Az energiatárolásba is beszállna a Mátrai Erőmű Zrt.

Az energiatárolásba is beszállna a Mátrai Erőmű Zrt.

Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke az MTI-nek elmondta: a fejlesztéseket egyebek mellett a jelenlegi olcsó és piactorzító, ám sokáig fenn nem tartható áram árak is indokolják. A 74 százalékban a német RWE Power AG., illetve az EnBW csoport tulajdonában, valamint 26 százalékban a Magyar Villamos Művek Zrt. birtokában lévő cég vezetője közölte: a németországi szubvencionált megújuló villamosenergia-termelés érezhetően torzítja a közép-európai árakat.

Az Északi-tenger partvidékén működő német szélerőmű-parkok által termelt energiát csak a lengyel hálózaton keresztül lehet elszállítani, ami zavarokat okoz az ottani rendszerben, ez pedig az európai tőzsdéken árcsökkenéshez vezet. A torzulás pedig az egész közép-európai térségre kihat – jegyezte meg. Bár ez az állapot nem tartós, de hozzájárul a hagyományos termelés visszaszorulásához, és amikor a jelenlegi állapot megszűnik, nem áll rendelkezésre majd az áramellátáshoz szükséges kellő kapacitás Közép-Európában. Márpedig megszűnik, mert a német kormány felismerte, hogy milyen zavarokat okoz a szubvencionált megújuló villamosenergia termelés, ezért leépíti a támogatásokat – fejtette ki.

A német gazdasági kormányzat emellett egy, a megújuló energia szállítási nehézségeit megoldó észak-dél irányú, Németországon belüli nagyfeszültségű hálózat kiépítéséről is döntött. Ez várhatóan 2020-ra el is készül – tette hozzá.
Azt is számításba kell venni, hogy a fukusimai katasztrófa után Németország az atomenergia-termelés 2022-ig történő leállításáról döntött, ezzel pedig megszűnnek a német energiarendszerben keletkező többletek. Az alacsony áramárat eredményező jelenlegi többletkapacitások így az évtized végére megszűnnek – figyelmeztetett. Valaska József ezért helyesnek tartotta a magyar kormányzat új termelőkapacitások létesítését kezdeményező döntését, a paksi atomerőmű és a Mátrai Erőmű várt fejlesztését is. “Azokban az országokban, ahol nem tudják megvédeni a villamosenergia termelőiket, ott a kapacitások leépülnek, az évtized végére pedig kapacitáshiány alakul ki” – mondta.
Közölte azt is: a Mátrai Erőmű stratégiája teljes egészében a magyar országgyűlés által elfogadott energiapolitikára épül, három alappillére van, amelyek közül a legfontosabb a szénalapú villamosenergia termelés hosszútávú fenntartása. Ezt a Magyarország egyetlen hosszútávon rendelkezésre álló energetikai nyersanyagára, a Visonta-Bükkábrány-Füzesabony térségében fellehető kétmilliárd tonnányi lignitvagyonra alapozzák. Ebből a jelenlegi technikai eszközökkel egymilliárd tonnát lehet gazdaságosan kitermelni, amely – a mostani szénfelhasználást tekintve – 120 évre elegendő. A másik alappillért a megújuló energiatermelés bővítése, a harmadikat az energiatárolási piacra történő belépésük jelenti.

A Mátrai Erőmű jelenlegi, 884 megawattos szénalapú energia termelőegységeit a 2020-as évek közepére leállítják, ezért egy új, várhatóan 500 megawatt teljesítményű erőművi egység telepítésének előkészítésén dolgozik a cég. Az új blokk már szén-dioxid-leválasztó berendezéssel fog rendelkezni, amely az EU klímapolitikája mellett is lehetővé teszi a hosszútávú, akár a 2050-es évekig való működést. A szén-dioxid-szegény technológia alkalmazásával metánná alakítják át a szén-dioxidot, amelyet betáplálnak a földgázrendszerbe.

Az elnök ismertette, a megújuló energiatermelésben két területen van jelen az erőmű. A kelet-magyarországi mezőgazdaság melléktermékeként jelentkező, évi 500 millió kilowatt elektromos áramot termelő biomasszák hasznosításában, illetve a jelenleg egy 16 megawattos egységgel rendelkező napenergia termelésben. Az erőmű mindkét területen növekedést tervez: az előbbit – részben a megszűnt biomassza-erőművek miatt kieső termelés pótlására – jövő évtől 750 millió kilowattra növelik. A napenergia-hasznosítás területén pedig Visontán és Bükkábrányban építendő naperőmű parkokkal 60 megawattra bővítik kapacitást 2017-18 során.

A harmadik pillért a Mátrai Erőműnek a energiatárolási piacra való belépése jelenti, amit az erőművi és a lakossági megújuló energiatermelés, főleg a napelemek elterjedéséből fakadó igény indokol. Valaska József kifejtette: amíg a megújuló energiamennyiség nem volt jelentős, a hagyományos erőművek szabályozásával ki lehetett küszöbölni az energiacsúcsokat és -völgyeket. Mostanra azonban Magyarországon is szükségessé vált az energiatároló-kapacitások kiépítése. Ez megoldható a környezetbe illesztett “vizes” – egy magasabb és egy alacsonyabb területen lévő tározóban lévő víz kinetikus energiáját kihasználó – rendszer kiépítésével, vagy nagyteljesítményű szilárd akkumulátorok alkalmazásával.

Mivel azonban Magyarországon minden 300 méternél magasabb hegy a Natura2000-es környezetvédelmi szabályozás hatálya alá esik, a kormányzat általában idegenkedik a “vizes” megoldástól. Pedig – húzta alá – ma már ezeket a rendszereket a föld alatt is ki lehet építeni, így csak a gazdag növény- és állatvilágnak is otthont adó tavak láthatók a felszínen. Ilyen tározók találhatók például Ausztriában, Németországban és Franciaországban is.
Hozzátette: a “vizes” tározóval akár több napig is tárolható a villamos energia, a szilárd alapú, akkumulátoros tároló 6-8 órára képes ezt megoldani. “Ma ugyan dúskálunk az olcsó villamos energiában, ám ezen állapot mögött nincs tartósan fenntartható közgazdasági háttér, azt az egyébként lassan lecsengő németországi szubvencionált termelés idézte elő” – mondta.


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »