Az igazi kyokushin filozófia II. rész

Az igazi kyokushin filozófia II. rész

Hogyan használható a Kyokushin a mindennapi életben? Milyen szellemi háttere van ennek a harcművészetnek, és mi a szerepe a tiszteletnek, hierarchiának, övfokozatoknak? És ki lehet-e öregedni a kyo-ból? Tovább folytatjuk a karate ezen ágáról szóló sorozatunkat.

Az első rész ide kattintva olvasható el.

Az alábbiakban megpróbálom bemutatni saját 32 évnyi tapasztalatom alapján hogyan használható a Kyokushin a mindennapi életben.Rendületlenül edzeni fogjuk testünket és lelkünket.A Budo igazi útját követjük, így fejlesztjük képességeinket.A Kyokushin a valós életre készít fel. A naponta folytatott kemény edzések fizikailag és lelkileg egyre jobban megerősítik az embert, tökéletesedik a technikája, kitartó lesz és magabiztos. Megérti a Osu No Seishin lényegét, hogy soha nem adja fel. Megtanulja, hogy a testét fel tudja úgy keményíteni a rendszeres edzésekkel, hogy valóban elbírják a teljes értékű találatokat. Az ütő és rugó felületei megerősödnek, hogy képes lesz különböző anyagok eltörésére kézzel vagy lábbal. A Sosai egyik jelmondata „ minden nap döntsd meg az előző napi rekordodat”. Ha tegnap 31 fekvőtámaszt csináltál ma csinálj 32-őt holnap 33-at…Ezzel a mentalitással a lelked is erősödik, hiszen nagy lelki erő kell a csúcsok újra és újra megdöntéséhez. Az európai ember hajlamos a monotonitás miatt hamar feladni. Ezért van egy egyszerű alapelv. Ha 100 tsukit (egyenes ütés) le kell ütnöd akkor 100 x 1 ütést kell végrehajtanod és minden egyes ütésnél a tökéletességre törekedned. Stabil legyen az állásod, a csípőd indítsa a mozdulatot, hogyan mozdul ezáltal a tested, hogyan indul el a kezed és hogyan lesz vége a technikádnak miközben a kezed a véghelyzetbe kerül. Meg kell valósítanod a kör az egyenes és a pont egységét. Minden egyes technikában. És emellé jön hogy mindezzel a KI-det (univerzális energia) fókuszáld a végpontba. A távol-keleti emberek szerint az ember központja a Hara, amely a köldök alatt három ujjnyival található. Itt az ember erőközpontja a Tandem, ami a KI központja. Ha megtanulod használni a KI-det, akkor az idő előre haladtával mikor az izmaid már nem lesznek olyan erősek, akkor is erős technikákat tudsz majd végrehajtani. Az emberek akik a fizikai erőre támaszkodnak minél idősebbek lesznek és természetesen gyengülnek, úgy kezdik elveszíteni a magabiztosságukat. A valódi harcművészre ez nem igaz. Hiszen ha megtanulja használni a KI-t rájön minden lényegére és nem fog számítani az idő múlása.Tehát ha ezen egyszerű alapelv szerint ütöd le a 100 tsuki-det pillanatok alatt vége lesz. És ugyanolyan hamar rájössz, hogy milyen kevés volt a 100 hiszen még nem tudtál egy tökéleteset sem ütni. És ez hajtja előre az embert edzésről edzésre. A tökéletességre törekvés. Idővel megtanulja a türelmet mert rájön, hogy ha csak a gyakorlásra összpontosít, nem érzékeli negatívan az idő múlását. És ez már a Budo. A Budo magában foglalja a japán harcművészeteket ( karate-do, aikido, kendo, kyudo, battodo stb.). Mindegyik harcművészetnek ugyanaz a lényege. Eljutni a hegy csúcsára, elérni a Zen féle tudati állapotot. A sokféle harcművészet olyan mint amikor több ösvény vezet fel a hegy oldalán. Ez különbözteti meg a harcművészetet a küzdősportoktól. Illetve a hétköznapi sportoktól is. Ha körülnézünk a sport világában, általában (természetesen vannak kivételek) azt tapasztaljuk, hogy mindig a győzelem hajszolása a cél. Amíg az ember tud versenyezni naponta edz. Aztán mikor kiöregszik jobb esetben elkezd oktatni, rosszabb esetben visszavonul és már csak az emlékeiből él. Ha megnézzük a harcművészeteket teljesen hétköznapi dolognak számít hogy 60-70 éves mesterek együtt edzenek a tanítványokkal nap mint nap. Sőt általában ez az a kor amikor a hegy csúcsán vannak…Bizonyos idő elteltével a rendszeres fizikai és szellemi edzés hatásait az ember érezni fogja a mindennapi életben is. Amellett, hogy testileg egészségesebb és erősebb, magabiztos lesz, könnyebben végre tud hajtani olyan dolgokat, melyeket korábban esetleg pont a magabiztosság hiánya miatt nem tudott és pl. a munkájában ezért nem tudott előrejutni.A magabiztosság mellett a türelemmel olyan hétköznapi dolgok, mint a rendrakás, takarítás vagy más egyébként monoton dolgok elvégzése nem fog gondot jelenteni, ezáltal a környezetével, családjával való kapcsolata is megváltozik, pozitívabb lesz.Már nem a versengés lesz a célja. Hiszen a legnagyobb küzdelem mindig önmagunkkal van.Itt az eskü első két pontjához szorosan kapcsolódik a harmadik pont:Szilárdan törekedni fogunk önmagunk legyőzésére.Teljesen hétköznapi példa erre amikor hazaérsz munkából úgy érzed teljesen elfáradtál ezért már nem mész el edzeni. Otthon maradsz leülsz a tv vagy a számítógép elé és eltelik az este. Lefekvéskor már lelkiismeret furdalásod van, hogy miért nem edzettél. Ha végig gondolod (és a harcművészetről beszélünk) munka után fáradtnak érzed magad, ha ülő munkát végeztél szellemileg, ha fizikai munkát, testileg. Az edzéstől mindkét munkafajta után felfrissülsz. Szellemi munka után kifejezetten jót tesz a fizikai terhelés és az ezzel járó szellemi koncentráció kitisztítja az agyat, stresszmentesíti. Fizikai munka után pedig más jellegű terhelést ad az izmaidnak és emellett jó adag szellemi terhelést (a tökéletességre törekvés) is kapsz.Mindkét esetben úgy kerülsz ágyba, hogy a tested valóban igényli az alvást mert minden szinten megfelelően volt terhelve aznap.Sok ismerősöm, barátom arról panaszkodik, hogy nem tud soha kikapcsolni, otthon is a munkahelyi, üzleti problémákon jár az agya és ez így van még lefekvés után is. Képtelenek pihenni, aludni. Állandóan feszültek, ingerlékenyek, türelmetlenek. Mindig hívom őket, gyertek edzeni. Legyintenek, hogy nincs időm, vagy én nem akarok verekedni tanulni, meg egyéb ilyen jellegű kifogások. Legelőször szeretném megjegyezni, hogy az embernek mindig arra van ideje amit szeretne. Másodszor, mint korábban szó volt róla itt nem verekedni tanulnak az emberek. Ha lejön és kipróbálja meg fogja tapasztalni, hogy ha azzal van elfoglalva, hogy egy mozdulatot tökéletesen végrehajtson, eszébe sem fog jutni a külvilág és a munkahelyi problémák.Ha egy páros küzdőgyakorlatot próbál végrehajtani akkor sem fognak eszébe jutni a külvilági problémák, hiszen ha nem arra figyel amit csinál könnyen becsúszik az ellenfél támadása.Önmagunk legyőzésének ez az egyik fajtája. A másikról már korábban szóltunk, miszerint mindig döntsd meg az előző napi rekordjaidat. A másik sokkal fontosabb, hogy a karate révén jobb emberek és jobb állampolgárok legyünk. Erről a későbbiekben még szó lesz.A negyedik pont egy olyan dologról szól, mely egyre jobban háttérbe kerül a sportvilágban de harcművészet egyik jellemzője:Megtartjuk az udvariasság szabályait, mindig tiszteljük elöljáróinkat és a rangban feljebb lévőket. Tartózkodunk az erőszaktól.Nem véletlen, hogy a tizenegy alapelv ezzel a gondolattal kezdődik:A harcművészet mindig udvariassággal kezdődik és udvariassággal végződik, ezért a harcművész mindig udvarias.A Kyokushin karate övvizsga rendszerében a technikai követelmények mellett mindig van elméleti követelmény. A legelső fokozat elméleti követelményei között szerepel: a karate gi (edzőruha) hordása hajtása, az öv megkötése. Dojo etikett. Üdvözlési formák.A Kyokushinban – mint minden harcművészetben – nagyon fontos az udvariasság és a tisztelet valamint az alá- és fölérendeltségi viszony, a hierarchia.Az a legelső, hogy mindig tiszta karate ruhában jelenjünk meg edzésen. A dojo-ba be- és kilépéskor a terem közepe felé meghajlunk és hangos Osu (ossz) – szal köszöntjük a termet, amely a hagyomány szerint egy szentély, majd a teremben lévők felé fordulva ismételt Osu-val köszöntjük őket.Az edzés megkezdésekor seiza-ba (térdelő ülésben) köszöntjük a szentélyt, az alapítót. Ezután a legmagasabb övfokozatú tanítvány köszönti a mestert majd a többi tanítványt. Csak ezután kezdődik az edzés. Ezek mind olyan hétköznapi dolgok amelyeket igazából nem kell tanulni (max. az idegen szavakat). A laikusok azt mondják ez egy szertartás. Igaz is meg nem is. Mivel az eredeti dojok – a Zen-buddhizmus révén – szentélyek voltak, ezért ha egy sima tornateremben edzünk is megadjuk ezt a tiszteletet, mert az edzés idejére szentéllyé válik. Ezt általában egy Kyokushin zászlóval vagy egy – Sosai Oyamáról készült – képpel szimbolizáljuk.Az alapítónak megköszönjük, hogy létrehozta a Kyokushint. Ez a része szertartás.Az hogy köszönünk a mesternek és egymásnak azt gondolom teljesen hétköznapi és természetes dolog.Azoknál a fiataloknál akik rendszeresen járnak karate edzésre ez a fajta udvariasság a mindennapi élet része lesz. Pedig nem számít különlegességnek ha mindig mindenhol köszönünk. Ha az edzőtársunktól szeretnénk valamit, felé fordulva és enyhén meghajolva Osu-val szólítjuk meg.Ez a hétköznapi életben „legyen szíves” vagy „kérem” ami szintén természetes a karatésoknál.Ha edzésen egy magasabb övfokozatú hozzánk szól –még ha megrovás miatt is- Osu-val válaszolunk. Így köszönjük meg, hogy foglalkozik velünk, hiszen a fejlődésünket akarja.Manapság, ha valakit (főleg fiatalokat) esetleg megszidnak, felháborodott sőt gyakran szemtelen reakciókkal reagál. Egy karatés a hétköznapi életben is udvariasan reagál ilyen esetben.Az udvariasságnak nagy szerepe van a küzdelmekben. Például az első csoportba tartozó embereknél akkor érhető el nagy változás, ha megtanítjuk nekik mennyire fontos ez. Náluk a leggyakoribb, hogy ha egy keményebb vagy ügyesebb technika miatt találatot kapnak „elborul” az agyuk és mindenáron megpróbálnak revansot venni. Ha megtanulta az udvariasságot, akkor gratulál az ellenfélnek és majd küzdelem után elgondolkodik mikor és hogyan hibázott és a legközelebbi alkalommal megpróbálja nem elkövetni.A magasabb övfokozatúak tisztelete természetes az edzőteremben életkortól függetlenül. Természetesen hozzátartozik az udvariassághoz, hogy a fiatalabb tiszteli az edzőtársa életkorát még ha alacsonyabb fokozattal rendelkezik is. Aki belekóstol az edzésekbe és túlvan az első övvizsgán az elkezdi becsülni azokat, akik előtte járnak.A valaki elkezd edzésekre járni az első kérdése, hogy mikor lesz fekete öves. A modern karate kialakulása óta vannak bevezetve a különböző övfokozatok. Ez két dolog miatt történt. Egyrészt így jobban nyomon lehet követni a tanítvány jártasságát a karatéban, másrészt ösztönzőleg hat a következő fokozat, színű öv megszerzése. Korábban csak fehér és fekete övet használtak. Gondoljunk bele, hogy egy európai ember mit szólna ha 6-8 évig fehér övbe kellene edzenie, utána feláll övvizsgára fekete övre. És nem sikerül….Ahogy az ember fejlődik a Kyokushinban, megtanulja, hogy nincs jelentősége az öv színének. De mire ezt megtanulja sok idő telik el és addig is van, ami ösztönzi…Tartózkodunk az erőszaktól… a laikusok számára ez a mondat visszásnak tűnhet a Kyokushinról korábban leírtak (erő karate, teljes erejű technikák) alapján. Pedig ez pont a Kyokushin módszer mindennapi életben való használatának egyik legfontosabb megnyilvánulása.Az az ember, aki nap mint nap keményen edz és figyeli saját fejlődését, felismeri, hogy az ő tudása és ereje olyan mértékű, hogy edzőtermen kívüli használata nagyon veszélyes. És megtanulja azt, hogy ezt az erőt és technikai tudást saját maga legyőzésére kell használnia és ezért eszébe sem fog jutni, hogy edzőtermen kívül használja. A harcművészetet gyakorló karatés a tudása birtokában olyan magabiztossággal és ezáltal türelemmel rendelkezik, hogy nem lehet belekötni. sőt kerüli az olyan helyzeteket ahol ez megtörténhetne.”A karate lényege az, hogy a szellem legyőzi a testet. Ezért a karatét nem szabad rossz irányba vagy erőszakra használni. A karate művészetén keresztül valami mélyebb dolgot keresünk mint csak a fizikai fejlődés.” – Sosai OyamaA jó mester megtanítja, hogy a tudás birtokában a karatés elszalad a dojon kívüli verekedés elöl. A karatéka bizonyos idő eltelte után megtanulja a együttérzés és a jóindulat jelentőségét. Elfogadja a többi embert figyelmesebb lesz velük és ezáltal kiegyensúlyozottabb. Megtanulja, hogy az érzéketlenség és az együttérzés hiánya veszélyes. A türelem mellé megtanulja az alázatot. Megtanulja irányítani a magában rejlő agressziót és azt a félelem és más pszichikai gyengeségei (bosszúállás, álnokság, pesszimizmus, túlzás) legyőzésére használja.”Ne légy büszke. Az alázatosság bölcsesség, a büszkeség tudatlanság. Ahhoz, hogy elkerülj egy zuhanó sziklát, fuss el a veszélyérzet elöl. Soha ne viselkedj meggondolatlanul. A víz mindig az alacsonyabb helyre folyik.” – Samurai mondás(F.Z. – A harc művészete – Szent Korona Rádió)


Forrás:szentkoronaradio.com
Tovább a cikkre »