Az egészségügyi államtitkárság is felült a vegyipari lobbinak

Az egészségügyi államtitkárság is felült a vegyipari lobbinak

Egyre világosabban kirajzolódik a frontvonal a glifozát-háborúban, és csapataink úgy tűnik, hogy a rossz oldalra keveredtek. Most például az Egészségügyért Felelős Államtitkárság árulta el, hogy egy washingtoni központi lobbiszervezet véleményét tartja követendőnek.

Emlékezetes, hogy az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága hétfői ülésén a megismerhettük a Földművelésügyi Minisztérium (FM) glifozáttal kapcsolatos támogató véleményét. Az ülésen az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) is képviseltette magát (dr. Bíró Krisztina, a Közegészségügyi, Járványügyi, Egészségügyi Igazgatási és Védelmi Osztály vezetője), lapunk írásban fordult az egészségügyért is felelős tárcához, hogy tájékoztasson minket a növényvédő szerrel kapcsolatos álláspontjáról.

A vita

A vita abban áll, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) A2, azaz az “emberben feltehetőleg rákkeltő” kategóriába sorolta a glifozátot. Azonban az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági hatósága (EFSA) a BfR német szövetségi kockázatelemző intézet jelentése alapján nem tartotta indokoltnak a vegyszer „emberi karcinogénként” való besorolását.

Ugyanakkor a glifozáthatóanyag-tartalmú szerek használati engedélye július 1-jén lejár az Európai Unióban, ami komoly érvágást jelentene az olyan multinacionális agrárkémiai vállalatoknak, mint például az amerikai Monsanto.

Tehát a tét nem kicsi.

Az EMMI az alábbi kiegészítéssel szolgált lapunknak.

Az Európai Unióban forgalomba kerülő vegyi anyagokat az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet) kritériumai szerint kell osztályozni. A CLP rendelet előírásai a növényvédő szerekre és azok hatóanyagaira is kiterjednek. Az osztályozási felelősség a vegyi anyagok (és keverékek) forgalomba hozóit terheli, ugyanakkor a CLP rendelet tartalmaz egy olyan listát (a rendelet VI. melléklete), amely meghatározza egyes anyagok Európai Unióban kötelezően alkalmazandó, úgynevezett harmonizált (egységes) osztályozását.

A glifozát szerepel ezen a listán, a jelenleg érvényben lévő harmonizált osztályozása a súlyos szemkárosító és vízi környezetet veszélyeztető tulajdonságaira és a vonatkozó CLP veszélyességi osztályokra terjed ki.

A tárca továbbá jelezte, hogy Németország, mint a hatóanyagot értékelő tagállam, 2016. március 17-én a harmonizált osztályozás megváltoztatására vonatkozó javaslatot (úgynevezett CLH dossziét) nyújtott be az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (ECHA), a CLP rendeletben meghatározott eljárási rendnek megfelelően. A dosszié tartalma még nem nyilvános, de az elérhető információk szerint a javaslat a jelenlegi harmonizált osztályozásnak kizárólag egy további CLP veszélyességi osztállyal történő kiegészítésére terjed ki (célszervi károsító).

Az államtitkárság válaszában felhívta a figyelmet a FAO/WHO közös peszticid szakértői csoportjának 2016. májusban megjelent jelentésére is, melyben a glifozát értékelésére vonatkozóan az szerepel, hogy a glifozát rákkeltő potenciálja rágcsálókban a humán szempontból releváns dózisokban nem bizonyított, így a bizottság álláspontja szerint nem valószínűsíthető rákkeltő hatás emberekben az élelmiszerekkel való bevitel esetén.

Forgóajtó-jelenség

Csakhogy, a hivatkozott FAO/WHO közös egyeztetés elnöke az az Alan Boobis professzor volt, aki társelnöke a dallamos nevű Nemzetközi Élettudományi Intézet (International Life Science Institute – ILSI) európai szervezetének. Sőt, a jelentés elkészítésében részt vett Angelo Moretto professzor is, aki szintén kötődik az ILSI-hez, és persze az EFSA-hoz is.

Az ILSI nem az, aminek elsőre látszik/hangzik! (S bár a magyar közbeszédben nem forog az intézet neve, néhány évvel ezelőtt a Bánáti Diána-féle botrány kapcsán magyar kötödése is volt).

ILSI

Az intézet nem más, mint a bolygó legnagyobb ipari mezőgazdasági lobbiszervezete. A washingtoni székhelyű intézet 1978-ban alakult, működését a világ legerősebb, részben mezőgazdasági érdekeltségű nagyvállalatai – mint a BASF, a Bayer, a Cargill, a Coca-Cola, a Danone, a Dow AgroSciences, a DuPont, a Kraft, a Monsanto, a Nestlé, a Pioneer, a Syngenta, vagy az Unilever – támogatják.

“Az ILSI behálózta a világot”

– vall erről könyvében José Bové francia EP-képviselő (Rablás Brüsszelben, 2015). Az intézet alközpontokat, szakbizottságokat, tudományos alapokat hoz létre; a célja:

“a tudomány előre vitele, eredményeinek összegzése, rendszerezése és terjesztése”.

Kinek jutna eszébe óvakodni egy nemzetközi élettudományi intézettől? Pedig az ILSI szakértői (akik valóban nem kóklerek!) szolgáltatják azokat tudományos jelentéseket, amelyekre aztán a politikai döntéshozók támaszkodnak. De mennyire lehet független egy olyan tudományos intézet véleménye például a glifozátról, amelyet az a Monsanto dotál (2012-ben is 500 ezer dollárral), amely portfóliójának egyik legfontosabb terméke a Roundup nevű glifozát hatóanyagú totális gyomirtó?!

A szakértő meglepődött

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője meglepetéssel fogadta, hogy az EMMI válaszában nem említi meg az IARC jelentését, holott hazánk is tagja a WHO-nak. Lapunkkal közölt véleménye szerint az elővigyázatosság elve legalább annyit megkövetelne a tárcától, hogy ilyen jelentős, a mindennapi egészségünket ilyen mértékben befolyásoló információ kapcsán legalább kérdéseket tegyen fel, és ne fogadja el kritika nélkül az EFSA véleményét.

 

A szakértő emlékeztetett, hogy környezetvédelmi, egészségügyi szervezetek már tavaly arra szólították fel Vytenis Andriukaitis, élelmiszer-biztonságért is felelős EU-biztos, hogy tiltsa be addig a glifozát használatát, amíg egy valóban független szakértői vizsgálat nem értékeli a szer emberre gyakorolt hatását

 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »