Az abortusz bűn, de nem büntetendő – állítja Erdő Péter

Ilyenkor szokta az ember azt mondani, hogy már semmin és senkin nem csodálkozik. Pláne, ha Erdő Péterről van szó. Ám az abortusz ügyében való minapi nyilatkozata minden korábbi elképesztő kijelentését is alulmúlja.

Magyar Menedék - Chemtrail

A bíboros tegnap az MTI-nek elmondta: „A magyarországi gyakorlatot megerősíti Ferenc pápa rendelkezése, amely minden papnak megengedi az abortusz miatti kiközösítés elengedését, a magyar gyakorlat ugyanis már évtizedek óta ez.”

Nem kezdem tovább idézni Erdő magyarázkodását, miként nem is kezdem idézni sem a katekizmusokat, sem a morális alapműveket. Az elemista hittanos is tudja ugyanis, mi a helyzet az abortusszal. Sőt pusztán józan paraszti ésszel is.

Ha az abortuszt bűnnek tartjuk, de nem büntetendőnek, akkor ugyanez a helyzet bármilyen égbekiáltó bűnnel is. Akkor fölösleges minden nevelés. Ahogyan nagyon találóan írta valaki a fészbúkon: „Egy gyereknek azt mondom, a lopás súlyos bűn, de utána megsimogatom a buksiját, hogy lopott, nem fogja fölfogni a súlyát…”

Pontosan erről van szó. Az erkölcsi rend felborításáról. Ezen az alapon a lopás, akárcsak az abortusz, bűn, de nem büntetendő. Vagy például a vadházasságban élők is nyugodtan áldozhatnak szentmisén. Holott e „házasság” nem más, mint egy „társadalmi fekély”:

„Ember-asszony összeáll és együttlétükre nem kérik az Isten áldását. A cigányoknál eme állapotnak aztán sokféle magyarázata van. Hát kendtek, miért nem esküdtek meg tisztességgel Isten s az emberek előtt? Felelet, mely kibúvó is – mert szegények vagyunk. E mentséget nem lehet elfogadni, mert akkor egyetlen szegény ember sem áldathatná meg esküvel fogadott kötelezettségét. Más azért él törvénytelenül a párjával, mivel törvényesen úgysem lehetne őket eggyé kovácsolni. Aztán vannak sokan Istentől elrugaszkodott emberek, akik túlteszik magukat minden emberi kötelességen és Isten parancsán.

Ezeknek az összeállásoknak a következményeire aztán elsopánkodhat a világ. Először is a törvénytelen gyermekek légiója. Másodszor a hűtlen elhagyás. Vagy az egyik, vagy a másik megunja egymást és akkor köd előttem, köd utánam. Ha egyiknek sincs szíve a gyermekhez, akkor azok kikerülnek az utcára, a nyomortanyákra és tisztességes otthon nélkül nőnek fel, rászakadva a társadalomra. Hány börtönvirág mondja a törvény előtt, hogy azért tért a bűn útjára, mert nem volt otthona, nem volt előtte jó szülői példa. A rossz társaság pedig jóra nem nevel.

Van ezen kívül más fattyúhajtása is a vadházasságnak. Sokszor úgy élnek, mint a vadak. Hány gyilkosságnál olvassuk, hogy vadházasságban élt az önmaghát elpusztított leány. Természetes, hogy a magára hagyott, Isten nélküli embernek nincs vigasztalója, se reményt adója, ami a nehéz idők elviselésére megerősítené. A pálinka és az ital nem pótolja az imádság erejét.”

(Rózsafüzér Királynéja. 1941. július. 87. old.)

Visszatérve Erdő elképesztő nyilatkozatára, a régi római közmondás szerint „az is tolvaj, aki az emberek bizalmát meglopja” (Etiam ille est fur, qui fidutiam hominum rapit.) Nos, bármennyire súlyos kijelentés is, egy ilyen nyilatkozattal Erdő a hívei beléje vetett bizalmát veszi el. Ha valakinek, pont egy főpásztornak semmiképpen sem szabadna így nyilatkoznia.

Nincsen bűn büntetés nélkül. Aquinói Szent Tamás fején találta ama bizonyosat: „Az igazságosság irgalmasság nélkül kegyetlenség, az irgalmasság igazságosság nélkül a bomlasztás szülőanyja.” (Iustitia sine misericordia crudelitas est, misericordia sine iustitia mater est dissolutionis.)


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »