Az ukrán parlament meghosszabbította a föld adásvételi moratóriumát

Talán az őszi ülésszak eddigi legeredményesebb hetén van túl Ukrajna Legfelsőbb Tanács. Ebben bizonyára szerepet játszott, hogy a szokásosnál kevesebb politikai közjáték terelte el a képviselők figyelmét a jogalkotásról. Más kérdés, hogy milyen eredménnyel járt a honatyák szorgoskodása – írja a Kárpátalja hetilap internetes változata.

Az elmúlt hét legjelentősebb témája kétségtelenül a földkérdés volt. Mint minden ősszel, idén is eljött az idő, hogy a képviselők döntsenek: ismét meghosszabbítják a termőföld adásvételére érvényben lévő moratóriumot, avagy a mezőgazdaságot is elérheti végre a változások szele.

Előzetesen bizonyos jelek óvatos optimizmusra adtak okot az idei szavazás eredményét illetően. Október 3-án például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ukrajnai misszióvezetője, Ron van Ruden adott hangot véleményének, hogy a moratórium feloldása elengedhetetlen feltétele a mezőgazdaság rendbetételének, az ágazat teljes értékű reformjának. Korábban, még szeptember elején Petro Porosenko államfő is sürgette parlamenti beszédében a törvényhozást, hogy tegye lehetővé a föld szabad adásvételét.

Keddtől azonban már nyoma sem volt a változtatási hajlandóságnak a parlamentben. Egyes politikusok újra a régi érveléssel álltak elő, miszerint a termőföld piacának elsietett megnyitása a kisemberek kisemmizéséhez, a gazdagok további gazdagodásához vezetne. Állást foglalt a moratórium fenntartása mellett Andrij Parubij házelnök, majd közvetve Volodimir Hrojszman miniszterelnök is. A kormányfő a miniszteri kabinet október 5-i ülésén bejelentette, hogy konzultációkat kezdeményeznek az ukrajnai földpiac kialakításáról.

„Úgy véljük, hogy az ukrajnai földpiaci modell megvitatása nélkül semmiféle döntés nem lehetséges a földpiac bevezetéséről. Akár meghosszabbítja a Legfelsőbb Tanács, akár nem, a földeladási moratórium létezni fog mindaddig, amíg a parlament törvényt nem hoz a föld forgalmáról” – jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök óvatossága nem alaptalan, más kérdés, hogy a terület törvényi szabályozásának hiánya immár legalább két évtizedes mulasztása a mindenkori ukrajnai politikai elitnek. Ezalól immár a jelenlegi kormányzat sem kivétel, hiszen több mint két évük volt a megfelelő szabályozás kidolgozására a Janukovics-rezsimet megbuktató politikai erőknek.

Ezek után senkit nem ért meglepetésként, hogy a képviselők október 6-án 297 szavazattal 2018. január 1-jéig, azaz további egy évvel meghosszabbították a termőföld-értékesítési moratóriumot. Az egyetlen pozitívuma a parlamentben történteknek, hogy a többség elvetette az ellenzéki Julija Timosenko alternatív tervezetét, amely mindjárt öt évre fagyasztotta volna be a jelenlegi bizonytalan helyzetet, ugyanúgy, amiként a radikális Oleh Ljasko indítványa.

Az ország lakosságának egy jelentős része aggodalommal figyelte, hogy a parlament nekiveselkedett az oktatási rendszer immár sokadik átalakításának. A múlt héten első olvasatban elfogadott Az oktatásról törvénytől várható átalakulások nagyságrendjének és lehetséges következményeinek érzékeltetésére elég megjegyezni, hogy a honatyák ismét be kívánják vezetni a 12 osztályos iskolai oktatást a jelenlegi 11 osztályos helyett. Történik mindez úgy, hogy még be sem fejeződött az átállás – például ami az új magyar tankönyvek megjelentetését illeti – a narancsos forradalom után meghirdetett 12 osztályosról a Janukovics elnök idején visszaállított 11 osztályos oktatásra. Az új törvény ezenkívül bevezetné az oktatási ombudsman intézményét, valamint emelné a pedagógusok alapbérét. (A témáról részletesebben lásd írásunkat a 6. oldalon.)

A Rada a felsőoktatás mellett sem ment el szó nélkül, amennyiben a honatyák elfogadták A felsőoktatásról törvény módosítását. A módosított jogszabály egyebek mellett kimondja: azokat a felvételizőket, akik szerződésben vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után legalább három évig falun dolgoznak majd, első körben veszik fel az egészségügyi és pedagógiai felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott helyeire.

A törvényhozás módosította az Adótörvénykönyvet, felmentve ezzel az adózás alól az egyházak karitatív tevékenységét. A 133. cikkely módosítása értelmében az egyházi szervezetek nyeresége mostantól nem csupán az alapszabályban rögzített célokra, hanem karitatív tevékenységre is fordítható. Emellett a parlament 2018. január 1-jéig meghosszabbította az egyházak nonprofit szervezetekként való újrajegyzésének végső határidejét. A határidő eredetileg ez év végén járt volna le.

Egy másik, az elmúlt napokban bejegyzett törvénytervezet ugyanakkor „különleges státusba” helyezné azokat az egyházakat, amelyeknek központjai olyan országokban találhatók, amelyeket a kijevi parlament agresszornak nyilvánított. Pillanatnyilag Oroszország az egyetlen a Rada által agresszornak nyilvánított állam, s azt sem nehéz kitalálni, hogy a törvény is egyedül a moszkvai patriarchátus alá tartozó Ukrán Pravoszláv Egyházra (UPC MP) vonatkozna. A tervezet indoklása szerint az indítvány célja Ukrajna nemzeti érdekeinek védelme.

Első olvasatban elfogadta a parlament az Ukrán Útalap létrehozására vonatkozó tervezetet. Az alap célja az útjavításra és útépítésre fordítható források akkumulálása. Az alapba folyna be számos illeték és bírság, mint például az, amelyet a súlyhatár túllépéséért kell megfizetni a járművek után. Összesen mintegy évi 40 milliárdnyi forrás akkumulálására számít az alap révén a kormány.

A költségvetés módosításával a honatyák mintegy 7,1 milliárd dollárral növelték az idei védelmi és biztonsági kiadásokat, ezen belül 6,3 milliárddal több jut bérjellegű kifizetésekre. További 1,5 milliárd hrivnyát ítéltek meg a kormányzat, a helyi állami adminisztrációk, valamint a külképviseletek munkatársainak bérezésére.

Rovatok: BelföldTelepülés: UkrajnaCímkék: ukrán parlament, Ukrán Legfelsőbb Tanács, mezőgazdaság, ukrán politika, ukrajnai hírek, UkrajnaForrás: Kárpátalja


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »