Az Északi Áramlat-2 projekt felülvizsgálatát kérik a V4-ek

A négy visegrádi ország a múlt héten felszólította az Európai Bizottságot: vizsgálja felül, hogy az Északi Áramlat-2 projekt összhangban van-e az európai szabályokkal – közölte Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter kedden este Prágában, miután megbeszélést folytatott svéd hivatali kollégájával, Margot Walströmmel. Zaorálek szerint a V4-ek a projekttel kapcsolatban megismételték korábbi kifogásaikat.

“Ez egy új kritika megfogalmazása az Északi Áramlat-2 projekttel kapcsolatban, amely megduplázná az Oroszországból Európába szállított földgáz mennyiségét” – mondta Zaorálek újságíróknak.

“Megismételtük kifogásainkat, és azt követeljük, hogy vizsgálják meg, mennyire van a projekt összhangban az európai energetikai unió kiépítésével” – jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Az Európai Bizottságnak címzett felhívást cseh részről Bohuslav Sobotka miniszterelnök írta alá – jegyezte meg.

A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – kormányfői tavaly decemberben levélben fordultak Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez, és ebben rámutattak: ha Brüsszel prioritásnak tekinti az európai energetikai uniót, akkor biztosítania kellene, hogy ennek az elvnek minden energetikai projekt megfeleljen. Novemberben ugyanis több kelet-európai ország, köztük Magyarország, is tiltakozott az Északi Áramlat projekt megvalósítása ellen.

Az Északi Áramlat-2 projekt részvényesi megállapodását szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új, a már meglévő vezetékpárral azonos, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg, és egészen a németországi Greifswaldig tart.

Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország gyakorlatilag kiiktatná Ukrajnát, mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »