Az ügyészség a kötvénymutyit is megvédi

Az ügyészség a kötvénymutyit is megvédi

Bár hónapokig tartott a Magyar Nemzet és a Legfőbb Ügyészség levelezése, a Polt Péter vezette testület nem vette a fáradságot, hogy a jogszabályok szerint kezelje lapunk feljelentését. Ehelyett egy régi receptet porolt le, és a letelepedési államkötvényekre vonatkozó adatszolgáltatással összefüggő büntetőeljárást ugyanazzal a törvénysértő intézkedéssel zárta le, amit már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében is alkalmazott. Az ügy előzménye az volt, hogy lapunk jogerősen pert nyert az egyik kötvényforgalmazó céggel kapcsolatban az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. Miután a Bánki Erik fideszes politikus vezette testület az ítélet jogerőre emelkedését követően hónapokig nem adta ki a Migrat Immigration Asia Ltd.-vel kapcsolatos közérdekű adatokat, a lapunkat képviselő ügyvéd felszólítást küldött a bizottság jogi képviselőjének.

Ezt követően sem kaptuk meg a dokumentumokat, ezért lapunk munkatársa feljelentést tett az ügyészségen közérdekű adattal való visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt. A büntető törvénykönyv kimondja: „Aki azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A feljelentést követő napon „csoda” történt: megérkezett a közérdekűadatigénylésünkre a bizottság válasza, és kiadták a céggel kapcsolatos dokumentumokat. A Központi Nyomozó Főügyészség ezek után éppen erre hivatkozva – vagyis mert időközben a gazdasági bizottság kiadta az adatokat – utasította el a feljelentésünket, ők úgy vélik ugyanis, ilyenkor nem valósul meg közérdekű adattal való visszaélés. Egy kis túlzással ez tulajdonképpen azt jelenti: ha valaki lop, és lebukik, de visszaviszi a „szajrét”, akkor az ügyészség szerint nem követett el bűncselekményt. Bár a büntetőeljárásról szóló törvény nem engedi meg, hogy ilyen esetben a feljelentő panaszt tegyen, mégis arra kértük a Legfőbb Ügyészséget, hogy vizsgálja felül a feljelentés elutasítását. Hiszen ha valakit a bíróság az adatok kiadására kötelez, de ezt elmulasztja megtenni, utólag ezt megbánhatja, sőt orvosolhatja is a mulasztását, ez azonban a büntetőjogi következmények alól nem mentesíti. Magyarán az, hogy Bánki Erik utólag kiadta az adatokat, olyan enyhítő körülménynek számít, amelynek hatására a bíróság csökkentené a büntetését, ha vádat emelnének ellene.

http://mno.hu/

Vádemelésre azonban nem került sor, és Bánki Eriknek a továbbiakban sem kell attól tartania, hogy bíróság elé állítják. A Legfőbb Ügyészség ugyanis elutasította lapunk panaszát, sőt közölte, hogy az általunk eredetileg tett feljelentést el sem kellett volna bírálnia. Mindezt azért, mert a vádhatóság szerint másvalaki már hamarabb feljelentette Bánki Eriket, és az ügyészség már azt is elutasította. Az ügyészség álláspontja alapján mivel munkatársunk feljelentése semmi újat nem tartalmazott a korábbihoz képest, el sem kellett volna bírálniuk, hiszen – mutatott rá a Legfőbb Ügyészség – az a „nyomozás elrendelését nem is eredményezhette volna”.

– Az ügyészség tehát úgy tekinti, a feljelentés valójában versenyfutás. Az nyeri meg, akinek a beadványa előbb jut el a hatósághoz. A győztes sem bízhat abban, hogy a kérelmére nyomozás indul, de legalább remélheti, az ügyészség megindokolja, miért marad tétlen – mondta az eset kapcsán Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója. Ezzel szemben aki másodikként vagy még később fut be a célba, be kell érje azzal a válasszal: elkésett, ezért sem intézkedést, sem indokolást nem várhat. – Ez a gyakorlat teljességgel törvénysértő, ugyanis a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében az ügyész köteles indokolt határozatot hozni a feljelentés elutasításáról, és az azonos tartalmú, ismételt beadványok automatikus „kukázására” is csak akkor lenne mód, ha azok ugyanattól a személytől érkeznének. Az ügyészség az indokolási kötelezettség alól csak a notórius feljelentők és a konok perlekedők esetében mentesül – részletezte Ligeti Miklós.

http://mno.hu/

Ahogy korábban beszámoltunk róla, ugyanezzel a trükkel oldotta meg a vádhatóság azt is, hogy ne kelljen nyomoznia Matolcsy György jegybanki elnök ügyében, amelynek során közel 267 milliárd forintnyi közpénzt juttatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított alapítványoknak. Abban az esetben a TI tett feljelentést, és azt a választ kapta, hogy más már megelőzte, ezért az elutasítás indokait sem jogosult megismerni, hiszen a gyorsabb feljelentővel közölték.

Ügyészi vád hiányában ahogy Matolcsy Györgyöt, úgy Bánki Eriket sem fenyegeti a bíróság elé állítás veszélye. Mivel az ügyészség felett nem áll ellenőrző szerv, ezért esély sincs arra, hogy a kormánynak nem tetsző ügyek kivizsgálásában tétlenkedő ügyészséget bárki cselekvésre kényszerítse, amiért is számos korrupciós ügyben nem indul nyomozás. A letelepedésikötvény-mutyiban 150 milliárd forintos bevételre tehettek szert a kereskedésre engedélyt kapó, többségében offshore hátterű és Fidesz-közeli cégek. Ebből több mint 40 milliárd forint az adófizetők pénzéből származott. (Lapunkat a bizottság elleni perben a Transparency International Magyarország és a Karsai ügyvédi iroda képviselte.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »