Az ENSZ segítségével térhetnek vissza a rohingják Mianmarba

Mianmar és Banglades elfogadta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) segítségét a mianmari muzulmán kisebbség Bangladesbe menekült tagjainak hazatelepítésében – jelentette be szombaton Abdul Haszan Mahmud Ali bangladesi külügyminiszter.

Mianmar és Banglades csütörtökön előzetes megállapodást kötött arról, hogy két hónapon belül megkezdődhet a menekültek hazatérése. Ennek kritériumait egyelőre nem határozták meg, és nem tudtak megállapodni a program időtartamáról sem. Jogvédő szervezetek hangoztatták, hogy kétségeik vannak a megállapodással kapcsolatban, és kijelentették, hogy független megfigyelőknek részt kell venniük a hazatelepítési folyamatban. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a jogvédő szervezetek a szombati megállapodás után is ragaszkodnak-e külső megfigyelők jelenlétéhez a programban.

Bill Frelick, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet menekültjogokkal foglalkozó igazgatója pénteken azt mondta: “Az a feltételezés, hogy Mianmar tárt karokkal várja vissza őket településeik romjai közé, nevetséges.” A nemzetközi közösségnek ahelyett, hogy bedőlt volna egy reklámfogásnak, világossá kellett volna tennie: a rohingják hazatelepítése nem történhet meg a biztonságukat szavatoló nemzetközi megfigyelők nélkül. Frelick szerint fel kell hagyni azzal az elképzeléssel is, hogy hazatérésük után ismét menekülttáborokban helyezik el őket. Vissza kell szolgáltatni földjeiket, és újjáépíteni lerombolt otthonukat – tette hozzá.

Maga az UNHCR is hangsúlyozta pénteken: Arakán mianmari szövetségi államban nincsenek meg a szükséges feltételek az emberek biztonságos és fenntartható visszatelepítéséhez. Adrian Edwards szóvivő kiemelte: az UNHCR kész segíteni, de még nem láthatták a csütörtökön aláírt dokumentumot. Fontosnak nevezte, hogy a visszaküldött emberek végül ne gettókban vagy kényszerű elszigeteltségben éljenek. Mianmarból több mint 600 ezer rohingja menekült el augusztus óta a szomszédos Bangladesbe a mianmari hadsereg “tisztogató” műveletei miatt. Az UNHCR szerint Arakánban az etnikai tisztogatás iskolapéldája történt. A területen mintegy egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, mert a mianmari vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem hajlandó adni nekik.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »