Az eddig véltnél évtizedekkel korábban kezdődhetett a globális felmelegedés

Az eddig véltnél évtizedekkel korábban kezdődhetett a globális felmelegedés

Az eddig véltnél néhány évtizeddel korábban kezdődhetett az ember által előidézett globális felmelegedés egy új tanulmány szerint. A tanulmány eredményei eltérnek a korábbi kutatásokétól, köztük a híres “hokiütő-elmélettől” is, amely a drámai felmelegedés kezdetének a 20. század elejét jelölte meg. 

A mikroorganizmusok, korallok, fák évgyűrűi, barlangi és jégminták vizsgálatán, valamint számítógépes szimulációkon alapuló tanulmány szerint a 19. század vége helyett már az 1850-es évek közepén elkezdődhetett az akkor még enyhe, alig észrevehető, az emberi tevékenység hatására fellépő melegedés Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában.

Abban az időben még a fosszilis energiahordozók égetéséből felszabaduló gázok mennyisége kifejezetten alacsony volt a maihoz képest. Mindez arra enged következtetni, hogy a klíma viszonylag gyorsan reagál az üvegháztartású gázok jelenlétének változására – magyarázta Nerilie Abram, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója, a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Hozzátette: a Föld 1850 és 1880 között valószínűleg 0,2 Celsius-fokkal melegedett, ami eltörpül az elmúlt harminc évben tapasztalt fél Celsius-fokos emelkedés mellett. A felmelegedés kezdetének meghatározása nem csupán történeti kérdés. Egy korábban kezdődött klímaváltozás a jövőre nézve rosszabb kilátásokat jelenthet a korábban előre jelzettnél, ha nem sikerül szabályozni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A tudós szerint ugyanakkor mindez utalhat arra is, hogy a Föld klímája gyorsabban helyreállhat, amennyiben sikerül globálisan korlátozni a fosszilis energiaforrások égetését. A tanulmány eredményei eltérnek a korábbi kutatásokétól, köztük a híres “hokiütő-elmélettől” is, amely a drámai felmelegedés kezdetének a 20. század elejét jelölte meg. Más tanulmányok ráadásul az 1800-as évek végén egy szokatlan hűlési periódust is kimutattak.

Nerilie Abram szerint a számítógépes szimulációk sokat fejlődtek, évszázadokkal korábbra visszamenőleg is képesek rekonstruálni az éghajlatot, mint a korábbi számítások. Elmondta azt is, hogy saját kutatásához a szokottnál több kiegészítő adatot – fák évgyűrűit és más mintákat – használt, amelyek sok információt nyújtottak az 1880-as éveket megelőző időszak hőmérsékletéről, amikor még nem kezdődött el az időjárási adatok rendszeres feljegyzése.

A hokiütő-elmélet kidolgozójaként ismert klímatudós, Michael Mann ugyanakkor vitatja Nerilie Abram eredményeit, mondván, hogy félreértelmezte az 1800-as évek elején uralkodó hűvösebb klímát. Ahelyett, hogy ezt a jelenséget az akkori két súlyos vulkánkitörésben felszabaduló, a klímát lehűtő részecskék hatásának tekintené, egyszerűen egy hűvösebb kezdőpontként értelmezi, amihez képest a klíma természetes regenerálódása, visszamelegedése már az emberi tevékenység következményének tűnik. Nerilie Abram erre reagálva elmondta, hogy először ők is az éghajlatnak a vulkánkitörések utáni természetes regenerálódására gyanakodtak, azonban a számítógépes szimuláció cáfolta ezt az elképzelést. A helyes hőmérsékleti adatok ugyanis kizárólag akkor jelentek meg a szimulációban, amikor belekalkulálták a modellbe az üvegházhatású gázok kibocsátását is.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »