Aranyhalból veszedelmes szörnyeteg? Mi az igazság?

Aranyhalból veszedelmes szörnyeteg? Mi az igazság?

Nem okozunk komoly bajt, ha akváriumi aranyhalunkat a folyóba engedjük, mégis tilos.

„Óriási szörnyeteggé válik az akváriumi aranyhal” – írta még augusztus 18-án az Index. A cikkben egy ausztrál tanulmány nyomán az állt, hogy az aranyhalak „óriásivá nőnek”, „fenyegetik a helyi halpopulációt”. A vadon élő aranyhalaknak a cikk szerint „pusztító az életmódjuk”, emellett az üledéket felkavarva rontják a vízminőséget, valamint betegségeket is terjesztenek. „De ő maga láthatóan jól érzi magát, mert akváriumi méretének többszörösére nőhet. A kutatók találtak már 1,9 kilogrammos példányt is” – írta már-már szörnyülködve a szerző.

Ugyan egy ponton említették, hogy ausztrál tanulmány nyomán készült az iromány, nem emelték ki, hogy a fentiek Magyarországon nem vagy csak részben érvényesek, így utánajártunk, mi a helyzet valójában a hazai aranyhalakkal.

Veszélyesek? Ők vannak veszélyben!

Az aranyhal (Carassius auratus auratus) a pontyfélék családjába tartozó alfaj, amelyet a Carassius auratusból tenyésztettek ki Kínában – ennek szintén alfaja az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio). A többi kárászféléhez hasonlóan mindenevő halfaj, amelynek természetes vízben történő szaporodása és életmódja hasonló a fajtársaiéhoz – írta megkeresésünkre a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). Hasonlóan vélekedett Pasaréti Gyula szakértő, az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke is.

Aranyhalak egy indiai piacon 2016. április 22-én. Kétkilósra is megnőhetnek Fotó: Arun Sankar / Europress/AFP

„Azonban az évezredes tenyésztői munka jelentősen befolyásolta az aranyhalak morfológiáját” – közölte a MOHOSZ. A díszaranyhal (főleg a teleszkópszemű, fátyolfarkú változat) látása és mozgása rosszabb, mint vad fajtársaié, ráadásul feltűnő színe is van. Így

a faj inkább könnyű prédának számít.

Pasaréti Gyula szerint egyébként az aranyhalak nem károsabbak egy folyó élővilágára, mint az ott eredetileg is meglévő halfajok. Hasonlóan vélekedett a MOHOSZ is: mivel a hazai vizekben megtalálható az ezüstkárász, az aranyhalak nem tudnak teret nyerni, „mint ahogy sajnos az őshonos széles kárász halfajunk sem tud”. „Magyarországon az aranyhal esetében – ellentétben más, behurcolt vagy betelepedett idegenhonos invazív halfajokkal – nem látunk komoly kockázatot, problémát” – tette hozzá a szövetség.

„Illegális bevándorlók”

Ausztráliában a pontyok és az aranyhalak is „illegális bevándorlónak” számítanak. Előbbiek egy 1961-es németországi illegális import nyomán terjedtek el, mára egy négyzetméterre egy ponty jut az ottani vizekben – idézett egy újságcikket Pasaréti Gyula.

A MOHOSZ szerint az éghajlat, a vizek mérete és az őshonos halpopulációk biodiverzitása teremtett kedvező életkörülményeket az aranyhalaknak. „Egy idegen halfaj meghonosítása természetes vízen rengeteg ökológiai kockázatot hordoz magában, különösen a kontinensen átívelő telepítések. Amerikában a busa és a kígyófejű hal, míg a spanyolországi Ebrón a harcsa betelepítése okozott ökológiai katasztrófát” – írta a szövetség.

Nem nagyon terjesztenek betegségeket

A MOHOSZ közlése szerint egy harmadik országból, vagy akár egy akváriumból érkező halfaj már önmagában is veszélyforrás a hazai vizek állományaira, ám az aranyhalak nem terjesztenek betegséget nagyobb arányban, mint más halfajok.

Pasaréti Gyula úgy véli, hogy az aranyhalnak – mint más halfajoknak – is vannak speciális betegségei, így a folyóba kerülő példányok vihetnek magukkal ilyet, „de a természet hamar megoldja. Az ilyen példányok hamar elpusztulnak, vagy a rajtuk lévő betegséget annyira felhígítja a környezet, hogy nem tud kárt okozni” – közölte a Magyar Akvaristák Egyesülete elnöke. Hozzátette: a helyben szaporodott egyedek ugyanolyan betegségeket kaphatnak el, mint a már ott élő halak, új betegségeket „nem »fejlesztenek« ki”.

Azt azonban mindenképp tudni kell, hogy

„a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 28. § 17. bekezdése szerint az aranyhal természetes vízbe történő engedése tilos!”


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »