, azt látjuk, hogy Európa-szerte a politikusok mást mondanak, mint mondtak néhány hónappal ezelőtt. Bátran mondhatjuk, kétség nem férhet hozzá, hogy a magyar kormány intézkedései helyesek voltak, és helyesek, amiket a jövőben is teszünk, és aki ezzel ellentéteset állít, mást mond, a magyar emberek biztonságát teszi kockára. 

– Az sem zárható ki, hogy a bevándorlók Románia felé indulnak el, ezért fel vagyunk készülve arra, hogy a magyar-román határszakaszon is az ideiglenes biztonsági határzárat megépítsük, ehhez minden szükséges előkészületet meg is tettünk. Ezek az intézkedések azok, amelyek a magyar emberek biztonságát garantálják. Ha kitekintünk Magyarországon kívülre, azt látjuk, hogy Európa-szerte a politikusok mást mondanak, mint mondtak néhány hónappal ezelőtt. Bátran mondhatjuk, kétség nem férhet hozzá, hogy a magyar kormány intézkedései helyesek voltak, és helyesek, amiket a jövőben is teszünk, és aki ezzel ellentéteset állít, mást mond, a magyar emberek biztonságát teszi kockára. 

Dr. VAS IMRE: – Államtitkár Úr! Látjuk, hogy Görögországon keresztül jutnak be a migránsok Európába. Görögország ezzel egyértelműen megsérti a schengeni megállapodást, beengedi a migránsokat, semmilyen komolyabb intézkedést nem tesz a migránsok megállításáért. Ezért csak annyi kérdésem van másodjára az államtitkár úrhoz:

– Ha Görögország komolyabb intézkedéseket tenne, elsősorban nyilván a görög-török határon a schengeni övezet megvédésére, akkor jobb lenne-e a helyzet, kevesebb migráns jutna-e be az Európai Unióba?

– Ha Görögország komolyabb intézkedéseket tenne, elsősorban nyilván a görög-török határon a schengeni övezet megvédésére, akkor jobb lenne-e a helyzet, kevesebb migráns jutna-e be az Európai Unióba?

VARGHA TAMÁS: – Képviselő úr kérdésében benne rejlik a válasz is: valóban, ennek a migrációs válságnak a legnagyobb talánya Görögország, hiszen súlyos biztonsági kérdéseket vet fel, hogy Görögország saját polgárai biztonságát is veszélyeztetve miért engedi, hogy az emberáradat Európa felé, így Magyarország felé is Görögországon keresztül eljusson. Volt rá példa, hogy a görög szigetek és Görögország között néhány napig nem jártak a kompok, szinte teljesen megállt a bevándorlás. Tehát ha Görögország lépne, cselekedne és lezárná a határait, megvédené a schengeni határt, mint ahogy azt Magyarország megtette, akkor már sokkal előbbre tartanánk, mint most. Valóban jobb külön cselekedni, mint együtt tétlenkedni, a mai európai uniós csúcson kiváló lehetőség kínálkozik az Európai Unió számára, hogy ő is a cselekvés útjára lépjen. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »