Autonómia helyett kantonok. Így nézne ki Szlovákia területi felosztása Richard Rybníček szerint

Autonómia helyett kantonok. Így nézne ki Szlovákia területi felosztása Richard Rybníček szerint

Dunaszerdahely és Galánta  Pozsony-megyében, Komárom és Érsekújvár Komárom-megye részeként, a lévai járás magyarsága Nyitra-Bars-megyében, Nógrád-megye a palócok többségének, Gömör-Kishont-megye… stb.

 

Amint arról korábban már többször írtunk, az egyik készülő, új politikai erő egyre világosabb kontúrokat kap. Richard Rybníček, Trencsén polgármestere bejelentette hogy pártot alapít. Legkésőbb ősszel a részletekkel is előrukkol.

 

Programjának alapja Szlovákia újbóli területi felosztása lesz, mégpedig 16 kantonná. Mutatjuk, hogy nézne ki a természetes régiókra épülő országfelosztás Rybníček szerint (A kép kattintással nagyítható):

Forrás: konzervativizmus.sk

 

Rybníček azt ígéri, új pártja konzervatív értékrendű lesz. Kiemelt célja a decentralizáció befejezése, melynek eredményeként erős, hatáskörökkel felvértezett, történelmi alapokon nyugvó régiók jönnének létre. Összesen 16, az ország pedig 160 kisebb központból állna össze, melyeknek közös polgármestere, képviselőtestülete és költségvetése lenne. Az egész tervezet felfutása legalább három választási ciklust venne igénybe. Rybníček ígéri, fájni fog, de ha sikerül megvalósítani, sokat nyerhetünk vele.

 

Autonómia mint választási ígéret?  – olvasd el korábbi cikkünket a témában.

 

Trencsén polgármesterének elképzelését a .týždeň legújabb száma járta körül. Magát a tervezetet még nem hozták nyilvánosságra, az viszont már most biztos, hogy a jelenlegi 8 megyés területi felosztást 16 kantonra cserélné. Az elképzelés lényege a 2005-ös megyei felosztás-tervezetére épít.

 

Miről van szó?

 

A “természetes régiók” kialakításánál az elképzelés több feltételre is gondol. Fontos a földrajzi korlátok, úgy mint a hegységek, folyók alkotta felosztás figyelembe vétele, de ugyanúgy a települések közti természetes kapcsolat is. Mutatjuk, hogy mutatna mindez 16 kanton esetén:

 

Természetes akadályok 16 megyés területi felosztás alapján. Kép: konzervativizmus.sk

 

A korabeli Magyar Királyság egyébként ugyanezeket a természetes régiókat követte és tartotta tiszteletben. És bár az ún. 2005-ös megyei felosztás ugyanerre erre épül, a javaslat készítői kiemelik, hogy azt nem fedi teljesen. Néhány város azóta jelentősen megnövekedett, bizonyos regionális központok súlya megnőtt, míg más egykori központok elvesztették jelentőségüket.

 

Működő, ún. városi régiók a 2005-ös tervezeten, melyre Rybníček épít. Forrás: konzervativizmus.sk

 

Így például Privigye  (Prievidza) városa saját megyét kapna, melyet Felső Nyitra-megyének neveznének, míg más, egykori történelmileg is önálló megyék egyesülnének (például a Liptói-Árvai-Túróc-megye).

 

Az egységes regionális kialakítás szempontjából fontos a természetes régió és a környező települések közti kapcsolat figyelembe vétele. Azaz, hová járnak az emberek dolgozni, hová hordják a gyerekeiket iskoláva, és hasonlók.

 

Dél-Szlovákia és a magyaroktól való félelem

 

Lukáš Krivošík a .týždeň cikkében külön kiemeli a déli, magyarlakta területekhez való viszonyt. A jelenlegi, művileg kialakított, természetellenes regionális felosztás oka ugyanis nagyrászt a magyaroktól való félelem volt. Mégpedig amiatt, hogy a kialakított területek “ne kelhessenek önálló életre”.

 

A 2005-ös 16 megyés, ma 16 kantonnak nevezett modell térképe. Forrás: konzervativizmus.sk

 

Bár a 2005-ös megyei felosztás számol Komárom-megyével, a dunaszerdahelyi járást Rybníček is talán éppen emiatt a magyar-félelem miatt az Erdőháthoz csatolná. Indokot természetesen találni: a fővárossal való természetes kapcsolat.

 

Az új területi felosztás önkormányzati reformmal is járna, melynek részeként a jelenlegi tagolt, 2900 önkormányzati szerkezetet mintegy 160, ún. közigazgatásilag önálló törvényhatósági területre (municipalita) osztaná. Mutatjuk ezeket is:

 

közigazgatásilag önálló törvényhatósági területek. Forrás: konzervativizmus.sk

 

A regionális és a közigazgatásilag önálló törvényhatósági terület felállása. Forrás: konzervativizmus.sk

 

A falvak természetesen meghagynák eredeti megnevezésüket, a polgármestereken viszont osztoznának, mint ahogy a képviselőtestületeken és a költségvetésen is. A cikk megjegyzi, és mi is igazat adunk neki abban, hogy a lokálpatriotizmust, a történelmi és jelenkori, szomszédvárak közti rivalizálásokat figyelve talán ez a reform legnehezebben kivitelezhető része.

 

Ugyanakkor további kockázatok is felmerülnek. Például, találni-e elég piacképes vezetőt az egyes regionális szinteken, vagy hogy a decentralizációval nem kerül-e le a korrupció is a helyi maffia kezébe.

 

Rybníček bejelentkezett

 

Richart Rybníček mindenesetre bejelentkezett, és konkét elképzelést tett le az asztalra. Kétkamarás parlamentről beszél, ahol az egyes régiók is jóval nagyobb szerepet kapnának. Jelenleg ugyanis az ország 79 járásából 32-nek egyáltalán nincs képviselete a parlamentben. A politkusok közel fele pedig pozsonyi lakhellyel rendelkezik – írja a .týždeň.

 

Növekedési lehetőségek községi szinteken: piros – fejlesztési =(innovációs) lehetőség, zöld – helyi (kohéziós) lehetőség, fehér – növekedési lehetőség nélküli. Kép: konzervativizmus.sk

 

Részleteiben ugyan még sok minden nem világos az elképzelésből, a magyaroktól való félelem pedig továbbra is érezhető, annyit azonban talán már most ki lehet jelenteni, hogy a nyitott kérdések ellenére magyar szempontból mindenképp jelentős elmozdulásról lenne szó. Mégpedig az egykori, Magyar Királyság alatt megszokott természetes régiók újrakialakítása felé.

 

Hogy a szlovákiai magyar politikusok, helyi kiskirályok nagyrészének – különböző, jól körülhatárolható okok miatt – valószínűleg nemfog tetszeni az elképzelés, az már most borítékolható.

 

Rybníček tervezete mindenesetre a versenyszellemre, helyi tehetségekre és lehetőségekre, azok kiaknázására épít, ami nem éppen megszokott dolog a magyarlakta területeken. Trencsén, Nagyszombat, Galgóc, és további kis, helyi sikerek, és lokális összefogások sikerei azonban azt mutatják, hogy ez a megfelelő irány.

 

Rybníček programja magyar szempontból mindenképpsn figyelemreméltó, így érdemes lesz figyelni a részletekre.

 

A szlovákok mindenesetre már most leszögezik, hogy ha sikerülne is Rybníčeknek megvalósítania közigazgatási reform tervezetét, Szlovákia továbbra is oszthatatlan, területileg egységes szuverén ország marad, egyetlen jogrenddel az egész területén, közös központi szervekkel. Csak mindez egy decentralizált országban – zárul a hetilag cikke.

 

Király Zsolt(Körkép.sk)/.týžden.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »