Az orosz gazdaság alkalmazkodik az energiaszektor visszaeséséhez

Az orosz gazdaság alkalmazkodik az energiaszektor visszaeséséhez

Az orosz gazdaság szép csendben, a felszín alatt elkezdett alkalmazkodni az energiaszektor visszaeséséhez. Meglepően jól teljesít például a számítástechnikai szektor és a mezőgazdaság. Kérdés, hogy csak felvillanásszerű változásokról van-e szó.

Nevezetjük akár lopakodó átalakulásnak, ami Oroszországban zajlik, különösen ha összehasonlítjuk azzal az óriási csinnadrattával, amellyel Szaúd-Arábia bemutatta a világnak, hogyan képzeli jövőjét az olaj világuralmának letűnte után – kezdi beszámolóját a Bloomberg. Vlagyimir Putyin elnökségének legnagyobb változásai kezdődtek el.

Az olajárak 2014 közepén indult zuhanása nyomán néhány olyan ágazat súlya nőtt az orosz gazdaságban, amelyre senki sem gondolt. A mezőgazdaság, a vegyipar, az élelmiszeripar és a belföldi turizmus kilépett az "ismeretlenségből" – derült ki Makszim Oreskin pénzügyminiszter szavaiból.

Kilábalhatnak

Az orosz gazdaság híres arról, hogy nagy hullámvölgyeket és -csúcsokat jár be, az elmúlt hónapok éppen arra utalnak, hogy a váratlan olajárzuhanást követő hanyatlás szelídülni látszik. Az első negyedévben kisebb volt a GDP zsugorodása, mint amekkorát az elemzők többsége várt. Az 1,2 százalékos csökkenés 2015 eleje óta a legenyhébb adat.

Ez azt sejteti, hogy az ország a második negyedévben kilábalhat a recesszióból, amely egyébként két évtizede a leghosszabb hanyatlás volt az orosz gazdaságtörténetben.

Enyhülő nyomás

A változások kezdőpontja talán 2014 vége volt, amikor a moszkvai jegybank a rubel zuhanására reagálva áttért a szabadon lebegő árfolyamra. Az orosz valuta 44 százalékkal gyengült a dollárral szemben 2014-ben, majd 20 százalékkal 2015-ben. Idén 14 százalékkal erősödött.

Az infláció elszállt a rubel gyengülése miatt: 2015 márciusában majdnem 17 százalék volt az éves mutató, ami 2016 harmadik hónapjára 7,3 százalékra szelídült. Így már reálisnak látszik a jegybank célja, hogy 2017-re négy százalékra szorítsa le a pénzromlás ütemét.

Új környezet

Az üzleti környezet változásához egyéb tényezők is hozzájárulnak, például a nyugati szankciókra válaszul bevezetett élelmiszerimport-tilalom, ami megnövelte a hazai mezőgazdaság belső piacát. Az agrárium tavaly 4,4 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, ami 2003 óta a legmagasabb arány.

Látványosan előretört a számítástechnikai ágazat, amely 28 százalékkal növelte termelést tavaly, a gyógyszeripar 8,8, a vegyipar 4,4 százalékkal bővült. Az idei év egyelőre a kiugró szektorok töretlen fejlődését hozta.

Ezzel egyidejűleg az energiaipar, az olaj- és gázkitermelés és -export tartja vezető helyét. A Morgan Stanley szerint az orosz GDP negyede kötődik ehhez az ágazathoz. A költségvetési bevételek harmadát hozza szemben az 1996-1999-es 23 százalékkal, igaz, 2011 és 2014 között átlag 50 százalék volt ez az arány.

Még nem az igazi

A változás azonban rövid életű lehet, ha nem párosul a feljövő iparágakba irányuló befektetések bővülésével. Egyes ágazatok profitáltak a rubel leértékelődéséből, ám ez egyelőre csak egyszeri, azaz nem tartós nyereség – idézte a Bloomberg egy Moszkvában dolgozó szakember véleményét.

Az elmozdulásból a befektetések, a reformok és a befektetői bizalom megerősödése nyomán válhat lényegi átalakulás.

Jó jel, hogy a sokat szidott orosz üzleti környezet javulni látszik. A Világbank Ease of Doing Business listáján Oroszország 2013 óta 61 helyet javított. Így most az 51.-en áll. A rubel árfolyama is csak azt követően stabilizálódhat, hogy mérséklődik az orosz gazdaság függése a hullámzó árú energiahordozók és a nyersanyagok kivitelétől.

(Napi – Bloomberg)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »