Árt a szívnek az űrutazás: a Holdat megjárt űrhajósok nem úszták meg

Eddig csak az 1960-as és 70-es évek Apollo-küldetéseinek űrhajósai hagyták el a Föld mágneses védőmezejét, amely megszűri a kozmikus sugárzást. Egy új tanulmányból kiderül, hogy ez a kaland nem tett jót a szívüknek.

A Space.com portálon ismertetett kutatás összehasonlította az Apollo-legénység kórtörténetét azokkal az űrhajósokkal, akik nem jutottak fel az űrbe, illetve azokkal, akik alacsony Föld körüli pályán tevékenykedtek. A mély űrt megjárt személyzetnél sokkal gyakoribb volt a halálos szívbetegség. Ugyanezt mutatja az egerekkel végrehajtott kísérlet is.

Ahogy közeleg 2024, a Nemzetközi Űrállomás leszerelésének éve, a nemzeti és privát űrügynökségek a Hold és a Mars felé fordulnak. Az ilyen küldetések azonban kiteszik az űrhajósokat a kozmikus sugárzásnak, amelynek hatásáról még nem tudunk eleget.

Eddig 24-en jártak a Holdon vagy Hold körüli pályán, de ez az első olyan kutatás, amely az ő egészségi állapotukat a többi űrhajóssal méri össze, és nem a teljes népességgel. Az eredmény az, hogy a szívbetegségek kockázatát ötszörösére növelte a hosszabb űrutazás. Ennek egyébként nemcsak a sugárzás az oka, hanem a súlytalanság is, hiszen a keringési rendszernek olyan fizikai körülményekhez kell alkalmazkodnia, amelyre nincs felkészítve. Maradandó károsodást azonban csak a sugárzás okozott.

A korábbi feltételezések szerint komolyabb károsodást csak évek alatt okozhat a kozmikus sugárzás, a kutatás viszont arra mutat, hogy ehhez elég két hét is. A jövőbeli Hold- és Mars-utazások megtervezésénél tehát a sugárzásvédelemre nagy gondot kell fordítani. Ennek egyik módja az árnyékolás, amit a bolygókutató szondáknál már régóta alkalmaznak az elektronika védelmére: ez a feladata az űreszközökön látható aranyfóliának.

(HVG nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »