ÁSZ-elnök: új időszámítás kezdődhet az új alaptörvénnyel

Az új alaptörvény elfogadása, a kapcsolódó sarkalatos törvényekkel együtt új időszámítás kezdetét jelentette a hazai közpénzügyek történetében – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a számvevőszék csütörtöki, A jó állam építőkövei – 5 éves az alaptörvény címmel megrendezett konferenciáján.

Domokos László kiemelte: az elmúlt öt évben csökkent az államadósság, Magyarország visszafizette a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi hiteleket és kikerült a túlzottdeficit eljárás alól, a magyar emberek megszabadultak az inflációs spiráltól, stabil a magyar forint. A gazdaság bővül, Magyarországot pedig ma már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők – foglalta össze az ÁSZ elnöke.

Domokos László hangsúlyozta: a számvevőszék akkor teljesíti be az Országgyűlés által is megerősített küldetését, ha független a kormányzattól, de nem független jó kormányzástól. Rámutatott: közpénzügyi szempontból az új alaptörvény legnagyobb eredménye a költségvetési stabilitás és a gazdaságpolitikai függetlenség megteremtése. Domokos László kiemelte: az új közpénzügyi rendszer két alappillére az adósságszabály és a közpénzügyi ellenőrzés garantőr szerepének megerősítése.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kiemelte: egyetlen szikár szám, az 50 százalékos adósságküszöb, illetve a forint szó szerepeltetése az új magyar alaptörvényben hozzájárult az elmúlt öt év “sikeres gazdaságpolitikai fordulatához”. Kiemelte: az új alaptörvénnyel Magyarország egy alternatív jövőképet adott az Európai Unió számára, és ezt pontosan érzékelték azok, akik akkor bíráltak minket.

Matolcsy György szerint nem képzelhető el olyan államadósságot csökkentő pálya, amely visszaeső vagy stagnáló növekedéssel párosul. Látszik, hogy az alaptörvényből egyenesen következik a költségvetési és növekedési fordulat szükségessége, de a monetáris politikai fordulat is kiolvasható belőle, mert anélkül “nem teljesíthettük volna az alaptörvény iránymutatásait” – emelte ki az MNB elnöke.

Kiemelte: “kritikusaink azért is bíráltak minket, mert a forint szerepel az alaptörvényben, de ebből következik, hogy Magyarország szerint a nemzeti fizetőeszközön alapuló válságkezelésnek van jövője”.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke kiemelte: a tanács a rábízott felelősségnek eleget téve, számos észrevétellel járult hozzá a költségvetési egyensúly javításához, s ennek következtében az államháztartás hiányának leszorításához.

Kifejtette: az eredményes államműködés a közjó megvalósításán keresztül közelíthető meg, amelynek feltétele, hogy az ország gazdaságát a stabilitás és a növekedés egyaránt jellemezze, s hogy a társadalmi igények és a fenntartható fejlődés között dinamikus egyensúly alakuljon ki.

Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy míg a régió többi országának GDP-arányos államadóssága többnyire emelkedik vagy stagnál, Magyarország az alaptörvény és a stabilitási törvény elfogadása óta folyamatosan csökkenti az adósságrátát, s a külső kitettségét. A versenyképesség fejlődésére utal, hogy a gazdaság növekedése meghaladja az euróövezet átlagát, és Magyarország az államháztartás hatékonysága terén is a legjobbak között van – húzta alá a KT elnöke.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »