Az aranysakálok csodálatos élete

Az aranysakálok csodálatos élete

A Vad Magyarország és a Vad Szigetköz után újabb természetfilm hódíthatja meg a magyar mozikat. Múlt csütörtök óta vetítik Mosonyi Szabolcs Vad Kunság – A puszta rejtett élete című filmjét, amely lélegzetelállító felvételeken keresztül mutatja be a Kis- és a Nagykunság élővilágát. A második magyar filmhéten a legjobb ismeretterjesztő film díját elnyert alkotás rendezőjét a Kunságról, a sakálokról, forgatás nehézségeiről, és a Vad-sorozat folytatásáról kérdeztük.

Mosonyi Szabolcs Török Zoltán mellett társrendezője és egyik operatőre volt a Vad Magyarország című természetfilmnek, amely hatalmas sikert aratott, világszerte díjak tucatjait seperte be, és a mozikban is szépen teljesített. Török Zoltán – ahogy az a múlt héten vele készített interjúnkból is kiderült – Floridába költözött, hogy az Everglades nemzeti parkról forgasson, Mosonyi Szabolcs pedig alkotótársával, Bagladi Erika producerrel elkészítette a Vad Szigetköz című filmet, amelyet idén a Vad Kunság követett.

A rendező lapunknak elmondta, úgy tervezik, hogy egy önálló részekből álló, ötrészes sorozatot gyártanak Magyarország főbb tájegységeiről, egy folyóvizes, egy állóvizes, egy száraz homokbuckás terület, egy síkság és egy hegyvidék is szerepet kap. „Gondoltuk, hogy ha a Szigetközzel kezdtük, a változatosság kedvéért száraz hely kövesse, ezért adódott a Kunság. A Kiskunságban és a Nagykunságban régebben is dolgoztunk, készítettünk filmeket nemzeti parkok, civil szervezetek megbízásából például túzokokról, tartós szegfűről, ezért megvoltak az alapismereteink” – fejtette ki Mosonyi Szabolcs.

Fotó: Pannonia Entertainment Ltd.

A Vad Kunság többéves kemény munka eredménye. 2012-ben pályáztak a Médiatanácsnál, és 2015 őszére készült el a film. A forgatás komoly kihívás elé állította az alkotókat. Ha kellett, az erdőben éjszakáztak, hogy hajnalban forgathassanak, ha villámlást akartak felvenni, addig üldözték a vihart, amíg nem sikerült elcsípni az égi jelenséget.

Az alkotás folyamatáról a rendező elárulta, mindenekelőtt át kell gondolni, mi az, amit forgatni szeretne az ember, másképp nem lehet nekilátni: mely állatok kerüljenek a filmbe, milyen kapcsolatokat, ökológiai szálat mutassanak be. Hogy mindebből mit lehet megvalósítani, az persze csak menet közben derül ki. Már az első évben elkezdik vágni a filmet, amely így gyakorlatilag másfél évig a vágógépen van. „Ami hiányzik, és nem sikerül valamiért, azt a következő évben forgatjuk le. A második évre állnak össze a jelenetek kerek történetté.”

A film főszereplői az aranysakálok, amelyeket hosszú időn át kihaltként tartottak számon hazánkban, de az elmúlt időszakban újra felbukkantak. Egy természetfilm esetében fontos, hogy a nézőket megragadják a látottak, így szükség van olyan állatokra, amelyek sorsát, viselkedését magunkénak érezhetjük. A sakálok tökéletesek ebből a szempontból. Ám a filmezésük volt talán a legnehezebb feladat – mesélte a rendező. Olyan fajról van szó, amely rendkívül óvatos, és kerüli az embert.

Az üvöltő sakált így, bármennyire is szerették volna, nem sikerült lefilmezni. „Rengeteget próbálkoztunk, végül összejött, de messze volt a vadkamerától az állat, elégedetlenek voltunk a felvétellel, ezért nem tettük bele a filmbe.” Nem látjuk az állatot, csak halljuk. Szintén operatőrt próbáló feladat volt elkapni a túzokok „harcát” is. „A madarak összetűzését, amely lökdösődésből, csipkedésből áll, Széll Antal kollégámnak sikerült felvennie óriási szerencsével. Tóni szinte folyamatosan filmezi a túzokokat, és ilyen jelenettel évekig nem találkozott.”

Visszatérve a sakálokhoz, Mosonyi Szabolcs hangsúlyozta, tárgyilagosan próbálták bemutatni mint fajt, és megpróbálták ellenpontozni azokat a negatív híreket, amelyek sokszor megalapozatlanul keringenek róluk. Ha a néző közelről látja az életüket, megismerkedik velük, tudja, hogy itt vannak, ha meghallja a hangjukat, felismeri őket, nem ijed meg tőlük.

Nem a sakál azonban az egyetlen állat, amellyel közelről ismerkedhetünk meg a filmben. A Vad Kunság az üreginyúl-családok életébe ugyanúgy betekintést enged, mint az áldozatra leső réti sasokéba. Felbukkan a filmben a tiszavirág is, amelynek egynapos életét bámulatos képeken dokumentálták Mosonyi Szabolcsék. A Vad Kunság az élet körforgását a maga természetességében jeleníti meg. Az alkotás napjaink horrorszerű természetfilmjeihez képest visszafogottan ábrázolja az eseményeket. Amikor a sasok csapatban támadva széttépnek egy ludat, nem a véres belezés a fontos, hanem az állatok összjátéka. Egy, a sérülése miatt elgyengült és végül vízbe fagyott réce halála pedig a túlélést jelenti az éhes vidra számára. Élet és halál egymásba fordul.

Fotó: Pannonia Entertainment Ltd.

A film a Magyar Média Mecenatúra program keretében, a Médiatanács támogatásával készült, elsősorban televíziós sugárzásra. „A mi esetünkben az elsődleges médiapartner a Duna Televízió volt, ez az adó sugározta először ez év január 2-án, jó nézettség mellett. A jelenetek azonban a mozivásznon is megállják a helyüket – fogalmazott a rendező. – Számunkra is nagy élményt nyújt ekkora felületen látni a filmet, mintha újra a természetben lennénk. Ez a mozi varázsa.”

Később a Vad Kunság dvd-kiadását is tervezik, és megkezdődött a film nemzetközi televíziós és moziforgalmazása is. „A televíziós forgalmazást az MTVA végzi, már sikerült eladni a RAI olasz közszolgálati televíziónak a teljes olasz nyelvterületre. A külföldi mozi forgalmazás a Pannonia Entertainment feladata, cseh partnerük érdeklődik a film iránt.”

Mosonyi Szabolcs zárásként elmondta, már készítik a Vad Balatont, és előkészítés alatt vannak a hegyvidékkel és a Hortobággyal foglalkozó részek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »