Az Ab leszámolhat az állami földprivatizációval

Az Ab leszámolhat az állami földprivatizációval

Véget vethet az állami földprivatizációnak az Alkotmánybíróság. A Fővárosi Törvényszék Kishantos-ügyben eljáró tanácsa fordult a testülethez, szerintük ugyanis alaptörvénybe ütközhetnek a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási kormányrendelet egyes passzusai.

Zárójelbe teheti az állami földeladásokat és bérbeadásokat az Alkotmánybíróság. A Fővárosi Törvényszék azt kéri a taláros testülettől, hogy állapítsa meg a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint a hozzá kapcsolódó végrehajtási kormányrendelet egyes rendelkezéseinek az alkotmányellenességét, illetve azt, hogy ezek nemzetközi szerződésbe is ütköznek.

„Ezek a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alkotmányellenesek azért, mert a jogállamiság és a jogbiztonság elvét sértik. Továbbá a 2012-es pályázati felhívásban, illetve a 2013-ban lebonyolított földhaszonbérleti pályázatok során nem biztosítottak a pályázóknak egy objektív, átlátható, előzetesen mindenki által megismerhető, utólag pedig ellenőrizhető pályázati követelményrendszert, illetve a pályázatban részt vevő, sérelmet szenvedő felek számára pedig nem biztosítottak megfelelő jogorvoslati lehetőséget” – mondta Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a Hír TV-nek.

A törvényszék szerint a termőföld megszerzéséről és hasznosításáról sarkalatos törvényt kell alkotni. A földalap ellen polgári pert indító Kishantosi Nonprofit Kft.-t 2013 óta félmilliárd forintnyi kárt szenvedett el amiatt, hogy elvesztette az államtól bérelt, 452 hektáros területet. A cég ügyvezetője mégsem saját magát sajnálja.

„A magyar államot a földbérleti pályázatok és a földeladások során súlyos kár érte” – vélte Ács Sándorné, és emlékeztetett arra, hogy 22 éve vegyszermentes területekről mondott le az állam. Szerinte meg sem kellett volna hirdetni ezeket a területeket.

„Különösen törvényellenesnek tartotta a bíróság azt, hogy titoktartási kötelezettséget kellett aláírnia minden pályázónak, tehát az egész folyamat titkos volt, holott az állami vagyon és az állami költségvetési pénzek fölött csak a nyilvánosság az, ami elfogadható” – mondta az ügyvezető.

A nyilvánosságot továbbra sem szereti a kormány – állította az LMP képviselője. „Miközben a kormányzat arról beszél, hogy teljes mértékben leállítja a termőföld-privatizációnak a folyamatát, közben egy ötpárti egyeztetésen épp a mai napra kaptunk meghívást azért, hogy az ajánlattétel útján értékesíthető földterületeknek a nagyságát három hektárról öt hektárra növeljék. Ez azért döbbenetes, mert 2013-ban emelték utoljára, a Fidesz-kormány akkor egy hektárról három hektárra növelte azokat a területeket, amelyekre nem kell sem licitálni, sem nyilvános ajánlatot tenni” – hangsúlyozta Sallai R. Benedek.

Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni az állami földbérleteket és a földprivatizációt lebonyolító Nemzeti Földalap működését szabályozó jogszabályokról.

http://hirtv.hu/hirtv

Kategória:Hírek, Videó


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »