Az Egyesült Államok kilép az UNESCO-ból

Az Egyesült Államok kilép az UNESCO-ból

WASHINGTON. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2018 végi határidõvel kilép az UNESCO-ból, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébõl.

A döntés bejelentésekor a külügyminisztérium a szervezet állítólagos Izrael-ellenességére és az általa szükségesnek tartott reformok hiányára hivatkozott. 

A külügyi közlemény szerint a  2018. december 31-tõl hatályos döntés meghozatala "nem volt könnyû". Az amerikai álláspont szerint a szervezetnek "alapvetõ reformokra van szüksége". 

Washington az állandó tagság helyett megfigyelõi státuszt kíván majd fenntartani az ENSZ párizsi székhelyû szervezetében.     

“A döntés, melynek meghozatalát nem vettük könnyedén, az Egyesült Államok aggodalmát tükrözi az Unesco növekvõ pénzügyi hátralékaival kapcsolatban, emellett a szervezet alapvetõ reformjának szükségességére és az Izrael-ellenes elfogultságára hívja fel a figyelmet” – írják.

2011 óta gyülekeznek a viharfelhõk

Az elõzõ amerikai elnök, Barack Obama kormányzata 2011-ben beszüntette a tagsági díj fizetését, mert a szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Palesztin Hatóságot. A pénzügyi hozzájárulás elmaradása miatt Washington 2013-ban elveszítette szavazati jogát.   

Az amerikai külügyminisztérium ugyan megtartotta párizsi székhelyén az UNESCO-titkárságot, de arra próbálta rávenni a szervezet vezetõségét, hogy gondolják át a döntés politikai következményeit – írja az amerikai Time magazin.

2017. október 12-én amerikai tisztviselõk is megerõsítették a kilépési szándékot, de nevüket nem fedték fel, mivel hivatalosan nem kaptak engedélyt a döntés nyilvános megvitatására. A döntés nyilvánosságra hozatalának idõpontja is érdekes: az UNESCO ezen a héten választ új elnököt a pénzügyi gondok és a palesztin tagság miatti megosztó hangulat közepette. Az új elnököt titkos szavazás során választják meg.

Az UNESCO fõigazgatója sajnálatát fejezte ki Washington kilépése miatt

Mély sajnálatát fejezte ki csütörtökön Irina Bokova, az UNESCO fõigazgatója amiatt, hogy az Egyesült Államok úgy döntött: kilép az ENSZ szakosított szervezetébõl.

Washington kilépése veszteség az ENSZ-családnak, veszteség a multilateralizmus számára – reagált a fõigazgató az Egyesült Államok bejelentésére.

Washington lépését az amerikai külügyminisztérium részben a párizsi székhelyû szervezet állítólagos Izrael-ellenességével magyarázta. Bokova erre reagálva közleményében számba vette az UNESCO egy sor olyan intézkedését, amelyet az Egyesült Államokkal közösen hozott az antiszemitizmus ellen.

A béke és biztonság fenntartásáért küzdenek

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, létrehozásáról 1945. november 16-án állapodtak meg 44 állam jelenlétében. A szervezet alkotmánya egy évvel késõbb lépett hatályba, miután 20 állam ratifikálta. Jelenleg 195 tagállama és 10 társult állama van, a tagállamok a csatlakozást követõen nemzeti bizottságot állítanak fel az UNESCO Nemzeti Bizottságainak Alapszabálya szerint.

Az UNESCO-t abban a szellemiségben hívták életre 1945-ben, hogy az emberiség „intellektuális és morális szolidaritását” elõsegítse a nemzetek és népek közötti tartós béke megteremtése érdekében. Az UNESCO Alkotmánya is ezen célok mentén került megfogalmazásra.

A lefektetett alapelvek értelmében a szervezet fõ tevékenysége, „hogy a béke és biztonság fenntartását azáltal segíti elõ, hogy a nevelés, a tudomány és a kultúra révén szorosabbra fûzi a nemzetek közötti együttmûködést a célból, hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára világszerte biztosítsa az igazság, a törvény és ama emberi jogok és alapvetõ szabadságjogok tiszteletben tartását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az összes népek javára elismer”. Tehát az UNESCO mandátuma szerint intellektuális és etikai mûhelyként, referencia-központként, nemzetközi etikai normák kidolgozójaként és konszenzusteremtõ fórumként kíván mûködni.

Az UNESCO dönt a világörökség helyszíneirõl is, legutóbb júliusban a ciszjordániai Hebron városát nyilvánította a palesztin világörökség helyszínévé.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »