Árpádhon, egy magyarok alapította település küzdelmei Amerikában

Árpádhon, egy magyarok alapította település küzdelmei Amerikában

Tizennégy évnyi munka eredményeként a múlt héten megnyílt a magyar múzeum az amerikai Louisiana állam Albany nevű településén. A helyszínre 1896-ban érkeztek magyar telepesek, három család – a Bruskay, a Mocsáry és a Zboray família – akik a vidéket Árpádhonnak nevezték el.

Korábban is érkeztek magyar telepesek az Újvilágba, ahol alapítottak különféle településeket. Így például az 1848–49-es szabadságharcot követően létrejött Új Buda Iowában; Harasztytown Wisconsinban; Nyitra, Budapest és Tokaj Georgiában; Kossuthville pedig Floridában. Ám ezek a mezőgazdasági települések nem húzták sokáig. Annak ellenére, hogy még ma is találni magyar településneveket az Egyesült Államok térképén – például Tolna Észak-Dakotában vagy Balaton Minnesotában –, magyarok már nem élnek ott.

http://mno.hu/

Árpádhon maradt az egyetlen, máig működő és magyar élettel teli mezőgazdasági település, amely az 1910-es években a vasútállomás körül létrehozott Albany faluhoz „csapódott”. Az alapítók bejárták egész Amerikát, hogy elvigyék a sokfelé élő magyaroknak az új település hírét, hazai rokonoknak is írtak, ráadásul a clevelandi magyarok lapjában, a Szabadságban is jelent meg hirdetés Árpádhonról. Ennek megfelelően a magyar telep gyorsan növekedett: 1900-ban tizenegy család élt itt, 1920-ban – amikor már saját, presbiteriánus templomuk is volt a magyaroknak – pedig már kétszáz, 1935-ben 1500-an laktak ott.

A település magyarjai eleinte fakitermeléssel foglalkoztak, majd a szabaddá vált területeken átálltak földimogyoró- és epertermesztésre. Utóbbi igen jövedelmező vállalkozássá nőtte ki magát, hiszen Árpádhon közel található Hammond városához, ahonnan a New Orleans és Chicago közötti vasútvonal révén egészen a Nagy Tavakig el lehetett vinni a terményt.

http://mno.hu/

A település nemcsak a fentiek miatt egyedülálló, hanem azért is, mert a magyar települések közül csak itt folyt kétnyelvű nappali oktatás. A magyar közösség létszáma ugyanis lehetővé tette, hogy az angol mellett a magyar ugyanakkora súllyal jelenjen meg az oktatás nyelveként. 1977 és 1984 között az amerikai szövetségi kormány a szocialista Magyarországgal kötött egyezsége révén az úgynevezett Magyar Program keretében magyarországi tanárok oktattak Árpádhonban, de helyiek is jártak Magyarországon.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

A mára erősen megfogyatkozott lélekszámú, asszimilálódott magyar közösség 1927-ben költöztette át Springfieldből az iskoláját Albanyba, egy lapos, nem túl nagy épületbe. Az árpádhoni magyar iskola 1944-ig működött itt, majd idősotthonná alakították át, ebben a minőségében 1976-ig üzemelt. Azóta azonban üresen állt az épület, amelynek a magyar közösségben betöltött leendő szerepéről a kétezres évek elején kezdtek álmokat szőni a helyiek. 2003-ban jött létre az Árpádhon Magyar Település Történelmi Társaság (HSHS), amely célul tűzte ki az iskolaépület múzeummá alakítását.

A munka nem ment zökkenőmentesen, hiszen több természeti csapás is érte Árpádhont. 2005-ben a Katrina hurrikán csapott le, amelyet követően – lapunk akkori beszámolója szerint – a washingtoni magyar nagykövet, Simonyi András jótékonysági koncertet is adott, de Árpádhonnak nem jutott a pénzből.

Archívum – Magyarnemzet Munkatársunktól Mellőzött Árpádhon Bár a washingtoni magyar nagykövetség honlapján felhívást olvashatunk a hurrikán sújtotta Árpádhon megsegítésére, ugyancsak ebből a forrásból úgy értesülhetünk, hogy a Simonyi András nagykövet zenekarának jótékonysági koncertjéből befolyt bevételből nem részesedhetett a louisianai magyar kistelepülés.

2016-ban nagy áradások sújtották Louisianát, az árpádhoni ingatlanokban is nagy kárt okozva. Különböző jótékonysági esteket rendeztek, egy, a maga nemében egyedülálló helytörténeti könyv is készült, mindezek bevételeit a múzeum kialakítására fordították. Végül sikerült mindent helyrehozni, és hosszú előkészületeket követően az Egyesült Államok harmadik magyar múzeuma is megnyitott.

A szeptember végi eseményen Lousiana állam és a washingtoni magyar nagykövetség is képviseltette magát, de felszólalt a településről származó Dale Erdey, az állami szenátus egykori republikánus tagja, valamint a jelenlegi és korábbi tiszteletbeli konzul is. A helyiek a település autópálya melletti jó elhelyezkedése miatt sok látogatóra számítanak. A múzeum két terme egyébként még nincs készen, emiatt továbbra is várják a támogatásokat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »