Az elátkozott Rác fürdő

Az elátkozott Rác fürdő

Enyhén szólva luxus, ha Európa egyik legjelentősebb fürdővárosában megújul egy olyan sok száz éves létesítmény, mint a Rác fürdő, s az hatodik éve üresen áll, műszakilag romlik. A 11 milliárdos beruházást a 2010 előtti városvezetés indította 14 évvel ezelőtt, akkori szokás szerint magántőke bevonásával, többnyire hitelből. A jogi és pénzügyi útvesztőkből, hitelek, csődeljárások és -egyezségek, nyomozások és kormányrendeletek spiráljából ma már nagyon nehezen emelhető ki ez a csodálatos fürdő, amelynek titkai feltárására lapunk is csak kísérletet tehet.

A Rác fürdő hat éve csaknem 11 milliárdos beruházással elkészült, de azóta üresen és kihasználatlanul áll, a létesítmény homlokzatán olvasható XIX. századi elnevezéssel élve a „Rácz-fürdő” Budapest gyöngyszeme lehetne. A különféle fondorlatos gazdasági és politikai okokból a budapestiek és az idelátogató turisták elől is elzárt, az évek múlásával csak romló állapotú „ásvány gőz-fürdő” Ybl Miklós remekműve. Mint később azonban kiderül, nem túlzás, itt évszázadok történelme találkozhatna a XXI. századdal.

Adj el mindent!

Egy júniusi reggelen itt várakozunk kollégámmal a birtokon belüli Rác Nosztalgia Kft. és Rác Beruházó Kft. egyik tulajdonosára, Prekuta Bálintra. Előbbi gazdasági társaságban a Demszky-féle városvezetés idején, vagy másfél évtizeddel ezelőtt 25 százaléknyi részesedést szerzett a főváros a gyors felújítás reményében. Az akkori várospolitika nagyjából úgy szólt: adj el mindent, vagy ha nem, bízd a fejlesztést magántőkére busás haszonért.

Erre később visszatérünk, de van még néhány perc a megbeszélt időpontig, ezért szemügyre vesszük a fürdő külsejét, amelyet első ránézésre is megviselt a magány. A bejárati rész salétromosodik, az egyik ablakon betekintve látjuk, hogy a terem mennyezete beázott. Az üvegfallal elválasztott másik, a szint alatti bejáratot, benne egy talán csak próbaként működtetett lifttel, a por és a kosz lepi el. – Miért éri ez meg bárkinek is? – morfondírozunk, miközben megérkezik az üzletember egy biztonsági őr kíséretében.

A tekergős lépcsőkön rövid időn belül az Ybl-féle fürdőcsarnokhoz jutunk. A látvány úgy is lenyűgöző, hogy látszik, sok javítanivaló lenne itt a 2010 óta várt megnyitás előtt.

Dicső múlt

– Johann Nepomuk Heinrich de Omoravitza (Ómoraviczai Heinrich Nepomuk János orvos, aki magyarnak vallotta magát) volt az 1860-as években a mai nevén Rác fürdő tulajdonosa – halljuk a történetet. – Ő újíttatta fel és alakíttatta át az először Zsigmond király idejében, a XV. században létrehozott fürdőházat, majd a helyén a török korban, csaknem 500 éve építtetett fürdőt. A doktor akkor Ybl Miklóst bízta meg a tervezéssel, és rá alig 150 évre az ükunokája, Stephen Heinrich megalakította Magyarországon az Omorovicza céget, és kiváló minőségű kozmetikai, szépségápolási termékeket gyártanak. Itt is van belőlük – mutatott a fürdőben elhelyezett kis asztalkán lévő bőrápoló szerekre Prekuta Bálint. Az Omorovicza éppen a múlt hétvégén rendezett itt meghívott vendégeinek egy kereskedelmi bemutatót.

A medencében víz van, de csak csapvíz.

– A tizennégy medencés fürdőnk jelenleg használhatatlan. Jogerős használatba- vételi engedélyünk hat éve van, de működési engedélyünk nincs – mondta kalauzunk, aki szerint ilyet a jelenlegi helyzetben nem is lenne értelme kérelmezni. – Jellemző, hogy először a fővárosi önkormányzatnál érdeklődtünk, ahol azt közölték: a Demszky-korszakban, 2002-ben indított beruházásról 2013-ban kötöttek csődegyezséget a magántulajdonosokkal, de egy ideje már ők sem látták a fürdőt.

Prekuta Bálint azonban először csak arról beszél, ami „szép”.

– Ybl hihetetlen tudását mutatja a nyolcszögletű medencés fürdőcsarnok: a mai ember szemének furcsa, függőleges épülettengely. Ha a medence és a kupola középpontjában látható nyolcágú csillagot összekötnénk, és megpörgetnénk ezt a képzeletbeli tengelyt, bárhol is állítanánk meg, mindig ugyanazt a képet látnánk – mondja. Továbbmegyünk. A zuhanyzók is Ybl zsenialitását mutatják: ő ugyanis már 150 éve kitalálta a nyomásautomatizálást. Most ki van kapcsolva, egy csepp víz sem jön. Normál működés esetén ha beállnánk a kialakított „zuhanyfülkékbe”, elindulna a víz, minden elektromosság nélkül. Volna itt egy hideg vizes zuhatag, mellette egy 42 Celsius-fokos termálmedence – ha volna víz. Látunk egy, ma már díszítőelemként ható ülőkádat tiszta rézből, odébb meg az elvben 14 Celsius-fokos hűtőmedencét.

Az eredetileg 1865-ben épült, 32–36 Celsius-fokos medenceteret, majd a rá öt évre kialakított zuhanycsarnokot teljesen újjá kellett építeni az eredeti tervek és végül Dévényi Tamás építész, vezető tervező kutatómunkája és annak alapján készített makettje szerint. Az épületet ugyanis 1944-ben bombatalálat érte, majd 1963-ban végleg lebontották. Ezen a részen működött az ezredfordulóig a legendás Rác kert murvás terasza.

Úri közönség

– Olyan épületegyüttes-részt építtettünk vissza, amely ugyanúgy néz ki, mint eredetileg, ugyanazokat az anyagokat, mintákat, színeket, méreteket alkalmaztuk. Az 1870-es években Európa második-harmadik legjobb fürdőjének számított a Rác fürdő. Az akkori úri közönség, az elit járt ide – ismerteti Prekuta Bálint, aki rámutat egy rézcsövekből álló „zuhanykabinra”: felül egy vécélehúzóhoz hasonló lánc függ, amelyet meghúzva a függőleges csövekből oldalról spriccelt a víz nagy erővel. Ez volt a XIX. századi jakuzzi, mint ahogy a különböző méretű zuhanyfejek is a testrészek vízmasszázsát szolgálták. Az öltözők a pincében vannak. Ha üzemelne a fürdő, a vendégeket egyből a föld alá terelnék, ahol 301 öltözőszekrény található. Az első szintbeli folyosó az előtér, ahonnan el lehet jutni az Ybl-féle medencékhez, az emeleti szaunákhoz (ebből háromféle van: nagy, kényelmes és panorámás), a gőzfürdőkbe, pihenőbe, sókamrába, vagy akár ihatnának egy pohár italt a narancsbárból.

http://mno.hu/

– A török fürdő fölött 22 kezelőhelyiség van. Budapesten mi adhatnánk a lehető legszélesebb szolgáltatást ezen a területen – tudatta a vállalkozó, aki szerint az épületre és a berendezésre, eszközökre együttesen nem kellene többet költeni 800 millió forintnál. A beruházás mindennel együtt eddig több mint 11 milliárd forintba került. Eredetileg 4,5 milliárd forintról volt szó még 2004-ben.

– Ebben az akkori elképzelés szerint benne volt egy 55 szobás, 4 csillagos hotel, és az ugyancsak 4 csillagos minőségben tervezett, csaknem 6000 négyzetméteres fürdőépület. Jelenleg havi 1,8 millió forint plusz áfát kell fizetnünk az épület őrzésvédelméért, miközben a nem esedékes tartozásunk nem több mint 600 millió forint – cáfolja Prekuta Bálint az ennek csaknem a duplájáról szóló sajtóhíreket. Szerinte a legutóbbi kormánydöntés egyértelmű: ha társával, Valkó Csabával együtt nem tudják megoldani, hogy magántőkét vonjanak be a megépült fürdő megnyitásához és üzemeltetéséhez, az elmaradt költségek kifizetéséhez, s elrendelnék a fizetésképtelenséget, akkor megindulna a felszámolás.

A főváros 1997-ben, az állami vagyonátadó bizottság döntésével kapta meg a Rác fürdő ingatlanát azzal a szigorú feltétellel, hogy öt éven belül fel kell újítania – idézte fel a történetet Prekuta Bálint. Ezért jött létre a Rác Nosztalgia Kft. a fővárossal 75-25 százalékos arányban. Az előbbi cég lett a fő tulajdonos.

– E szerződés alapján rendelkezésre bocsátották a fürdőt, de csak a felépítményt, azzal a megkötéssel, hogy mindenért beruházókén kizárólagosan mi felelünk, így a szükséges források előteremtéséért, a majdani üzemeltetésért is száz százalékig terjedő finanszírozással, hitelfelvétel esetén az önerő biztosításával. Ellenben ha később bármilyen profit keletkezik, annak 25 százalékát megkapja a főváros.

A Rác fürdő 2002-ben bezárt, és a Rác Nosztalgia Kft. egy 1749 négyzetméter alapterületű, romos, elavult épületet vett át. Ebből építettek 2010-re egy 9600 négyzetméteres fürdőt és egy 7900 négyzetméter összterületű hotelt.

Tarlós szerepe

– A hotel üzemeltetésére először a Kempinskivel szerződtünk – folytatja Prekuta –, majd kiderült, ők egy másik szerződés miatt nem teljesíthetnek, ekkor hoztuk be az olasz Baglioni szállodaláncot. Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármesternek vitathatatlanul nagy szerepe volt abban, hogy 2013-ban csődegyezséget köthettünk, és akkor még úgy tűnt, hogy végig is tudjuk vinni az eredeti megállapodásunkat. Azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a fejlesztésre kötött hitelszerződésünket, ezt követően kértünk csődvédelmet. A hitelösszeg először 3,2 milliárd forint volt, ez kiegészült közel 6,4 milliárdra. A főváros végül 33 százalékos áron megvásárolta az MFB-hitelt és a tartozásainkat, amelyeket a csődegyezség megkötése óta már 100 százalékként kérne vissza a főváros. Próbáltunk különféle alternatív banki finanszírozókat bevonni az ügyletbe, akik a nyitáshoz szükséges költségeket kifizetik, de hiába. Úgy tűnik, a főváros semmilyen kompromisszumos megoldásban nem érdekelt.

– Ma már az összes ingatlanon a főváros biztosítéka van bejegyezve, sehol nem találni olyan bankot, amely az előzmények ismeretében bármit is finanszírozna. Márpedig a Rác Nosztalgia Kft. kötelezettsége, hogy az MFB által 33 százalékon eladott követelést 30 év alatt száz százalékban visszafizesse. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha kinyitunk, ha van bevétel. A nyitáshoz azonban a főváros engedélye, hozzájárulása kell. A felszámolás elkerülésére egy olyan tőkebefektető társ bevonását javasoljuk, akivel már tárgyaltunk. Jövő tavasszal végre az egész komplexumot megnyithatnánk, ehhez azonban új egyezséget kell kötnünk Budapesttel – hangsúlyozza Prekuta Bálint, aki szerint ez az utolsó lehetőség.

Idén július 30-ig folytatódhat a Rác fürdő fejlesztéséhez igényelt állami hitelek ügyében zajló nyomozás – közölte lapunkkal Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője. A magántőke-bevonásos beruházást a Fővárosi Közgyűlés korábbi MSZP–SZDSZ-es többsége hagyta jóvá. Az akkori ellenzék, a Fidesz–KDNP hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, a beruházás ügyében másfél évig nyomozott a BRFK, de azt a nyomozást megszüntették. Demszky Gábor volt főpolgármester még 2009-ben is kijelentette: „A Rác fürdő felújítása során a főváros nem szenved vagyonvesztést, sokkal inkább gyarapodik a vagyona.” A főváros egy fillért sem fizetett, magával a Rác fürdővel szállt be az üzletbe.

Kifogásolnak a jelenlegi kormánypártok

A jelenlegi kormánypártok egyrészt kifogásolták, hogy az eredeti szerződés szerint a magántársaság kedvezményesen kaphatta volna a vizet, és ingyen használhatná a területet is. Információnk szerint eredetileg valóban a mindenkori alapkitermelési költség plusz tízforintos literenkénti vízdíjat kellene fizetniük a beruházóknak a működtetés során. Ehhez képest 2013-ban a csődegyezségi megállapodásban már köbméterenként 93 forintos díjat határoztak meg. A korábbi ingyenes földhasználat helyett pedig éves szinten 50 millió forintot kellene fizetniük.

Az MFB-hitelügylettel kapcsolatos büntetőeljárás 2013 októberében indult. Egy feljelentés alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kezdett vizsgálódni a 6,4 milliárdos hitel, egyben a 750 milliós Széchenyi-terves támogatási pénz ügyében.

Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén döntött arról, hogy az általa létrehozott Rác Fürdő Eszközkezelő (Rek) Kft. megszerezhesse és megnyithassa a fürdőt és a hotelt, kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását a Rác Nosztalgia Kft.-t és Rác Beruházó Kft. ellen.

Az eljárás egyébként a mai napig nem indult meg. A közgyűlés akkor felkérte a főpolgármestert, hogy tegyen meg minden intézkedést ahhoz, hogy a Rác Nosztalgia Kft.-t és Rác Beruházó Kft.-t stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítsék. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis ezzel a lépéssel – ha a felszámolásról szóló bírósági határozatok jogerőre emelkednek – felszámolóként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jár el, és az eljárást, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelőnek rendelik ki, a rendes felszámolási határidőnél rövidebb idő alatt köteles lebonyolítani.

Az erről szóló kormányrendeletek a Magyar Közlönyben idén június 14-én jelentek meg.

– Azt várjuk, hogy felgyorsuljon a felszámolás folyamata, birtokon belül legyünk és a Rác fürdőt mielőbb megnyithassuk – válaszolta kérdésünkre Bagdy Gábor kormánypárti főpolgármester-helyettes. Hozzáfűzte: az még nem dőlt el, hogy a fürdőt és a hotelt külön vagy együtt működtetné-e Budapest a jövőben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »