Az Iszlám Állam legkeményebb ellenségei védik majd a frontvonal mellett dolgozó magyar régészeket

KülföldIrak

Szeptemberben indulnak az ELTE régészei Iraki Kurdisztánba. A tervek szerint a 4-5 évig tartó ásatásban egy 32 méteres tellt vagyis dombot kutatnak.

A TLE-nek elnevezett lelőhelyen a magyarok előtt még senki sem járt. Senki nem ásott, szerencsére. Pedig néhány tíz kilométerre onnan már az Iszlám Állam az úr. A dzsihadista szervezet tagjai is ásnak. Nem ecsettel, hanem markológépekkel. Aztán eladják a feketepiacon azt, amit ott találnak. A magyar régészekre az Iszlám Állam legveszedelmesebb ellenségei, a pesmergák vigyáznak majd.Veterán pesmerga harcosok vigyáznak majd az ELTE régészeire lépten-nyomon Iraki Kurdisztánban. A szakemberek szeptembertől ásnak majd a Ranya-síkságon. Egy telt tárnak fel – magyarázza Vér Ádám, az ELTE assziriológusa.

“Vályogtéglákból építkeztek mindig is. És amikor a vályogtéglaház 20-30 év után megroggyant, akkor kivették az értékes építőanyagokat és építettek rá egy másikat. Amikor ezt sokan csinálták, sok ezer évig, akkor kialakultak 50-60 méter magas dombok, amik csak kulturrétegekből vannak. Na ezek a tellek. Egy ilyennek nekimenni, az kemény.”

A dombot, vagyis a tellt még fel tudták teljes pontossággal mérni, körülbelül 30-32 méter magas lehet. Csonkakúp alakú és a felső átmérője 98 méter. Vagyis a tetején van egy 7 ezer négyzetméteres terület. Az akkora, mint egy Tesco. És ez csak a teteje. A feltárás évtizedekre munkát adhat a magyar asszirológiának.

“Ez a tell már sok száz éve nem lakott, de lehetnek benne 8-9. századi iszlám kori részek és onnantól lefelé a neolitikumig. Akár több ezer év az alja. Krisztus előtt kétezerből biztos vannak ott még dolgok” – mondja Vér Ádám, aki szerint biztonságban lesznek majd. Szerinte Iraki Kurdisztán a béke szigete ebben a közel-keleti vérfürdőben, ott ugyanis mindenki katona. Aki meg már nem, annak is ott van a hátsó ülésén a kalasnyikov és nem középiskolai szinten tudja használni. Az assziriológus szerint a kurdok besúgóhálózata hihetetlenül kiterjedt. Ott nincs titok.

“Egy ismerősöm most jött vissza Erbílből, és mire a reptérről beért a szállodába, 20-an tudták a városban, hogy ő ott van. Már a szállodánál várták őt 3-an. Bemutatkoztak, átadták a névjegyüket, megkérdezték, hogy van-e kurd mobilja? Nincsen. Akkor itt van, ezt tessék használni. Ha éjszaka baj van, csak sikítson hangosan és akkor tudjuk is, hogy merre van. Ez a biztonság ára.”

A magyar régészcsoportra vigyázó veterán pesmerga harcos már be is mutatkozott a szakembereknek, neten. A szállásuk egyébként 3 km-re lesz a feltárás helyszínétől.

Iraki Kurdisztán viszonylag még érintetlen terület. Szaddám Huszein ugyanis a babilóni és asszír ásatásokat preferálta, innen eredeztette a hatalmát a diktátor. A politikája a pánarab nacionalista vonalat követte. Irakban az összes olyan nagy lelőhelyet megásatta, amellyel a nemzeti politikai vonalát erősíthette. Iraki Kurdisztán azonban érintetlen maradt, mert finoman szólva sem kedvelte őket. Olyannyira nem, hogy 1985-ben vegyi fegyverrel 180 ezer gyereket, nőt és férfit is megöletett.

Dezső Tamás, az ELTE korábbi dékánja vezeti a feltárást. Azt mondja: Iraki Kurdisztán a világ régészetének bölcsője, ahol bárki, aki elkezd ásni, több ezer éves dolgokat hozhat felszínre.

“Ott fogunk ásni 4-5 évig évente egy hónapot és akkor szépen feltárjuk a lelőhelynek azt a részét, amit sikerül megásni. Hat magyar régész, 10-12 munkás meg helyi segítők. Ez egy ekkora expedíció lesz.”

Több évbe telt, mire a magyar régésznek engedélyt adtak a feltárásra. Dezső Tamás az elmúlt években háromszor is járt kint. Szerinte nem csak az a fontos, hogy az ember akkor menjen oda, amikor minden rendben van.

“Amikor kint voltam, mindenhova elvitettem magam a kurd barátaimmal. Menekülttáborokba. Vittem mindig saját pénzt, 3-400 dollárt és azt odaadtam a gyerekeknek, azoknak, akik ott senyvednek, az igazi nyomorult menekülteknek. Már akkor is vittem, amikor még sehol nem volt migrációs válság 2014. október végén.”

Az Iszlám Állam frontjára is kiment többször is. Ezek privát utak voltak, de sztenderd elemei a látogatásának. A régész szerint ennek is köszönhető, hogy azt mondták nekik Iraki Kurdisztánban, hogy áshatnak.

“Amikor az ember odamegy, mint külföldi és ilyeneket csinál, amellett, hogy régész és nyilván ásni akar, akkor tudják, hogy nem csupán érdekről van szó. Békében is el lehet oda menni, akkor is kedvesek lesznek. De azért van különbség.”

Azt egyelőre még nem tudni, hogy a szeptemberben kezdődő ásatásokat mennyi pénzzel finanszírozza a kormány.

View the full image Forrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »