"Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!" – közfelkiáltással fogadták el a kiáltványt

"Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!" – közfelkiáltással fogadták el a kiáltványt

Székelyföld területi autonómiáját és az erről szóló párbeszéd elindítását követeli a székely szabadság napja alkalmából szervezett marosvásárhelyi tüntetés kiáltványa, melyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasott fel csütörtökön a székely vértanúk emlékműve előtt.

A közfelkiáltással elfogadott kiáltványban a tüntetés résztvevői követelték, hogy a történelmi Székelyföld alkosson sajátos hatáskörökkel felruházott önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, és ezt a közjogi státuszt Székelyföld autonómiastatútuma szavatolja. Kezdeményezték, hogy a román kormány folytasson párbeszédet Székelyföld jogállásáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.

Azt is követelték, hogy Románia maradéktalanul tartsa tiszteletben Románia és Magyarország alapszerződését, különös tekintettel a dokumentumnak arra a szakaszára, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan gyakorlattól, amely megváltoztatná a nemzeti közösségek által lakott régiók nemzetiségi összetételét.

A székely szabadság napja marosvásárhelyi rendezvénye résztvevőinek nevében megfogalmazott dokumentum megállapítja: Románia nem tartja be önként vállalt nemzetközi kötelezettségeit. A be nem tartott dokumentumok között az Európa Tanácsnak a területi autonómiát ajánló 1201/1993-as ajánlását, a Kisebbségi Keretegyezményt és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját említette. Megállapította, hogy Románia az Európai Unió javaslatait sem veszi figyelembe, amikor az ország közigazgatási átalakítását tervezi.

„Románia nem veszi figyelembe saját állampolgárainak demokratikusan kinyilvánított akaratát. Mi több, a hatóság nyílt vagy burkolt formában támadja közösségünk választott vezetőit, szimbólumainkat, tényleges és szimbolikus gesztusokkal, megkérdőjelezhető jogi eljárásokkal, a diktatúrára jellemző intézkedések egész sorával kíván félelmet kelteni, eltántorítani követeléseinktől. Korlátozza a szólásszabadságot, a szabad gyülekezéshez való jogunkat” – áll a kiáltványban.

A dokumentum Székelyföld területi autonómiáját olyan közjogi intézményként mutatja be, amely megteremti az itt élő, őshonos székely-magyar többségi közösség számára a teljes és tényleges egyenjogúság feltételeit. A kiáltvány szerint van esély a román kormánnyal folytatandó nyílt és őszinte párbeszédre, „mert Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát”. A párbeszéd elutasítása viszont – a kiáltvány szerint – a szélsőségek megjelenését bátorítja.

„Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!” – zárul a székely szabadság napja résztvevőinek Marosvásárhelyen felolvasott kiáltványa.

A székely szabadság napjának nevezett rendezvény megemlékezéssel kezdődött helyi idő szerint 16 órakor (közép-európai 15 óra) a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművénél. Az obeliszk az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőinek, az 1854. március 10-én kivégzett Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak állít emléket.

A helyszínen az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek elnökei (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét leszámítva), valamint a baszk és a katalán nép és az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselői mondanak beszédet. A résztvevők ezt követően mintegy két kilométert vonulnak Marosvásárhely főteréig, ahol petíciót adnak át a kormányt képviselő prefektusnak.

A román hatóságok túlaggódták

A csendőrség és a rendőrség erőinek hangsúlyos jelenléte mellett kezdődött el Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés és tiltakozás.

A marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművénél a megemlékezés meghirdetett időpontjában több ezren gyülekeztek, akiket a parajdi fúvószenekar indulói szórakoztattak. A tüntetők elsősorban székely zászlókat és településneveket jelző táblákat hoztak magukkal, de egy transzparens a merényletkísérlettel vádolt kézdivásárhelyi férfiak képét mutatta, azzal a román és angol nyelvű felirattal, hogy „vád: terrorizmus, bizonyíték: magyar”. Az emlékmű mellé állították fel a Romániából kitiltott Szávay Istvánnak, a Jobbik alelnökének az életnagyságú képét.

A rendőrség a Székelyföld felől Marosvásárhelyre tartó autóbuszok mindegyikét leállította, és az autóbusz-vezetőknek nemcsak a személyi okmányait, hanem a telefonszámát is elkérte – értesült az MTI a helyszínre tartó tiltakozóktól. A rendőrök felszólították a tüntetőket, hogy távolítsák el a székely zászlók rúdjának a hegyes végződését.

A megemlékezés keretében beszédet mond Izsák Balázs, az SZNT elnöke, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, valamint Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója, illetve José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője. A résztvevők kiáltványt fogadnak el, amelyet Maros megye prefektusának adnak át.

(MTI)

Korábban írtuk: Novák: "honvédként léptem át a román határt"


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »