Augusztus 20-i nemzeti ünnepünkön folytatódik az ezredéves hagyomány

Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot a király. Élete végén a beteg István ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, a Szent István-nap ekkor kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. A királynő volt az, aki 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában, és már az 1222. évi Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékezéssel, emlékeztetéssel. 1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekített, de 1945. augusztus 18-án hazahozott Szent Jobb 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.

A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta.

A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény (alkotmány) is Magyarország hivatalos állami ünnepeként, az egyik nemzeti ünnepként rögzíti augusztus 20-át.

Augusztus 20-án minden évben rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Először 2013-ban adományozták oda. Nem lesz ez másként idén sem.

Idén is lesz Áder-beszéd, körmenet és tűzijáték

A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala által szervezett programok a fővárosban fél 9-kor a Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen köszöntőt mond Simicskó István honvédelmi miniszter, ünnepi beszédet pedig Áder János államfő.

Délelőtt 10 órától este 6 óráig idén is lesz parlamenti nyílt nap, ennek keretében egész nap ingyenesen lesz látogatható az Országház, és bárki megtekintheti a Szent Koronát. Emellett napközben gyermekprogramok, családi programok és koncertek várják az érdeklődőket a Clark Ádám téren, és idén is megrendezik a mesterségek ünnepét a budai Várban.

Áder János köztársasági elnök 11 órakor a Sándor-palotában adja át a Szent István-rend kitüntetéseket. 17 órától a Szent István-bazilika előtt misét mutat be Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, szentbeszédet mond Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek, ezt a hagyományos Szent Jobb-körmenet követi majd.

A tűzijáték a hagyományoknak megfelelően este 9 órakor kezdődik. Idén a Citadellán is új helyről, a mellvédről lövik fel a rakétákat, és új kilövési pont lesz az Erzsébet híd is. Emellett a Lánchídról, valamint a két híd között a Dunáról, katonai pontonokról lövik majd fel a tűzijátékot. A szervezők szerint az esemény – amelyet a közmédia élőben közvetít – a helyszínen az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti rakpartszakaszokról figyelve lesz a leglátványosabb.

Emellett számos vidéki és határon túli településen tartanak Szent István napi, az államalapításhoz kapcsolódó rendezvényeket. Több helyen az állami ünnep alkalmából adnak át különböző kitüntetéseket, elismeréseket, tartanak ünnepi misét, kenyérszentelést (sajnos Voldemort nagyúr mindenhol nem lehet jelen – a szerk.), emellett számos családi programmal, koncertekkel, tűzijátékkal várják az embereket.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »