Ateista volt, szent lett – Edith Stein, azaz Szent Teréz útja a gázkamráig

Ateista volt, szent lett – Edith Stein, azaz Szent Teréz útja a gázkamráig

Százhuszonöt éve, 1891. október 12-én született Edith Stein német filozófus, apáca, Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta néven Európa egyik társvédőszentje, egyben az őskereszténység kora óta a katolikus egyház első zsidó származású szentje.

A sziléziai Breslauban (ma: Wroclaw, Lengyelország) látta meg a napvilágot, tizenegy gyermeket nevelő ortodox zsidó családban. Apját kétévesen vesztette el, tizenhárom évesen elhagyta vallását és ateista lett. A göttingeni egyetemen Max Scheler tanítványa volt, itt ismerkedett meg Edmund Husserllel, és tanulmányozni kezdte annak filozófiáját, a fenomenológiát, amely a tapasztalatok alapján próbálta leírni a jelenségeket. Amikor Husserl a freiburgi egyetemre került, magával vitte tanársegédnek Steint, aki 1916-ban filozófiai doktorátust szerzett.

Ekkoriban került kezébe a misztikus Avilai Szent Teréz önéletrajza, amely olyan mély hatást gyakorolt rá, hogy 1922-ben megkeresztelkedett. Egyetemi oktatói tevékenységét feladva a speyeri dominikánus leányiskolában kezdett tanítani. Lefordította Aquinói Szent Tamás Az igazságról című művét, majd 1929-ben Husserl fenomenológiája és Szent Tamás filozófiája című dolgozatában megkísérelte összekapcsolni mestere és a skolasztika bölcseletét. 1931-től ismét az egyetemen oktatott, de bármily tehetséges és szorgalmas volt, magántanári habilitációt mégsem szerezhetett, mert nő volt és zsidó.

1932-ben a münsteri egyetem katolikus pedagógiai intézetében lett óraadó, de egy év múlva, Hitler hatalomra jutása után innen távoznia kellett. 1934-ben belépett az Avilai Szent Teréz által 1562-ben alapított sarutlan karmelita rend kölni kolostorába, ahol a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta. A zárdában fejezte be Véges és örök lét című művét, amelyben modern értelmezésben próbálta meg összehangolni Aquinói Tamás és Husserl filozófiáját.

Az erősödő antiszemitizmus légkörében elöljárói felajánlották neki, hogy tanítson egy dél-amerikai egyetemen, de igazságkeresése és népéhez való hűsége miatt elutasította a felkínált menedéket. Az 1938. novemberi Kristályéjszaka, a nyílt németországi zsidóüldözés kezdete után Hollandiába, az echti karmelita rendházba helyezték. Itt írta meg A kereszt tudománya című tanulmányát, amelyben Keresztes Szent Jánost, Avilai Szent Teréz lelki társát elemezte fenomenológiai megközelítésben. Ez az írása csak 1950-ben, halála után jelenhetett meg, akárcsak egyéb művei: Avilai Szent Teréz (1952), A nő természet szerint és kegyelem által kapott feladata (1959), Világ és személy. Adalékok a keresztény igazságra való törekvéshez (1962).

Amikor 1942 nyarán a németek által megszállt Hollandiában a katolikus püspöki kar minden templomban felolvasott körlevélben ítélte el a náci fajelméletet és a zsidóüldözést, a feldühödött Hitler utasítást adott minden ott élő kikeresztelkedett zsidó letartóztatására. Terézia Benediktát – Rosa nevű, szintén katolizált nővérével együtt – a Gestapo 1942. augusztus 2-án a kolostor kápolnájában fogta el, és augusztus 7-én 987 társukkal együtt Auschwitzba deportálták őket.

A túlélők szerint az apáca a gyűjtőtáborban és a vonatút során nagy együttérzéssel segített társain, nem saját szenvedései foglalkoztatták, inkább arra gondolt, mi vár másokra. Megérkezésük után a gázkamrába kerültek, Edith Stein valószínűleg 1942. augusztus 9-én halt meg. Sorsát méltósággal vállalta, élete végéig népéhez tartozónak mondta magát, de olyannak, aki “megtalálta a Messiást”.

Edith Steint, “Izrael lányát” II. János Pál pápa 1987. május 1-jén, Kölnben avatta boldoggá nyolcvanezer hívő előtt. 1998. október 11-én szülővárosában, Wroclawban szintén a lengyel pápa avatta szentté, az egyházfő beszédében reményét fejezte ki, hogy egyetlen etnikai csoporttal, egyetlen néppel, egyetlen emberfajtával sem fog megismétlődni a vészkorszakhoz hasonló bűn. “Edith Stein életáldozata megszentelte üldözőinek népét, hogy magukba tudják fogadni a Kereszt fájának gyümölcseit… A Keresztről nevezett Terézia Benedikta nővér mindnyájunknak mondja: Ne fogadj el semmit igazságnak, ami szeretet nélkül van! És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami igazság nélkül van!” – mondta a katolikus egyházfő.

A vértanú szentet II. János Pál pápa 1999. október 1-jén Sienai Szent Katalinnal és Svájci Szent Brigittával együtt Európa patrónusává nyilvánította. Életének drámájáról Mészáros Márta olasz, francia, lengyel és magyar koprodukcióban készített filmet A hetedik szoba címmel, amely 1995-ben az 52. Velencei Filmszemlén két különdíjat nyert.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »