Az életük árán is megvédték a Szent Koronát

A koronaőrség laktanyája a Váralja utca 14-ben volt. 1944-telén Budapest ostrománál az épület súlyosan megsérült majd 1945 után a vár és a környező épületeknek helyre állításánál  az alsó szintig visszabontották, és egy egyszerű lapos tetővel látták el. Napjainkban is így hasznosítják , nem is sejtve hogy milyen különleges alakulat épülete volt!
Magyar Királyi Koronaőrség

1871-ben királyi rendelet született a Szent Korona őrzéséről.

Megszületett a Magyar Királyi Koronaőrség, a két országos koronaőr alárendeltségébe tartozó független alakulat.

Magyar Királyi Koronaőrség vagy közhasználatban Koronaőrség a magyar Szent Koronának és egyéb koronázási és országos jelvényeknek őrzésére felállított önálló díszcsapat volt.

Őrszolgálaton kívül még a hivatalos istentiszteleteknél, országos ünnepélyeknél és az udvari fogadtatásoknál is mint díszőrséget alkalmazták.

Koronázási jelvényeink, különösen a magyar Szent Korona mindig különös védelmet élvezett.

A Korona biztonságának legfőbb őrei a koronaőrök voltak

A legtöbb koronaőrt Jutason képezték ki, mely az ország egyik legkeményebb tisztképzője volt.

Itt kapták meg azt a tudást és keménységet, mely alkalmassá tette őket arra, hogy a Szent Koronát és a hozzátartozó drágaságokat akár életük árán is, de megvédjék.

A kemény kiképzés mellett balettmester tanította őket arra, hogyan lépjenek méltóságteljesen és tisztelettudóan egyetlen koppanás nélkül a Szent Korona és a Szent Jobb kísérésekor!

Külön szervezetet alkottak a honvédségen belül, mely teljesen politika mentességet képezett.

Ezalatt az értendő, hogy a koronaőröknek csak saját parancsnokuk vagy a miniszterelnök adhatott utasítást, de csakis addig, amíg a Szent Korona érdekeit képviselte a parancs.

A századforduló és 1909 közt a koronaőrség jelentős átszervezésen esett át.

Alezredesig növelték a parancsnoki beosztásban rendszeresített rendfokozatot, a legénységi állományt a honvédségi őrmesterekkel egyenrangúnak nyilvánították, ami fokozta a koronaőrség elit alakulat jellegét.

Új, a korábbinál is díszesebb egyenruhát rendszeresítettek. A magasított díszföveget madárszárny alakú tollforgó díszítette, fehér kócsagtollakkal, a föveg homlokrészén nagy méretű címerdísszel.
A díszatilla zöld, a nadrág vörös, a köpeny fehér anyagból készült, a nemzeti színek hangsúlyozása céljából.

Fegyverzetük díszkard és vibárd.

Rendelkeztek szolgálati és kimenő öltözettel is.

A koronaőrség 24 főből állt, ehhez tartozott még 5 fő küldönc és 2 fő polgári alkalmazott.

A koronaőrség parancsnokát törzstiszti rangban – 1920 után – a kormányzó nevezte ki. Az utolsó parancsnok Pajtás Ernő volt, helyettese Vály István alezredes.

A 24 fős koronaőrség kizárólag tiszthelyettesekből állt: 1 alhadnagy, 7 főtörzsőrmester és 16 törzsőrmester.

Fotó:Koronaőrség

magyartudat.com

 


Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »