Az apát sem lehet majd kirúgni

A jövőben az apákat is megilleti a felmondási védelem, amennyiben a gyermek gondozásának céljából ő is kivett fizetés nélküli szabadságot.

A munkáltatónak pedig 15 napja lesz a felmondás írásbeli visszavonására, onnantól számítva, hogy az anya jelzi, várandós – többek közt ezt tartalmazza az a munka törvénykönyvét (Mt.) érintő módosító javaslat, amelyet kedden terjesztettek be az Országgyűlés elé. Emellett a tervezet hatályon kívül helyezné, hogy amennyiben a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló vasárnapra rendes munkaidőbe van beosztva, nem lehet beosztani rendes munkaidőre a megelőző szombatra. Ugyanakkor nem tenné többé lehetővé a jogalkotó a készenléti jellegű munkakörben a rövidített, 8 óra időtartamú pihenőidő alkalmazását. A munkáltató így köteles lenne legalább 11 óra pihenőidőt biztosítani a munka befejezése és a következő napi munkakezdés között. A változtatások kismértékben érintenék többek közt a vezető állású munkavállalók munkaszerződését is.

– A szükséges minimum – így jellemezte tegnap lapunknak Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkatársa a módosítási javaslatokat. Az ügyvéd elmondta, a jogsértési eljárások miatt bár lehetett arra számítani, hogy a közeljövőben sor kerül a törvény megváltoztatására, azok spektruma kérdéses volt. Felidézte, hogy az Mt. 2012-es módosítását a szakszervezetek számos okból már a hatálybalépés pillanatától követelték. A szociális partnerek kezdeményezésére a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2015 tavaszán háromoldalú (munkáltatói, munkavállalói oldal, kormányzat) tárgyalások kezdődtek a szükséges módosításról. Tavaly ősszel pedig megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jogszabálytervezete. Kéri Ádám szerint az NGM racionális és kiegyensúlyozott módon végezte el a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szükséges korrekcióját. Figyelembe vette ugyanis többek közt az Országos Bírósági Hivatal javaslatát, amely szerint szigorítani kell a jogellenes munkaviszony megszüntetésének szabályait, egyértelművé kell tenni, hogy valamennyi munkavédelmi képviselő felmondási védelem alatt áll, és könnyíteni kell a hatályban lévő kollektív szerződéshez való csatlakozás lehetőségét. – A parlament elé most benyújtott törvényjavaslatban azonban ezek közül már egyik sem szerepel – fejtette ki a szakember.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »