Az autót mindenek fölé helyező retrográd politika uralkozik Budapesten

A Vasárnapi Hírek május 7-diki lapszámában megjelent interjújában Vitézy Dávid szerint ma Budapesten az autót mindenek fölé helyező retrográd közlekedéspolitika uralkodik, Tarlós stílusát megszokta, és mindenki éreke, hogy a fenntartható módon, tehát tömegközlekedéssel, kerékpárral közlekedők aránya nőjön.

Szerinte Budapesten ma a múlt eszközrendszerével próbálják a jövő közlekedését alakítani, és ebben nem tudott közreműködni.

Arra a kérdés, hogy “Tarlós István mintha előszeretettel próbálná pofozóbábunak használni” őt – rendkívül “bunkó mondatokat” produkálva, azt mondta,

Megszoktam főpolgármester úr igen sajátos stílusát, nem szeretnék belemenni a személyeskedésbe. A vitákból csak a tartalmi részek érdekelnek. A vita pedig többség és kisebbség között van. Az emberek 60 százaléka környezetbarát, fenntartható módon utazik: tömegközlekedéssel, kerékpárral. Ez egy óriási érték. Az, hogy ez az arány megmaradjon, nőjön, mindenki érdeke. Ezzel a korszerű szemlélettel áll szemben a

’70-es évekre jellemző, az autót mindenek fölé helyező retrográd közlekedéspolitika, ami most a fővárosban domináns lett. A ’70-es években egy olyan várospolitika lett úrrá Budapesten, ami egyrészt elkezdte felszámolni a villamoshálózatot, másrészt szimbolikusan megszüntette a felszíni gyalogoskapcsolatokat: a belvárosi csomópontokon csak úgy lehetett átkelni egyik oldalról a másikra, hogy az ember lement egy sötét lyukba (értsd: aluljáróba), és feljött a másik végén – persze lépcsőn. Ez az autók feltétlen primátusát jelentette.

Nagyon sok helyen visszaállítottuk a zebrákat – folytatta, amiket a legnagyobb természetességgel használják az emberek. Sokkal kevesebb a szabálytalanság, a baleset. Ugyanez a helyzet szerinte a kerékpárhálózattal is: ha van infrastruktúra, az emberek biztonságosan használják és inkább betartják a közlekedési szabályokat. Így mindenkinek jobb, az autósoknak is. Ez a tartalmi kérdés.

Emlékeztetett: a még a BKK korábbi vezetése által indított nagy projektek (Széll Kálmán tér felújítása, buszbeszerzés, 1-es villamos megújítása, a Bubi-rendszer kialakítása, fonódó villamos kiépítése, a FUTÁR) lassan lezárulnak. Mára egyetlen fontos, de alapvetően mégis karbantartó jellegű közlekedési projekt maradt a fővárosnál, a 3-as metró felújítása. Az infrastrukturális projektek közül a legfontosabbak tényleg a vasútiak: a reptér bekötése az országos vonathálózatba, ami megdobhatja a főváros versenyképességét. Ugyanígy integrálni kellene a vasutat a budapesti közlekedésbe: a körvasút például keresztezi a 2-es és a 3-as metrót, most mégsem áll meg sehol, nincs csatlakozás. És óriási, 200 milliárd forintos fejlesztési igény van a Nyugati pályaudvar környékén, ahol például csak nagyon jó erőben lévő férfiak képesek meghúzni a váltókart és óriási rozsdaövezetek veszik körbe a pályaudvart. Ott még a 19. század technológiája uralkodik. Helyes prioritás a vasútfejlesztés: az utóbbi 25 évben a budapesti vasúthálózat borzalmasan leromlott.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »